Igénybevétel módja

Az összevont adóalap adóját - az adóbevallásban/munkáltatói adómegállapításban történő utólagos elszámolással - a munkáltató adóelőlegként is megfizetheti. Az adóelőleg-megállapításra kötelezett kifizető a bevételt terhelő adóelőleget a magánszemély által írásban adott nyilatkozat (adóelőleg-nyilatkozat) figyelembevételével állapítja meg, ha a nyilatkozatot felszólítására vagy önként a magánszemély a kifizetést megelőzően rendelkezésére bocsátja. Nyilatkozat adható esetenként vagy az adóéven belül visszavonásig (újabb nyilatkozattételig) érvényesen.

A NAV tájékoztató (a súlyosan fogyatékos magánszemély által igénybe vehető személyi kedvezmény érvényesítését kérő adóelőleg-nyilatkozathoz) alapján az orvosi igazolást/határozatot nem kell csatolni a leadott nyilatkozat mellé, de az adott évre vonatkozó adóbevallással együtt öt évig meg kell őrizni.
A nyilatkozaton a fogyatékos állapot kezdő napját az orvosi igazolás alapján kell szerepeltetni, így a kedvezmény a kezdőnap hónapjában már érvényesíthető.

A fogyatékos állapot utolsó napját akkor kell szerepeltetni, ha az állapot ideiglenesen áll fenn. Ebben az esetben a kedvezmény a fogyatékos állapot megszűnésének hónapjában vehető igénybe utoljára.
A nyilatkozaton lehetőség van jelölni, ha a fogyatékos állapot véglegesnek minősül, erről ugyanazon kifizetőnek elegendő egyszer nyilatkozni. (Szja tv. 48.§ (1) d))

A rokkantsági járadékban részesülők a járadékot megállapító határozat, a fogyatékossági támogatásban részesülők pedig a támogatást megállapító határozat számát is fel kell, hogy tüntessék a nyilatkozaton. A rokkantsági járadékban/fogyatékossági támogatásban részesülők orvosi igazolás nélkül tehetik meg nyilatkozatukat.

Ha a jogosult magánszemély a havi adóelőleg megállapításakor nem érvényesítette személyi kedvezményét, van lehetősége arra, hogy a személyi jövedelemadó bevallásában az éves adóelszámoláskor azt igénybe vegye.

Amennyiben - bár jogosult rá - a magánszemély mégsem vette igénybe a személyi kedvezményt, azt az orvosi igazolás alapján - a fogyatékossági állapot fennállásától - személyi jövedelemadó bevallásának önellenőrzésével, visszamenőlegesen elévülési időn (5 év) belül visszaigényelheti, legfeljebb a megállapított és megfizetett adó mértékéig.

A 2013. január 1-jétől hatályos rendelkezés szerint (Szja tv. 1/A §) azok a belföldi adóügyi illetőségű magánszemélyek, akik rendelkeznek olyan külföldről származó önálló vagy nem önálló tevékenységből, valamint nyugdíjból származó jövedelemmel, mely a másik államban is megadóztatható, adókedvezményt akkor érvényesíthetnek, ha a kedvezménnyel azonos vagy hasonló adókedvezményt a másik államban nem vettek és vesznek igénybe.

A külföldi adóügyi illetőségű magánszemélyek pedig akkor érvényesíthetnek Magyarországon személyi kedvezményt, ha az előzőekben említett összes jövedelmük 75 százaléka Magyarországon esik adókötelezettség alá. Ilyen esetben a magánszemélynek egy kiegészítő nyilatkozatot kell tennie a munkáltató/kifizető felé.

Mennyi az adókedvezmény összege?

2017-ben az adókedvezmény havi összege: 6383 Ft (a jelenlegi minimálbér 5%-a).

Mi történik, ha jogalap nélkül vesszük igénybe az adókedvezményt?

Amennyiben a nyilatkozatot adó állapotában bármely olyan változás áll be, mely alapján a nyilatkozat tartalma módosul, új nyilatkozatot kell tennie vagy a már korábbiakban leadott nyilatkozatot vissza kell vonnia.

Ha a magánszemély jogalap nélkül kérte az adókedvezmény érvényesítését és ennek következtében befizetési különbözet mutatkozik, a jogszabály értelmében a befizetési különbözet 12 százalékát különbözeti bírságként kell feltüntetnie az adóbevallásban és a személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettség szerint meg is kell fizetnie. Ez alól kivételnek számít, ha a különbözet a tízezer forintot nem haladja meg. (Szja tv. 48.§ (4))

Kappel Katalin, munkapszichológus, portálunk szakértője


Cikkünk több oldalas! Lapozzon!
1. oldal - Súlyos fogyatékossági adókedvezmény - talán Ön is jogosult rá?
2. oldal - Igénybevétel módja