Megjelent: 10 éve

Szabadság: itt az év végi ütemezés ideje

Az ILO 132. számú egyezménnyel összhangban a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. Törvény 134.§ (2) bekezdése kimondja, hogy a szabadságot esedékességének évében kell kiadni. A munkaügyi hatóság ellenőrzési hatásköre teljes körű a szabadságok tekintetében, így a munkaügyi felügyelők jogosultak a szabadságra vonatkozó valamennyi rendelkezés ellenőrzésére.

Mégis a szabályok közül elsősorban a szabadság esedékességének évében történő kiadása okozza a legtöbb fejtörést a gyakorlatban.


Mi minősül az esedékesség évének?



A jogszabály kimondja, hogy az esedékesség évében kiadottnak kell tekinteni azt a szabadságot, amelynek megszakítás nélküli tartama - az esedékesség évében történő megkezdése esetén - a következő évben jár le, és a következő évre átnyúló szabadságrész nem haladja meg az öt munkanapot.

A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek, illetve a működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a szabadságot legkésőbb az esedékesség évét követő év március 31-ig, kollektív szerződés rendelkezése esetén az esedékesség évét követő év június 30-ig, a munkavállaló betegsége vagy a személyét érintő más elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől számított harminc napon belül adja ki, ha az esedékesség éve eltelt.


Mi minősül kellő indoknak?



A működési kört közvetlenül és súlyosan érintő ok, különösen a baleset, elemi csapás, vagy súlyos kár, továbbá az életet, egészséget, testi épséget fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, illetve minden, ami ezek elhárítása érdekében szükséges.

Lényegében a kivételesen fontos gazdasági érdeken a munkaszervezéstől független olyan körülményt kell érteni, melynek felmerülése esetén a rendes szabadságnak az esedékesség évében teljes mértékben történő kiadása a munkáltató gazdálkodását meghatározó módon
hátrányosan befolyásolná.

A munkaügyi ellenőrzések gyakorlatában kellő indok gyakorlatilag csak vis maior szerű indok lehet, ebből következően semmi olyasmi, ami a normál üzletmenetben előfordulhat, így például normál szezonalitásra, hirtelen rendelésállomány növekedésre, általában a munkáltató hatáskörébe eső indokra nem hivatkozhat.

A rendes szabadság esedékesség évében nem teljes mértékben történő kiadása esetén a munkáltató nem hivatkozhat a kivételesen fontos gazdasági érdek, illetve a működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok fennállására, ha az esedékesség évéből még fennmaradó időtartamban a rendes szabadságot - az említett fontos gazdasági érdeke sérelme nélkül, illetve a működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok következményei orvoslása mellett - kiadhatta volna.


A bizonyítási szükséghelyzet és a szabadságolási ütemterv



A Legfelsőbb Bíróság döntéseiben már többször rámutatott arra, hogy olyan esetben, ha a munkáltató a tárgyévet követő szabadság kiadásánál kivételesen fontos gazdasági érdekre hivatkozik, azt neki kell bizonyítania [LB Mfv. II. 10.341/2005/4.]Bár a munkáltató által készített szabadságolási terv dokumentum megléte általában nem képezi munkaügyi ellenőrzések tárgyát, azonban ez nem jelenti azt, hogy a szóban forgó dokumentumnak ne lenne gyakorlati jelentősége egy adott vizsgálat során.

Ilyen bizonyítási "szükséghelyzetben" a munkáltató a szabadságolási tervvel, mint a munkaügyi ellenőrzésben általa becsatolt irati bizonyítékkal részben igazolni tudja, azon ügyféli nyilatkozatában kifejtetteket, hogy munkáltatóként tervezte a szabadságok tárgyévben történő kiadását, de kivételesen fontos gazdasági érdek, illetve a működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok miatt ez nem valósult meg.

Természetesen a szabadságolási terv önmagában nem elég a kimentésre, a munkáltatónak hiteles és objektív módon kell igazolnia azt a munkaszervezéstől független, kivételesen fontos gazdasági érdeket, vagy a működési körét közvetlenül és súlyosan érintő okot, mely a szabadságok átvitelét indokolta.

De a szabadságolási ütemterven kívül, akár egy testületi jegyzőkönyvben rögzített helyzetértékelő kronológiai összegzésnek is lehet relevanciája, mely azokat a gazdasági eseményeket, illetve ezek adott időszakra vonatkozó munkaszervezéssel kapcsolatos következményeit taglalja, mely a munkáltató álláspontja szerint megalapozza az átvitelt. Ilyenkor érdemes egyúttal ütemezni az áthozat lehető legrövidebb időn belül történő kifuttatását.

A tény és szám adatokkal, gazdasági eseményekkel, valós alapokon nyugvó számításokkal tud a munkáltató munkaügyi ellenőrzés során objektív módon érvelni, munkáltatói jogainak célszerűen érvényt szerezni.

A munkaügyi ellenőrzések gyakorlatában, ha rendszeresen és a munkavállalók szignifikáns részénél megtörténik a szabadságok átvitele a következő évre, úgy kellő indok hiányában azt a hatóság úgy tekinti, hogy a munkáltató rendes üzletmenete részévé tette a szabadságok ki nem adását és ezzel valójában a munkaerő hiányát próbálja kezelni, ahelyett hogy a foglalkoztatottak létszámát bővítené.

A szabadság tárgyévben történő ki nem adása kapcsán a munkáltató által előadott oknak meg kell felelnie a tényállás rendkívüliség követelményének. Tipikusan nem felel meg a tényállás rendkívüliség követelményének a szezonálisan visszatérő indok, az előre kalkulálható körülmények, események, illetve semmilyen a munkáltató érdekkörén belüli ok.

Máriás Attila munkaügyi szaktanácsadó
BDO Magyarország



  • 2020.11.17Toborzás a LinkedIn-en és a Facebook-on - ONLINE A Toborzás a LinkedIn-en és a Facebookon 1 napos workshopon délelőtt kérdést kaphat LinkenInnel kapcsolatos kérdéseire, szó lesz továbbá a vállalati oldal fontos elemeiről, karrieroldalról és oldal-analitikákról. Délután példákkal színesítve ismerkedhet meg a kampánykezeléssel, kapcsolati háló felépítésének kérdéseivel és egyéb, Facebookkal kapcsolatos funkcióval. Részletek Jegyek
  • 2020.11.23Művezető képzés A művezetők szakmai továbbképzése a vezetői feladataik eredményes és hatékony ellátására. A résztvevők vezetői, problémamegoldási és termelékenységfejlesztési készségeinek fejlesztése konkrét feladatokon, szituációs játékokon, esettanulmányokon keresztül. Részletek Jegyek
  • 2020.12.05 Teljesítménymenedzsment és motiváció A résztvevők megtanulják, beosztottjaik teljesítményére ható területek helyes menedzselését. Képessé válnak akár munkavégzés közben hatásos, rövid coaching beszélgetések levezetésére. Megismerik a teljesítmény menedzsment eszközrendszerét. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Mit nem kérdezhet meg a munkaadó állásinterjún?

Mennyi ideig tárolható az önéletrajz? Hogyan és kit szondáztathatok? Céges buliról készíthetek fotót? Mi legyen a korábbi kolléga email címével?... Teljes cikk

Joggal való visszaélés: így nem rendelhetnek be szabadságról

Bizonyára sokan szembesültek már azzal, hogy bizonyos dolgok, bár igazságtalanok, a törvény betűje szerint mégsem minősülnek jogszerűtlennek.... Teljes cikk

A munkavállaló azonnali hatályú felmondása - Távozás egyik napról a másikra

Gábor hosszú évek óta ugyanannál a cégnél dolgozott, azonban tizenkét év elteltével mintha kihúzták volna a lába alól a talajt - a márciusi... Teljes cikk