Szakképzési hozzájárulás: változott és változni is fog!

Néhány szóban a szakképzési hozzájárulásról

Minden gazdasági szakma művelője ismeri azt az érzést, hogy a törvények állandó változásai miatt, néha már azt sem tudja, hol áll a feje. A helyzet a szakképzési hozzájárulás esetében is hasonló. Bár igaz, ha megtudjuk, milyen kormányzati koncepció van a szabályok módosításának hátterében, s ha belegondolunk abba, hogy a gazdasági és pénzügyi világban, illetve annak a mi szakmánkat befolyásoló részében is mennyi minden mozdul időről-időre, akkor talán könnyebben vesszük az alkalmazkodásra kényszerülés tényét is.

Amit már minden HR-es tud

Az iméntiek, mint már céloztunk rá, a szakképzési hozzájárulás esetében is érvényesek. A nehézségben a könnyebbség, hogy vannak azért a szakképzési hozzájárulás szabályozásának állandó elemei is. Ezeket az emberi erőforrással foglalkozók, sőt sok vállalkozó is jól ismeri már. Ilyen előírás, hogy a szakképzési hozzájárulás alapja a bérköltéség, vagyis minden olyan - az üzleti évhez kapcsolódó - kifizetés, amely
- a munkavállalókat, az alkalmazottakat, a tagokat megillető, az érvényes rendelkezések szerint - bérként vagy munkadíjként elszámolandó járandóság, (ideértve a természetes személy tulajdonos (tag) személyes közreműködéseként kivett összeget is),
- az alkalmazásban állók és a munkavégzésre irányuló más jogviszonyban állók részére az üzleti évben bérként számfejtett, elszámolt összeg,
- ideértve az üzleti év után elszámolt, jóváhagyott prémiumokat, jutalmakat, valamint a 13. és a további havi fizetést is, amely elemeiben megfelel a statisztikai elszámolások szerinti keresetnek, függetlenül attól, hogy az ilyen címen kifizetett összegek után kell-e személyi jövedelemadót fizetni vagy sem,
- illetve alapját képezi-e vagy sem a társadalombiztosítási járulékoknak.

A szakképzési hozzájárulás mértéke pedig, az alap 1,5 százaléka. A szakképzési hozzájárulás felhasználásának rendszerét is jól ismerik az ezzel foglalkozók. A rendszer lényege, hogy a befizetett összegek a Munkaerő-piaci Alapba kerülnek, melyet a hazai szakképző intézetek fejlesztésére és működtetésére fordítanak. Jól látszik tehát, ha valamit javítanak a rendszeren az vagy a hozzájárulás befizetését vagy az így befizetett összegek felhasználását érinti. Idén, a 13/2008. (VII. 22) SZMM rendelet főleg a felhasználással kapcsolatban tartalmazott újdonságokat, s a kormány legutóbbi tervei is a felhasználásra vonatkoznak.

A legközelebb várható változás

Kormányközeli körökben gyakran elhangzó önkritika, hogy az ország vezetői nem kommunikálják céljaikat és szándékaikat elég hatékonyan. Hogy a szakképzési hozzájárulás szabályozásában beálló változások esetében ez mennyire igaz, abban nem szeretnénk állást foglalni. Mindenesetre a közelmúltban (2008. 11. 06.) hangzott el a kormányszóvivő szájából, hogy új elemekkel bővül a szakképzési hozzájárulás rendszere.

A változtatás fő célja, hogy rövid időn belül álljon munkára készen elég fiatal ember a (ma még!) hiányszakmákban. Ezért egyrészt az történne, hogy a hiányszakmákat tanuló szakmunkás jelöltek ösztöndíjat kapnának, másrészt emelkedne a TISZK-ek létrehozását segítő támogatások mértéke. A támogatások megnövelésének forrása nem a szakképzési hozzájárulás megemelésével keletkezne. A többletkiadás fedezete úgy állna elő, hogy az Új Magyarország Fejlesztési Terv bizonyos akcióterveinek végrehajtásához rendelt forrásokból csoportosítanának át erre a célra, legalábbis 2009-ben és 2010-ben.

A szeptember 1-je óta érvényben levő változás

Most még azonban 2008-at írunk, s talán az a legfontosabb, hogy az idén esedékes változtatásokról legyen pontos képünk. A mi szempontunkból, az első fontos jogalkotási eseménye az volt, hogy a 2003. évi LXXXVI. törvényt a 2007. évi CII. törvény 2008. szeptember 1-jével módosította. Az így kialakult szabályozás lényeges pontja, hogy a szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettség egy része teljesíthető úgy is, hogy a kötelezett bizonyos szakképzési intézményeknek ad fejlesztési támogatást. Az így átadott fejlesztési támogatás általában maximum 70 százaléka lehet a szakképzési hozzájárulásként befizetendő összegnek. Azonban, ha a támogatást felsőoktatási intézmény kapja, akkor a támogató vállalkozás hozzájárulási fizetési kötelezettségének csak maximum 35 százalékát teljesítheti így.

A mi szempontunkból a 2008. évi jogalkotás másik fontos eseménye volt, hogy megjelent az a végrehajtással foglalkozó rendelet, mely nélkülözhetetlen az imént említett törvényben előírtak teljesítéséhez. Ez nem más, mint a 13/2008. (VII.22.) SZMM rendelet a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény végrehajtásáról. Azon lehetne vitatkozni, hogy a rendelet elég korán jelent-e meg vagy sem, de ez már egy másik cikk tárgya lehetne.

A keretet adó kormányprogram

Sokan mondhatják, hogy ilyen sok és ilyen formájú jogszabály változás mögött nem állhat átfogó koncepció. Ennek ellent mondani látszik, hogy a kormány még az előző ciklusban megalkotta a 2005-től 2013-ig tartó időszakra vonatkozó Szakképzés-Fejlesztési Stratégiát, melynek teljesítését kormányhatározat is támogatja. A stratégiában alapvetően a szakképzés szakmai feladatairól van szó, de ezeknek a feladatoknak a teljesítéséhez szükséges forrásokról és forrásátalakításokról is olvashatunk benne. Lehetséges, hogy éppen e stratégia megismerése lenne a HR-esek egyetlen lehetősége arra, hogy a szakképzés ügyében középtávon jól tervezhessenek.

Rákóczi Piroska, HR Portal