kapubanner for mobile
Szegedi Juli
Szerző: Szegedi Juli
Megjelent: 12 éve

Szakszervezet: a szükséges rossz vagy a fejlődés záloga?

A hét elején mutatták be Budapesten azt a kétévente az Európai Bizottság által készített jelentést, melynek témája Európa munkaügyi kapcsolatai. A vaskos jelentés idén két, visszaesőben lévő országcsoportra fókuszált. A közös ezekben az országokban, hogy jellemzően háttérbe szorítják a szociális partnereket, érdekképviseleteket, ezért a fő feladat megerősíteni a szociális párbeszédet - ennek lehetőségeiről szólt a budapesti konferencia.

Az Európai Bizottság által készített jelentés összehasonlítja, hogy mely országokban játszanak jelentős szerepet az érdekképviseletek, hol és hogyan szabályozzák a sztrájk lehetőségét, milyen tárgyalások folynak a munkaadók, a munkavállalók és az érdekképviseletek között. Az idei jelentésben vizsgált két országcsoport egyike a közép-kelet-európai régió, az úgynevezett új tagországok, a másik csoportba pedig olyan országok tartoznak, melyek pénzügyi kiigazító programokban vesznek részt, például Portugália, Írország, Ciprus és Görögország. Az EU idei jelentése ebben a témában sorban a hetedik - a kétévente elkészülő jelentés szerint a szociális párbeszéd Európában jelenleg meglehetősen akadozik.

Barroso: Nem luxus a szociális dialógus

A konferencia José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnökének videoüzenetével vette kezdetét. Barroso is a szociális párbeszéd fontosságáról, a reformok megszületésében való együttműködésről beszélt. Véleménye szerint a válság hatásait lehet csökkenteni azzal, ha elemezzük a munkaügyi helyzetet - éppen ennek a munkának lehet kiváló alapja a 2012-es jelentés. "Az Európai Unióban nem luxus a szociális dialógus, minden résztvevő ezzel tud hozzájárulni a fejlődéshez. Az EU tagállamai között jelentős különbségek tapasztalhatók a párbeszéd mennyiségében és minőségében, de általánosan igaz, hogy az EU-ban az állampolgár az első" - mondta Barroso.

Andor László: Magyarországon a munkaügyi szervezetek szétszórtak és gyengék

Andor László, foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi befogadásért felelős európai biztos szerint ahol erős a szociális párbeszéd, ahol van egyeztetés az érdekképviseletekkel ott erősebb a gazdaság, kevésbé stresszes a munkaadó-munkavállaló kapcsolat. "2008-ban a válság kezdetekor még főként azzal foglalkoztunk, hogy miként őrizzük meg az állásokat, azonban mivel a krízis egyre jobban elhúzódik, egyre mélyül, ezt a szociális párbeszéd is megsínylette. A konferencia éppen azt vizsgálja, hogy hol és hogyan működik egyáltalán. Magyarországon a munkaügyi szervezetek szétszórtak és gyengék. Kevés a jól működő érdekképviselet, csak akkor lesz fejlődés, ha újraélesztjük a munkaügyi kapcsolatokat" - fejtette ki Andor László.

Az uniós biztos arról is beszélt, hogy egyes országokban a szociális párbeszédet teljesen kiiktatták, ami természetesen ellenállást, tüntetéseket generált. Összességében az uniós biztos szerint a 2012-es jelentés eredményei felkavarók: kevés a bizalom az intézmények iránt, holott, ahogy Barroso is mondta, nem luxus a szociális dialógus. A szociális partnerek kapacitáshiánnyal küzdenek. Ebből az elkeserítő helyzetből uniós összefogással kell kijönnünk, a gazdasági válság ugyanis egy törésteszt az egész EU és az euró számára is. Ha a szociális partnereket nem vonjuk be, hogy együtt határozzuk meg a reformokat, akkor nem tudunk fejlődni. A szociális partnerek szót kell kapjanak a képzési programokban, az ifjúsági garanciaprogramban és egyéb, nem csak a munkával kapcsolatos reformok megvitatásában is.

Összesen minderre 931 millió eurót szán az unió - mindennek a befektetésnek hosszútávon lesz kézzelfogható eredménye, de érdemes befektetni. Gond van a bértárgyalásokkal és a kollektív szerződésekkel, melyek a magánszektorban szinte egyáltalán nincsenek is, de az állami szektorban sem bevett gyakorlat.

Czomba Sándor: Nagy lépés volt az új munkatörvénykönyv

Czomba Sándor, foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár szerint a magyar kormány tett azért, hogy bevonja a szociális partnereket a párbeszédbe: a bérek, munkafeltételek megvitatásába, valamint a minimálbér megállapításába. Nagy lépés volt az új munkatörvénykönyv megalkotása és tavalyi hatályba léptetése. Ennek hatástanulmánya még a kormány előtt álló feladat, egyelőre az első tapasztalatok begyűjtése folyik. Czomba Sándor szerint pozitív hatás, hogy megindultak a kollektív szerződés folyamatai, bár e tekintetben alacsony szinten állunk Európában. Eredmény a minimálbér reálértéken tartása, az adó- és a társadalombiztosítási járulékok kompenzációs mechanizmusának kialakítása.

Silva Peneda, Portugália volt munkaügyi és szociális minisztere szerint a második világháború vége óta nem volt ilyen nehéz helyzetben Európa, mint most. Ezen a krízishelyzeten hivatott segíteni a szociális párbeszéd intézménye: ezen mindenki nyer.

Munkaügyi kapcsolatok Közép-Kelet-Európában

A bevezetők után párhuzamos panelbeszélgetéseket hallgathattak a résztvevők munkaügyi kapcsolatok alakulásáról Közép-Kelet-Európában, egy másik beszélgetés IMF-EU programokban részt vevő államok munkaügyi kapcsolatait járta körül, egy harmadik panel pedig a közszolgálat területének munkaügyi kapcsolataival foglalkozott.

A számunkra talán legérdekesebb, a Közép-Kelet-Európáról szóló beszélgetés résztvevői leképezték egy háromoldalú tárgyalás partnereit: Mirando Mrsic, Horvátország munkaügyi és nyugdíjrendszerért felelő minisztere az állami oldalról, Slawomir Adamczyk egy lengyel szakszervezet oldaláról, Jerzy Bartnik pedig a lengyel kézműipar, azaz munkaadói oldalról közelítette a kérdéseket.

Abban megegyeztek a résztvevők, hogy Közép-Európának vannak bizonyos közös sajátosságai: ilyen a kevés demokratikus hagyomány megléte, a túlzott centralizáció, hogy az emberek felülről várják a megoldásokat, nincs összefogás, nincs kollektíva, konfliktuskezelés helyett gyakran kap szerepet az erőszak, valamint a kormányzat tevékenysége nem átlátható. Az EU 15-ben is megvannak ezek a problémák, de más a jelentőségük, mint nálunk. Közép-Kelet-Európában a szociális partnerek sokszor a kormánytól függenek, a hozzájuk fűződő viszony kiemelt fontossággal bír. A párbeszéden alapuló konfliktuskezelés közgazdaság, racionális lépés: segítségével tudható, hogy egy-egy lépés milyen következményekkel jár, ismerhető a jövő - nem erőltetünk rá senkire semmit.

A horvát miniszter szerint Horvátországban zajlik ugyan szociális párbeszéd, de még gyerekcipőben jár. A jogalkotás folyamatába például nem vonták be a szociális partnereket, akik emiatt csalódottak. Hat ágazati tanács jött létre az elmúlt években, de a szociális párbeszéd egyelőre megmarad vállalati szinten. Ez azzal a következménnyel jár, hogy a munkavállalók sok esetben munkaügyi perekben próbálják igazukat bizonyítani, a védelmük nem kielégítő.

A lengyel szakszervezeti vezető kritikusan közelít a témához. Azt mondja, ő a valósággal szembesül, ami szerinte az, hogy a mindenkori politikai elit úgy gondolja, hogy a szakszervezet akadálya a fejlődő gazdaságnak. A szükséges rossz, csak addig ne jussunk, hogy az érdekképviselet beleszóljon bármibe - Slawomir Adamczyk szerint így kezelik őket munkaadói és kormányzati szinten. Abban minden előtte megszólalóval egyetért, hogy kell párbeszéd, a munkavállaló és a munkaadó álljon szóba egymással - ez ma nem valósul meg. Persze ha nem erősödnek meg az érdekképviseletek, akkor ezt nem is várhatjuk. Ezt az erőt, ha kell, tudni is kell demonstrálni, nem kell feltétlen mindig sztrájkolni, de jó, ha a munkaadó tudja, hogy a munkavállalók konszenzus hiányában erre is képesek.

A válság remek ürügy volt arra, hogy a kormányok tovább csorbítsák a munkavállalói jogokat - mondta a szakszervezeti vezető. Pedig ő a válság kezdetekor azt gondolta, hogy éppen a baj lesz az, ami összehozza a feleket, de nem így történt. Helyette blokkolják a párbeszédet, a munkavállalók számára vállalhatatlan szabályozást alkalmaznak.

Jerzy Bartnik, aki a munkaadók képviseletében érkezett, úgy véli, a kis- és középvállalkozásoknál, de a magánszektorban a nagyobbaknál sincs egyáltalán érdekképviselet. Jó példa erre a vasárnapi munkavállalás: ki mer szólni, hogy így nem dolgozik? Vagy hallgatok, csinálom és akkor van munkám, vagy nem csinálom, és elküldenek. Erről a témáról szakszervezeti vezető is szólt: ma, ha egy magán munkaadónál valaki létre akar hozni szakszervezetet, másnap már nem is kell mennie dolgozni.

Ugyan 1-2 éve múlva megnyeri a pert és visszahelyezik a munkájába, de másnap újra kirúgják - ő maga látott erre példát. Szerinte nagyon fontos lenne, hogy már az iskolákban tanuljanak a gyerekek a szakszervezetekről, hogy amikor munkába állnak tisztában legyenek azzal, hogy van, aki megvédi őket. Rossz a szakszervezetek imázsa - véli Slawomir Adamczyk, azért kevés a fiatal tag. Pedig a munkaadó jó, ha tudja, hogy van szakszervezet, jó, ha tudja, hogy mire képes, hogy tárgyalni kell vele.

A kimondott célok tehát közösek, a most megszületett jelentés után az uniótól minden fél valós konzultációt, szociális partnerséget vár. Hogy ebből mennyi valósul meg, az majd a 2014-es jelentésből fog kiderülni.
  • 2024.12.122024.12.12 Díjmentes Vezetői Egynapos programok Díjmentes Vezetői Egynapos programsorozatunkat a nagy érdeklődésre való tekintettel folytatjuk. Képzéseinken szemléletet, azonnal alkalmazható tudást adunk, módszereket és gyakorlatok próbálhatnak ki a résztvevők, mindezt teljesen díjmentesen. A nyílt programokat olyan vezetőknek, munkavállalóknak ajánljuk, akik szeretnék bővíteni tudásukat és látásmódjukat. A képzések különlegessége, hogy bármelyik téma vállalati képzés formájában is megvalósítható, melyre támogatás igényelhető a GINOP PLUSZ-3.2.1-21 pályázati alapból. Pályázati forródrót: +36 20 338 3808info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.12.31Gazdasági teljesítmény mérése - E-learning és konzultáció Ajánljuk mindazoknak, akik gazdasági területen dolgoznak vagy ezzel ismerkednek, és érdeklődnek a számvitel által nyújtott lehetőségek iránt. Továbbá azon controllerek, vezetők számára, akik döntés előkészítésben vesznek részt, és szeretnék átlátni a beszámolók által kínált mutatószámok jelentőségét, szerepét. info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Elkerülhetetlen az adó- és pénzügyi osztályok átalakítása az AI miatt

Jelentősen átalakíthatja az adó- és pénzügyi osztályok működését a generatív mesterséges intelligencia (GenAI) — derül ki az EY 1600... Teljes cikk

Visszaszorul a home office, hízik a munkaerő és az AI mindent visz - így látják a jövőt a cégvezetők

A globális nagyvállalatok vezérigazgatóinak 72 százaléka továbbra is bízik a gazdasági növekedésben – derül ki a KPMG 2024 CEO Outlook... Teljes cikk

Nem csak a Z generáció akar új játékszabályokat

„Mégsem elveszett a világ teljesen” – felkapott lett ez a reményteljes mondat a Bosch×Richter Innovátorok Napján, ahol a pódiumon álló X és Y... Teljes cikk