Százezer új munkahelyet ígér a Bölcsőprogram
A mai gazdaságpolitika legnagyobb problémáiról, a családi vállalkozások hátrányos jogi- adóügyi megkülönböztetéséről, a munkanélküliség felszámolásában játszott szerepéről, a regionális helyzetről, illetve felajánlásaikra érkező kormányzati válaszról szólt a túlélési technikák témakörében szervezett konferencia. A vállalkozás- tulajdonos családok szakmai szervezete, a Felelős Családi Vállalkozásokért Magyarországon Egyesület és nemzetközi társszervezetei, illetve azok magyar tagozata 2011. április 7-én több témakörben cserélt eszmét.
Átadás-átvétel
A nemzetközi Family Business Network olyan ernyőszervezet, amely maga mögé gyűjti azokat a vállalkozásokat tömörítő érdekképviseleteket, ahol a tulajdonosok családok, családtagok. Ők már felismerték, hogy olyan, közös problémákra hatékonyabb együtt keresni a választ, ami a sajátos működésmódból fakad.
Az egyik, jelentős probléma például a korábbi, szenior generációnak a távozása és a következő, "next generation"-nek a cégbe integrálása. Ez olyan folyamat, ami az esetek kétharmadában az egész vállalat életében nehézséget okoz. Ha megfelelő a jogi-adózási környezet, akkor kisebb döccenővel megy végbe a folyamat. Európában a komoly lobby-tevékenység következtében Ausztriában, Lengyelországban és időlegesen Olaszországban eltörölték az örökösödési adót, a nagy értékű vállalati vagyon tekintetében is.
Rudas László, a hazai szövetség (FBN-H) elnöke ezt az új magyar kormánnyal folytatott kommunikációja első válaszlépésének látja. Az elnök - a sok hasonló helyzetben lévő, első generációs, hazai vállalkozás tulajdonostárssal együtt - még életében szeretné jó kezekben tudni, átadni a vállalat vezetését és tulajdonlását. Erre a kérésükre is hamar kaptak hatékony választ. Amiért külföldön évtizedeken át kellett a családi vállalkozásokat tömörítő szervezeteknek lobbyzniuk, azt a döntést a magyar kormány könnyebben meghozta. Az egyenesági ajándékozás is adó- és járulékmentes lett idehaza.
Ez azért fontos, mert maga a vagyon a működés során többszörösen adóztatva lett, és az átadás az a momentum, amikor a befektetés távlativá válhat. Ha még extrán ezt a folyamatot is megadóztatják, ellehetetlenülnek a családi vállalkozások - mondta bevezetőjében Rudas László.
A szervezet, bár még igazi lobby-tevékenységet nem folytat, de fontos konzultációs partnere lehet a döntéshozatalnak. Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes, a rendezvény fővédnöke köszöntőjében erre külön felkérte az FBN magyar tagszervezetét. A miniszterelnök-helyettes a hazai gazdaságot, a társadalmi képhez hasonlóan a családi vállalkozások alapjaira építené fel. Kiemelte, hogy a sok, spekulatív befektetéssel szemben a családi vállalkozások hosszú távon működnek, pillanatnyi piaci érdekek miatt nem vonulnak ki az országból és az a tényező, hogy a tulajdonos a nevét adta a gazdasági tevékenységéhez, egyfajta biztosítékot, garanciát is nyújt.
Ma bár pontos statisztika nem áll rendelkezésre, a vállalkozások akár 70-80 százaléka Magyarországon családi vállalkozás, ami a munkahelyek számának 40-50 százalékát biztosítja. A vállalkozók többsége a '80-as évek végén kezdett el gmk-kban, szövetkezetekben dolgozni és rengeteg munkával, a haszon többszörös visszaforgatásával lettek 20 év után nagyvállalkozók. Életkorukat tekintve ez a generáció lassan eléri a 60. életévét, és a visszavonuláson kezd el gondolkodni.
Rudas László erről a helyzetről azt mondta, az események elé kell menni, hogy az utolsó pillanatban ne kelljen kapkodni és ezzel rossz megoldások kompromisszumát megkötni. Utódlási terv kidolgozását és ennek a részcélokra bontott megvalósítását javasolja az érintett tagoknak, családi vállalkozások vezetőinek a szervezet.
Kitörési lehetőség: Bölcsőprogram
Az egész világon, de az Európai Unió tagországaiban és Magyarországon főleg a legnagyobb probléma jelenleg a munkanélküliség. Kevesen dolgoznak, alacsony a foglalkoztatottság és állami, adópolitikai szempontból ez azt jelenti, hogy alacsony a járulékfizetés szintje is. A magyar egyesület kezdeményezett egy szemléletváltó munkanélküliség-elleni fellépési javaslatot, ami egyben a családi vállalkozások fejlődését is segítheti.
Eddig régiók, munkavállalói csoportok elhelyezkedését segítette a mindenkori kormányzat, de az FBN-H ezt a logikát megfordítaná, és a családi vállalkozások menedzsmentjére bízná, kit venne fel dolgozni. Ha ezt az elmúlt 3 év statisztikai létszámát meghaladóan tenné, akkor viszont 3 év munkáltatói járulék-mentességet kérnének ezért a lépésért cserébe. Ezzel az ország területén és a gazdaság szerkezetében egyöntetűen, nagymértékben növekedhet a foglalkoztatottság.
Rudas László elmondta azt is, hogy ebben a tervben még sok olyan részlet van, amit ki kell dolgozni. Valószínűleg maximálni kell majd a támogatott módon fölvehető munkavállalói létszámot, nehogy valaki céget alapítson ezért a célért. Illetve, azt is figyelembe kell venni, hogy minden szubvenció a meglévő, piaci helyzetet olyan módon befolyásolja, hogy azok, akik ebben az esetben már kitermelték azt a többletköltséget, amellyel alkalmazhatták az extra munkaerőt, és újabbra nincs módjuk, vagy szükségük, versenyhátrányba kerülnek azzal a munkáltatóval szemben, aki ezt a lépést még támogatva teheti meg.
Mindezek mellett azonban nagyon fontos állomás lenne ez a hazai munkaügyi kapcsolatok fejlesztésében - mondta Rudas László. Ezzel a lépessel segíteni lehet a hazai kis- és középvállalati szektorra még nagyon is jellemző szürkegazdaság kifehérítését. Ezután nem éri meg a nem bejelentett foglalkoztatás. A munkavállaló személyi jövedelemadó-terheiből is talán át tud majd vállalni a munkáltató egy bizonyos összeget, mert a termelékenysége, az extra emberi erőforrás bevonásával nőni fog.
Az elnök úgy látja, hogy kiemelten hasznos lehet ez a program a pályakezdők számára, illetve azoknak, akiket eddig megszokásból a szürke/fekete zónában alkalmaztak, például a kisegítői munkát végzőknek.
A program hatását az FBN-H a körülbelül ezer taggal működő Magyar Könyvelők Országos Szövetségének a szakembereivel pénzügyileg lemodelleztette. A végeredmény az lett, hogy már 10 százalékos felszívó hatás mellett is az állami költségvetés egyenlege pozitív lesz. Bruttó 200.000 forintos fizetési átlaggal számolva körülbelül százezer munkahely nyerhető ezzel a megoldással.
Szöllősi László, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára előadásában elmondta, örömmel fogadták a javaslatot, és mivel csak átmeneti időszakra kért kedvezményekről van szó a Bölcsőprogramban, úgy látja, beilleszthető lesz a kormányzati törekvésekbe.
A hazai társadalombiztosítási jogosultságok és a munkavállalási lehetőségek megteremtése a helyettes államtitkár szerint stratégiai fontosságú. Az Új Széchenyi Terv legfontosabb célkitűzése a magyarországi foglalkoztatási szint növelése. Ezért, minden kitörési pontnak, javaslatnak örülnek, ami a rendkívül magas szintű munkanélküliség csökkentését segíti. A kormány 10 éven belül egymillió új, adózó, tehát legális munkahelyet szeretne teremteni - mondta a Szöllősi László. Ehhez vagy teljesen új munkahelyek létrehozását generálja, vagy a már meglévő munkahelyeket próbálja beemelni a legális területekre. E kettőnek a kombinációja kétféleképpen valósulhat meg. A nagyberuházások behozatala mellett egyre inkább a másik lehetőség látszik célravezetőnek. Ez pedig azt jelenti, hogy a közeljövőben a hazai kis- és középvállalkozásokat szeretnék jobban támogatni.
Régiós problémák és megoldások
Hasonló politika-gazdasági szerkezeti átalakulások, torzulások, örökségek határozzák meg a kelet-európai családi vállalkozásokat. A régiós körképpel foglalkozó panelbeszélgetés során az a tanulság általánosan levonhatóvá vált, hogy sehol, semelyik kormány a hosszú távú befektetésnek bizonyuló családi vállalkozások sajátosságait eddig nem vette figyelembe.
Történetileg a rendszerváltást követően a családi vállalkozás volt Kelet-Európában az egyetlen lehetőség arra, hogy vállalkozói létbe lépjenek át az alkalmazottak. Az erőteljesen változó piaci környezetben is mindvégig megtartották ezek a családi vállalkozások erőforrásukat, munkaerejüket, piaci pozíciójukat.
Bulgáriában nagy problémát jelentett, hogy elmaradtak az új befektetések, mivel osztalékként kivették a tulajdonosok a vállalkozások hasznát. Meg kellett győzni őket a hosszú távú befektetések szükségességéről. Ma már megváltozott a trend és az elmúlt 3 év átlagában az látható, hogy a bolgár FBN szervezet tagjainak a vagyona 85 százalékban a vállalaton belül maradt.
Az alapító generációk nem tervezik az irányítás és a tulajdonlás átadását Szlovéniában, ami nehéz helyzetbe hozza a következő generációt. Nem általános még a kidolgozott örökösödési tervek, családi alkotmányok elkészítése, bár van olyan cég, ahol ez már megtörtént.
Romániában a rendszerváltás után olyan, vonzó gazdasági környezet alakult ki a sok tekintetben elmaradott országban, hogy bárki vállalkozóvá lehetett és jól keresett. Se komoly munkavégzés, se elkötelezettség nem kellett ehhez. Aki jókor, jó helyen volt, az kaphatott lehetőséget. Ezekből a vállalkozásokból kell most hosszú távon, perspektívában gondolkodó, érett családi cégeket formálni. Jelenleg a romániai családi vállalkozások nagy része csak pár hónapra tervez előre és értetlenül, illetve éretlenül fogadja azt a tényt, miszerint stratégiában kellene gondolkodnia.
Átadás-átvétel
A nemzetközi Family Business Network olyan ernyőszervezet, amely maga mögé gyűjti azokat a vállalkozásokat tömörítő érdekképviseleteket, ahol a tulajdonosok családok, családtagok. Ők már felismerték, hogy olyan, közös problémákra hatékonyabb együtt keresni a választ, ami a sajátos működésmódból fakad.
Az egyik, jelentős probléma például a korábbi, szenior generációnak a távozása és a következő, "next generation"-nek a cégbe integrálása. Ez olyan folyamat, ami az esetek kétharmadában az egész vállalat életében nehézséget okoz. Ha megfelelő a jogi-adózási környezet, akkor kisebb döccenővel megy végbe a folyamat. Európában a komoly lobby-tevékenység következtében Ausztriában, Lengyelországban és időlegesen Olaszországban eltörölték az örökösödési adót, a nagy értékű vállalati vagyon tekintetében is.
Rudas László, a hazai szövetség (FBN-H) elnöke ezt az új magyar kormánnyal folytatott kommunikációja első válaszlépésének látja. Az elnök - a sok hasonló helyzetben lévő, első generációs, hazai vállalkozás tulajdonostárssal együtt - még életében szeretné jó kezekben tudni, átadni a vállalat vezetését és tulajdonlását. Erre a kérésükre is hamar kaptak hatékony választ. Amiért külföldön évtizedeken át kellett a családi vállalkozásokat tömörítő szervezeteknek lobbyzniuk, azt a döntést a magyar kormány könnyebben meghozta. Az egyenesági ajándékozás is adó- és járulékmentes lett idehaza.
Ez azért fontos, mert maga a vagyon a működés során többszörösen adóztatva lett, és az átadás az a momentum, amikor a befektetés távlativá válhat. Ha még extrán ezt a folyamatot is megadóztatják, ellehetetlenülnek a családi vállalkozások - mondta bevezetőjében Rudas László.
A szervezet, bár még igazi lobby-tevékenységet nem folytat, de fontos konzultációs partnere lehet a döntéshozatalnak. Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes, a rendezvény fővédnöke köszöntőjében erre külön felkérte az FBN magyar tagszervezetét. A miniszterelnök-helyettes a hazai gazdaságot, a társadalmi képhez hasonlóan a családi vállalkozások alapjaira építené fel. Kiemelte, hogy a sok, spekulatív befektetéssel szemben a családi vállalkozások hosszú távon működnek, pillanatnyi piaci érdekek miatt nem vonulnak ki az országból és az a tényező, hogy a tulajdonos a nevét adta a gazdasági tevékenységéhez, egyfajta biztosítékot, garanciát is nyújt.
Ma bár pontos statisztika nem áll rendelkezésre, a vállalkozások akár 70-80 százaléka Magyarországon családi vállalkozás, ami a munkahelyek számának 40-50 százalékát biztosítja. A vállalkozók többsége a '80-as évek végén kezdett el gmk-kban, szövetkezetekben dolgozni és rengeteg munkával, a haszon többszörös visszaforgatásával lettek 20 év után nagyvállalkozók. Életkorukat tekintve ez a generáció lassan eléri a 60. életévét, és a visszavonuláson kezd el gondolkodni.
Rudas László erről a helyzetről azt mondta, az események elé kell menni, hogy az utolsó pillanatban ne kelljen kapkodni és ezzel rossz megoldások kompromisszumát megkötni. Utódlási terv kidolgozását és ennek a részcélokra bontott megvalósítását javasolja az érintett tagoknak, családi vállalkozások vezetőinek a szervezet.
Kitörési lehetőség: Bölcsőprogram
Az egész világon, de az Európai Unió tagországaiban és Magyarországon főleg a legnagyobb probléma jelenleg a munkanélküliség. Kevesen dolgoznak, alacsony a foglalkoztatottság és állami, adópolitikai szempontból ez azt jelenti, hogy alacsony a járulékfizetés szintje is. A magyar egyesület kezdeményezett egy szemléletváltó munkanélküliség-elleni fellépési javaslatot, ami egyben a családi vállalkozások fejlődését is segítheti.
Eddig régiók, munkavállalói csoportok elhelyezkedését segítette a mindenkori kormányzat, de az FBN-H ezt a logikát megfordítaná, és a családi vállalkozások menedzsmentjére bízná, kit venne fel dolgozni. Ha ezt az elmúlt 3 év statisztikai létszámát meghaladóan tenné, akkor viszont 3 év munkáltatói járulék-mentességet kérnének ezért a lépésért cserébe. Ezzel az ország területén és a gazdaság szerkezetében egyöntetűen, nagymértékben növekedhet a foglalkoztatottság.
Rudas László elmondta azt is, hogy ebben a tervben még sok olyan részlet van, amit ki kell dolgozni. Valószínűleg maximálni kell majd a támogatott módon fölvehető munkavállalói létszámot, nehogy valaki céget alapítson ezért a célért. Illetve, azt is figyelembe kell venni, hogy minden szubvenció a meglévő, piaci helyzetet olyan módon befolyásolja, hogy azok, akik ebben az esetben már kitermelték azt a többletköltséget, amellyel alkalmazhatták az extra munkaerőt, és újabbra nincs módjuk, vagy szükségük, versenyhátrányba kerülnek azzal a munkáltatóval szemben, aki ezt a lépést még támogatva teheti meg.
Mindezek mellett azonban nagyon fontos állomás lenne ez a hazai munkaügyi kapcsolatok fejlesztésében - mondta Rudas László. Ezzel a lépessel segíteni lehet a hazai kis- és középvállalati szektorra még nagyon is jellemző szürkegazdaság kifehérítését. Ezután nem éri meg a nem bejelentett foglalkoztatás. A munkavállaló személyi jövedelemadó-terheiből is talán át tud majd vállalni a munkáltató egy bizonyos összeget, mert a termelékenysége, az extra emberi erőforrás bevonásával nőni fog.
Az elnök úgy látja, hogy kiemelten hasznos lehet ez a program a pályakezdők számára, illetve azoknak, akiket eddig megszokásból a szürke/fekete zónában alkalmaztak, például a kisegítői munkát végzőknek.
A program hatását az FBN-H a körülbelül ezer taggal működő Magyar Könyvelők Országos Szövetségének a szakembereivel pénzügyileg lemodelleztette. A végeredmény az lett, hogy már 10 százalékos felszívó hatás mellett is az állami költségvetés egyenlege pozitív lesz. Bruttó 200.000 forintos fizetési átlaggal számolva körülbelül százezer munkahely nyerhető ezzel a megoldással.
Szöllősi László, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára előadásában elmondta, örömmel fogadták a javaslatot, és mivel csak átmeneti időszakra kért kedvezményekről van szó a Bölcsőprogramban, úgy látja, beilleszthető lesz a kormányzati törekvésekbe.
A hazai társadalombiztosítási jogosultságok és a munkavállalási lehetőségek megteremtése a helyettes államtitkár szerint stratégiai fontosságú. Az Új Széchenyi Terv legfontosabb célkitűzése a magyarországi foglalkoztatási szint növelése. Ezért, minden kitörési pontnak, javaslatnak örülnek, ami a rendkívül magas szintű munkanélküliség csökkentését segíti. A kormány 10 éven belül egymillió új, adózó, tehát legális munkahelyet szeretne teremteni - mondta a Szöllősi László. Ehhez vagy teljesen új munkahelyek létrehozását generálja, vagy a már meglévő munkahelyeket próbálja beemelni a legális területekre. E kettőnek a kombinációja kétféleképpen valósulhat meg. A nagyberuházások behozatala mellett egyre inkább a másik lehetőség látszik célravezetőnek. Ez pedig azt jelenti, hogy a közeljövőben a hazai kis- és középvállalkozásokat szeretnék jobban támogatni.
Régiós problémák és megoldások
Hasonló politika-gazdasági szerkezeti átalakulások, torzulások, örökségek határozzák meg a kelet-európai családi vállalkozásokat. A régiós körképpel foglalkozó panelbeszélgetés során az a tanulság általánosan levonhatóvá vált, hogy sehol, semelyik kormány a hosszú távú befektetésnek bizonyuló családi vállalkozások sajátosságait eddig nem vette figyelembe.
Történetileg a rendszerváltást követően a családi vállalkozás volt Kelet-Európában az egyetlen lehetőség arra, hogy vállalkozói létbe lépjenek át az alkalmazottak. Az erőteljesen változó piaci környezetben is mindvégig megtartották ezek a családi vállalkozások erőforrásukat, munkaerejüket, piaci pozíciójukat.
Bulgáriában nagy problémát jelentett, hogy elmaradtak az új befektetések, mivel osztalékként kivették a tulajdonosok a vállalkozások hasznát. Meg kellett győzni őket a hosszú távú befektetések szükségességéről. Ma már megváltozott a trend és az elmúlt 3 év átlagában az látható, hogy a bolgár FBN szervezet tagjainak a vagyona 85 százalékban a vállalaton belül maradt.
Az alapító generációk nem tervezik az irányítás és a tulajdonlás átadását Szlovéniában, ami nehéz helyzetbe hozza a következő generációt. Nem általános még a kidolgozott örökösödési tervek, családi alkotmányok elkészítése, bár van olyan cég, ahol ez már megtörtént.
Romániában a rendszerváltás után olyan, vonzó gazdasági környezet alakult ki a sok tekintetben elmaradott országban, hogy bárki vállalkozóvá lehetett és jól keresett. Se komoly munkavégzés, se elkötelezettség nem kellett ehhez. Aki jókor, jó helyen volt, az kaphatott lehetőséget. Ezekből a vállalkozásokból kell most hosszú távon, perspektívában gondolkodó, érett családi cégeket formálni. Jelenleg a romániai családi vállalkozások nagy része csak pár hónapra tervez előre és értetlenül, illetve éretlenül fogadja azt a tényt, miszerint stratégiában kellene gondolkodnia.
Egy-egy kérdést alapul véve vezet el a megoldásig
Aki válaszol: Sipőcz Iván
Ha üzletasszonyok akartok lenni, főnökként kell viselkedni