Megjelent: 7 éve

Távoli álom a biztos munkahely fogalma sok fiatal számára

images

images

A fiatalokat keményen sújtotta a 2008-as pénzügyi krízis óta kialakult többszörös válságsorozat. Rekord munkanélküliségi szintek, tiltakozó tüntetések és egy elveszett generáció kilátása még mindig nem eredményezett összehangolt és megfelelő válaszlépéseket. A fejlett és fejlődő világ helyzete különböző, de egy ország sem mondható immunisnak.

A fejlett országokban sok fiatal gyakorlatilag felhagyott az álláskereséssel, vagy úgy döntött, hogy eredeti elvárásait feladva bármilyen álláslehetőséget elfogadna. Emellett egyre több fiatal kényszerül részmunkaidős foglalkoztatásba vagy ideiglenes szerződéses munkaviszonyba. A korábbi generációk esetében mindennaposnak mondható biztos munkahely fogalma távoli álomnak számít sok mai fiatal számára.

Ezek a riasztó adatok azt jelzik, hogy egy egész generáció veszélyeztetett: munkanélküli vagy alulfoglalkoztatott fiatalok milliói, akiknek az esetében a szülőktől és az államtól való "ifjúkori" függőségi helyzet elhúzódik.

A MasterCard Alapítvánnyal partnerségben, az ILO olyan innovatív kutatást dolgozott ki és hajtott végre a fejlődő országokban, amely túlmutat a standard munkaerő-piaci mutatókon, és olyan kérdéseket vizsgál, mint az illegális foglalkoztatás, az alulfoglalkoztatás, az állásminőség és megelégedettségi szint, valamint a munkaerő-piaci átmenetek. Ezek az iskola és munkaerőpiac közötti átmenetet vizsgáló felmérések rávilágítanak arra, hogy a fiatalok sokkal nagyobb kihívásokkal szembesülnek a munkaerő-piaci belépés kapcsán, mint amelyeket a publikált munkanélküliségi adatok jeleznek.

A vizsgált országokban a fiatalok kétharmada vagy munkanélküli volt, vagy jogilag szabálytalan, alacsony színvonalú, rosszul fizetett állással rendelkezett, gyakran a feketegazdaságban, illetve nem volt jelen sem a munkaerőpiacon, sem az oktatásban vagy a képzésben. A vizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy a ritka álláslehetőségekért folytatott verseny az alulképzett fiatalokat még inkább sebezhetővé teszi a fejlődő országokban. A vidéki és a városokba vándorló fiatalok a leginkább érintettek. A fenntartható munkahelyteremtés és az oktatáshoz és szakképzéshez való hozzáférés javításának elmaradása a szegénység leküzdésére irányuló célkitűzés megvalósítását veszélyezteti.

Kreatív és széleskörű megoldásokra van szükség

A globális gazdasági és szociális válság azonnali kollektív intézkedéseket tesz szükségessé az állam politikai döntéshozói, a magánszektor, a szakszervezetek és egyéb tényezők részéről. Világszintű, koordinált makroökonómiai válaszra van szükség, amelynek középpontjában a munkahelyteremtés áll, elsősorban a fiatalok számára. A növekedés nem lehetséges munkahellyel rendelkező fiatalok nélkül.

Ezzel párhuzamosan nemzeti szinten specifikus, fiatalok foglalkoztatására irányuló intézkedéseket kell bevezetni. Ezek körébe olyan intervenciókat is bele kell venni, amelyek révén biztosítani lehet, hogy a fiatalok a munkáltatók által elvárt készségekkel rendelkezzenek, hogy a kis- és középvállalatok hitelhez juthassanak annak érdekében, hogy több fiatal munkavállalót tudjanak alkalmazni, és hogy a fiatal munkavállalók ugyanazokkal a jogokkal, munkakörülményekkel és szociális védelemmel rendelkezzenek, mint felnőtt társaik.

Azokban az országokban, ahol magas a fiatal munkanélküliek száma, a hátrányos helyzetű fiatalokra irányuló, átfogó foglalkoztatási programcsomagok és szolgáltatások általában jobb eredményeket értek el, mint az egyéni intézkedések. A sikeres intervenciók kombinálják az oktatást és a képzést a munkahelyi tapasztalatokkal és állásközvetítési támogatással, beleértve a munkáltatóknak adott ösztönzőket hátrányos helyzetű fiatalok foglalkoztatása esetén, így a bérkiegészítést, az adókedvezményeket, vagy a korlátozott időtartamú járulékfizetési mentességet.

A jól bevált módszerek egyik példája az ifjúsági foglalkoztatási garanciarendszer, amely szakképzést, munkahelyi tapasztalatot, álláskeresési támogatást és/vagy állásközvetítést kínál fiatalok számára. Egy 2011-ben Svédországban folytatott tanulmány kimutatta, hogy azok a fiatalok, akik egy ilyen garanciarendszer előnyében részesültek, gyorsabban találtak munkahelyet maguknak, mint azok, akik nem vettek részt a programban. Ausztriában, egy hasonló programban résztvevő fiatalok 63 százaléka talált munkát egy éven belül 2011-ben.

A szakmai gyakorlatok is hasznos eszköznek bizonyulnak a fiatalok foglalkoztatásának növelésében és befolyásolásában, a képesítések kínálata és kereslete közötti eltérések csökkentésében, valamint az oktatás világából a munka világába történő hatékony átlépés elősegítésében. A munkaerőpiac szempontjából leghatékonyabbnak bizonyult képzési kezdeményezések azok, amelyeket az állami döntéshozatal, a vállalati szféra, a szociális partnerek, a képzési intézmények és a fiatalok közötti szoros együttműködés jellemez.

A fejlődő országokban, ahol a fiatalok esetleg dolgoznak, de csak az informális gazdaságban és a létminimumot alig biztosító állásokban, integrált és a megélhetést biztosító foglalkoztatási stratégiákra és programokra van szükség. Az programok kiterjedhetnek az írni-olvasni tudás, a szakmai és vállalkozói ismeretek képzésére, a fiatalok által vezetett mikró- és kisvállalkozások és szövetkezetek támogatására és a hitelhez, nem pénzügyi támogatáshoz és piachoz való hozzáférés megkönnyítésére. Ezek az intézkedések sikeresen hozzájárulhatnak a termelékenység növeléséhez, a munkakörülmények javításához, valamint a fenntartható vállalkozások megteremtéséhez.

Nincs mindenki esetében egyformán alkalmazható megoldás, de a fiatalok a világon mindenütt ugyanazt szeretnék: olyan méltányos munkát akarnak találni, amelynek révén eltarthatják magukat és családjukat. A fiatalok az innováció és jövő fejlődésének motorjai, de jelenleg égető szükségük van arra, hogy a megfelelő politikai intézkedéscsomagok révén segítséget kapjanak az induláshoz.

Szerzők: José Manuel Salazar-Xirinachs, az ILO politikai főigazgató helyettese és Reeta Roy, a MasterCard Alapítvány elnöke és vezérigazgatója
  • 2019.12.18CAFETERIA 2020. Előadók: Fata László, cafeteria szakértő, Cafeteria Trend Kopányiné Mészáros Edda, tájékoztatási kiemelt szakreferens, NAV Nádudvari Éva, senior szolgáltatás manager, NEXON Marusinecz Tamás, vezérigazgató, Allianz Foglalkoztatói Nyugdíjszolgáltató Zrt. Részletek Jegyek
  • 2020.01.18 ICF akkreditált Jungiánus coach féléves továbbképzés Magyarországon először a nemzetközileg sikeres Jungian Coaching School továbbképzése, ami ICF krediteket ad, 2020 januártól júiusig, havonta egy hétvégén. Részletek Jegyek
  • 2020.01.22Változásmenedzsment képzés Cél a szervezet változáskezelési képességének fejlesztése. A változási folyamat és a változás összetevőinek a megértése. Az egyének változáskezelési képességének fejlesztése konkrét gyakorlatokon keresztül. A változási programok kritikus sikertényezőinek megismerése. Részletek Jegyek
  • 2020.02.20Készülj fel a 2020-as Munka törvénykönyve változására! Hogyan kell előkészíteni munkajogi szempontból a felmondást? Hogyan működhet jogszerűen az elektronikus munkaidő nyilvántartás? Milyen változások várhatók a Munka törvénykönyvében, az elfogadott uniós irányelvek tükrében? Milyen tanulságok vonhatók le a legújabb munkaügyi bírói gyakorlatból? Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter