Szerző: HRPortal.hu hírszerkesztő Megjelent: 7 hónapja

Teljesítmény coaching, avagy hogyan mérjük a mérhetetlent, és mi van az aranyérem mögött?

„Minél pontosabban és részletesebben határozzuk meg a célt, annál nagyobb eséllyel érjük el.”- így kezdte a Coaching Határok Nélkül (CHN) februári workshopját Keith Antoine, edző és coach. Három évtizede dolgozik paralimpikonokkal, nála nem válik külön a coaching és a tréning, mindkettőben elismert szakember. Teljesítmény coachként specializálja magát, aki abban segíti ügyfeleit - akár sportolók, akár üzletemberek -, hogy pontosan megfogalmazzák céljukat, majd gondosan tervezett lépések sorozata által el is érjék azt. Módszerét konkrét, mérhető eredményekkel támasztja alá, így nem csak a 'fejlődéslépcső' válik láthatóvá, melyet az ügyfelével épít, hanem minden egyes lépcsőfok is.

„Az ügyfeleimnek van egy konkrét célja. Az én dolgom abban segíteni őket, hogy elérjék ezt a célt.” - így definiálta a feladatát Keith Antoine. Teljesítmény coachként nagyrészt sportolókkal dolgozik, ahol a célok egyértelműek, mérhetőek és számszerűsíthetőek. A cél az időhöz kötött, konkrétan meghatározott versenynapon nyújtott teljesítményt jelenti, a fókusz pedig azon van, hogy a sportoló a megcélzott napon érje el a csúcsteljesítményt, ne előtte és ne utána.

A sportolók mellett, Keith évtizedek óta dolgozik üzletemberekkel is. Erőssége abban rejlik, hogy mindkét területen felismeri a mintázatokat. Bevallása szerint kizárólag olyan emberekkel dolgozik, akik az adott területet jobban ismerik, mint ő a coach: „Nem vagyok a területük szakértője, nem kell értenem az adott sporthoz, szektorhoz, vagy üzletághoz, ahhoz, hogy felismerjem a mintázatokat.”

A coach célja, hogy gondolkodásra serkentse ügyfeleit. Olyan kérdéseket igyekszik feltenni, melyekre nem csupán választ kap, hanem melyekkel új gondolatokat gerjeszthet ügyfele fejében. Így határozzák meg a nagy célt, melyet közös munkával kisebb teljesítménycélokra, majd napi célokra bontanak.

Nagy cél vs. teljesítmény cél

Richard Whitehead, paralimpiai atléta esetében a nagy cél a 2016-os Riói aranyérem megszerzése volt, miután a londoni olimpián már bizonyított és olimpiai bajnok lett. Ahhoz, hogy ez sikerüljön 4 évvel később is, egy nagyon konkrét tervvel kellett előállni. Az edző kalkulációi, és a lehetőségek felmérése után megszületett a teljesítménycél, mely egy konkrét szám volt: 23.3 másodperc a 200 méteres sprint számban a térd felett amputáltak mezőnyében. Ennek meghatározásával indult a közös munka.

Az edző minden egyes edzésen méri az időt, nézi a technikát, rögzíti az időjárási kondíciókat, és az összesített adatok alapján elemzi a teljesítményt, majd javaslatot tesz, instrukciókat ad. Ha úgy látja jónak, változtat a végső célszámon.

A coach fő célja az edzésen, hogy megtanítsa sportolójának, hogy hogyan legyen képes megfigyelni saját teljesítményét, technikáját, gondolatait, érzéseit, és hogyan tudja menet közben, azonnal korrigálni bármelyiket, hogy ott és akkor, az adott pillanatban önmaga legjobbját nyújthassa.

Keith AntoineKeith Antoine


Mi van az aranyérem mögött?

A vágyott eredmény az aranyérem, a cél mégsem az érem maga.
Keith több éve használta saját, jól bevált módszerét, mikor az egyik sportolója - bármilyen aktívan dolgoztak is együtt - nem hozta az eredményeket. Nem fejlődött az edzéseken, sőt, teljesítménye egyre romlott. Egy beszélgetés alkalmával, amely korábban csupán a sportoló teljesítményéről szólt volna, az edző szerepét felülírta a coach szerepe, mikor Keith feltett egy kérdést: „Mi az értelme ennek az egésznek? Miért csinálod? Miért akarsz aranyérmet nyerni?” A hangsúly a mitről és a hogyanról áthelyeződött a miértre. Miért akarsz aranyérmet, mi történik, ha aranyérmed lesz? Miért fontos, mit ad az majd neked? Mi lesz tőle más?

Coaching kérdésekkel elkezdtek ásni, mélyebbre és mélyebbre, és rájöttek, hogy a nagy cél nem az aranyérem maga, a valódi nagy cél minden esetben a miértre előásott válasz. Az aranyérem egy jelkép, a valódi nagy cél azonban mögötte van. Ennek felszínre hozása és tudatosítása után a sportoló teljesítménye rohamos fejlődésnek indult.
A nagy cél magja tehát a miértre adott válasz. Ez a folyamat kísértetiesen hasonlít az üzleti világban jól ismert Arany körre (Golden Circle), melyet Simon Sinek-től ismerünk híres TEDx előadása, és Start with Why című bestseller könyve alapján. Azt minden cég tudja mit akar és ezt hogyan akarja. De vajon azt is tudja-e, hogy miért?

A mag, a miértre adott válasz, tehát meghatározza a nagy célt, mely lebontható teljesítmény célokra, melyek aztán még tovább bonthatóak kisebb tréning célokra, napi célokra, melyek a sportban kézzelfoghatóak, konkrétak és egyértelműen mérhetőek egy stopperóra segítségével. Az üzleti életben ez a számszerűsítés sokkal bonyolultabb, de mégsem lehetetlen.


Cikkünk több oldalas! Lapozzon!
1. oldal - Teljesítmény coaching, avagy hogyan mérjük a mérhetetlent, és mi van az aranyérem mögött?
2. oldal - Mérni a mérhetetlent
Follow hrportal_hu on Twitter

A szolgáló vezetés komoly kihívás

Manapság a vezetőknek egészen új skillekre, a személyiségük egészen más jegyeire van szükségük, mint korábban, ahhoz, hogy megfeleljenek a kor igényeinek, elvárásainak. Már nem az erőskezű, tekintélyelvű vezető a jó vezető, aki előtt meghunyászkodnak a munkatársai, és kérdés nélkül engedelmeskednek neki, hanem az, akinek magas az érzelmi intelligenciája, meghallgatja a munkatársait, elérhető és együttműködésre törekvő. Korábban talán egy mondatban sem lehetett volna említeni a vezetőt és a szolgálatot, mint vezetői attribútumot. Mára azonban úgy tűnik, kifejezetten jót tehet a szervezeti kultúrának a vezetői alázat. tovább..

További cikkek
Emelkednek az öregségi nyugdíjak Csehországban

Januártól átlagosan 4,7 százalékkal, mintegy 900 koronával (11 160 forint) emelkednek az öregségi nyugdíjak Csehországban - írja az MTI. Teljes cikk

Kizsákmányolják az Amazonnak dolgozó futárokat

Fizetésmegvonással fenyegetik a sofőröket, akik sokszor 16 órát dolgoznak, de WC-re sem tudnak kimenni. Erről nem feltétlenül az Amazon, hanem az... Teljes cikk

Több adót fizet az EU-s munkavállaló, mint a született angol

Sokkal több adóval járulnak hozzá a bevándorlók a brit állam működéséhez, mint a született helyiek -írja a Daily Telegraph. Teljes cikk

Nők vezetői székben: jó vezetői attitűd, a férfi-női arányok és a gazdasági kilátások

A felsővezetői optimizmus alapvető, de nőként nem könnyű - derült ki az Egyenlítő Alapítvány és a KPMG Női vezetők kerekasztal-beszélgetésén. Teljes cikk

Nem lesz különbség a munkavállalók között a Brexit után

A brit EU-tagság megszűnése után már nem lenne különösebb ok arra, hogy a brit kormány eltérő letelepedési és foglalkoztatási szabályokat... Teljes cikk

Kapcsolódó tartalmaink 1 2 3 Bezár