Szerző: Bánosi Eszter Megjelent: 9 hónapja

Több nő alkalmazásával magasabbak lesznek a fizetések

A nők alkalmazása a múlt évszázad egyik legjelentősebb gazdasági változását indította el. A nők munkaerő-piaci részvételének növekedése komoly gazdasági növekedést jelent, így például az OECD országaiban, ha 25 százalékkal csökkenne a nők és a férfiak munkaerőpiaci részvételi aránya közötti különbség, akkor az 1 százalékponttal emelhetné az országok gazdasági növekedését a 2013-2025-ös időszakban. Ráadásul foglalkoztatásuk a bérekre is felhajtó hatással van.

images

images

Az Egyesült Államokban a nők munkaerőpiaci részvétele közel a kétszeresére nőtt fél évszázad leforgása alatt: míg az 1950-es években a munkaképes korú nők 37 százaléka dolgozott, addig ez az arány 57 százalékra emelkedett 2016-ra. Érdemes azt is megjegyezni, hogy bár a női munkaerő-részvétel aránya folyamatosan emelkedett, mégis területenként változott. Floridában például a munkaképes korú nők kevesebb, mint fele (42 százalék) dolgozott fizetett munkakörben 2010-ben, míg Észak-Dakotában a nők több mint 75 százaléka.

Az utóbbi évtizedekben egyre több nő vállalt munkát az OECD tagállamokban is, mégis még mindig nagyobb eséllyel indulnak a férfiak a munkaerőpiacon - derült ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Nemek egyenlőségéért: nehéz küzdelem címmel kiadott, 2015-ös statisztikai adatokra alapozott tanulmányából.

A nők nagyobb valószínűséggel dolgoznak részmunkaidőben, kevésbé valószínű, hogy vezető tisztségbe kerüljenek, vagy vállalkozást nyissanak, gyakrabban éri őket faji megkülönböztetés és kevesebbet keresnek. Az OECD szakértői szintén rámutattak arra, hogy a nemi egyenlőség megteremtése nemcsak társadalmi, hanem gazdasági érdek is. Ha 25 százalékkal csökkenne a nők és a férfiak munkaerőpiaci részvételi aránya közötti különbség, akkor az 1 százalékponttal emelhetné az OECD-országok gazdasági növekedését a 2013-2025-ös időszakban. Ha pedig meg tudnák felezni a különbséget, akár 2,5 százalékpontos GDP-többletet érhetnének el.

A nők munkaerő-piaci részvétele befolyásolja a bérek növekedését

Korábbi kutatások feltárták azokat a tényezőket, amelyek megteremtik ezeket az egyenlőtlenségeket (például a nemi szerepkörök regionális különbségei, helyi üzleti klíma különbségei), de kevésbé ismert az egyenlőtlenségek hatása, illetve az, hogy a nők munkaerő-piaci részvétele hogyan hat a városok gazdasági növekedésére és a produktivitásra. A nőkről és a munkáról folytatott diskurzus nagy része valójában arra irányul, milyen hatást gyakorol a gazdaság a nőkre; de kevesebbet tudunk arról, hogy a nők hogyan befolyásolják a munkát és a gazdaságot.

E hiányosságokat kiküszöbölendő egy kutatásban250 amerikai nagyvárost vizsgáltak abból a szempontból, vajon a nők munkaerőpiaci részvétele befolyásolja-e a bérek növekedését.

Megállapították, hogy minél több nő csatlakozott a helyi munkaerőhöz, a városok annál produktívabbak voltak, és még a bérek is növekedtek. De mi lehet ennek az oka? Egy elmélet szerint, ha több nő kezd dolgozni azért, mert a munkához való hozzáállás megváltozott, akkor ennek növelnie kéne a munkaerő-kínálatot és csökkentenie a béreket, mivel több embernek kéne versenyeznie az állásokért. De ha a nők azért csatlakoznak a munkaerőhöz, mert több a munkalehetőség, akkor a bérek növekedését kellene tapasztalnunk, hiszen a munkaerőpiaci részvételüket a megnövekedett kereslet okozza. Mindkét esetben elmondható, hogy a nők csatlakozásával a munkaerő képzettségi portfóliója is megváltozhat.

Ha a nők munkaerőpiaci részvétele 10 százalékkal növekszik, 5 százalék növekedés tapasztalható a bérekben

Kimutatták, hogy 1980 és 2010 között az amerikai nagyvárosok női munkaerő-részvételi aránya és a reálbér növekedés között összefüggés volt tapasztalható. Például 1980-ban a Minneapolisi nők 59,5 százaléka dolgozott, szemben az Ohio állambeli Columbus példájával, ahol a nők 53,4 százaléka volt a munkaerő aktív részese. Ez a több mint 6 százalékos különbség 4 százalékkal magasabb átlagkereset-növekedést eredményezett Minneapolisban.

Azt is megállapították, hogy azokban a városokban, ahol magasabb a nők munkaerőpiaci részvétele, nagyobb arányban fordulnak elő olyan iparágak, amelyeket jellemzően a nők uralnak, mint például az ápolás vagy egyéb szolgáltató iparágak. A nők munkaerőpiaci részvételét befolyásoló számos tényezőt figyelembe véve végül arra a következtetésre jutottak a kutatók, hogy a női munkaerő 10 százalékos növekedése a reálbér mediánjának 5 százalékos növekedésével jár - mind a nők, mind a férfiak fizetését illetően.

A nők alkalmazása tehát számos előnnyel jár gazdasági szempontból is, hiszen növeli a városok teljes termelékenységét. Amikor a nők teljes értékűen be tudnak illeszkedni a gazdaságba (azaz amikor nem szembesülnek hátrányos megkülönböztetéssel, vagy nem szegregálják őket alacsonyabb jövedelemmel vagy tipikusan női foglalkozásokkal), akkor a hozzájárulásukkal még kedvezőbb hatást gyakorolnak a gazdaságra.

Más országok elemzései is arra jutottak, hogy a nők munkaerőpiaci részvételének növekedése egyenes arányban van a reálbérek növekedésével Az eredmények azt is jelzik, hogy a növekvő férfi munkaerő-részvételnek 10 százalékos növekedése a reálbérek csupán 3 százalékos növekedésével jár, valószínűleg azért, mert több férfi versenyez ugyanazon munkahelyekért.

A cégek is jobban járnak, minél több nőt alkalmaznak

Visszatérve az amerikai felmérésre, a cégek is produktívabbá válnak, ha nőket alkalmaznak - azonban ennek oka még tisztázatlan. A nők fokozhatják a munkaerőpiac versenyképességét, lehetőséget adva a vállalatok számára, hogy több, kvalifikáltabb pályázó közül válogassanak. A nők olyan egyedi képességekkel és perspektívával rendelkezhetnek, amelyekkel a férfiak nem. A nők bevonása a munkába abban is segíthet, hogy a vállalatok jobban képviseljék ügyfeleiket és megértsék szükségleteiket.

Ugyanakkor az Egyesült Államokban a női munkaerő-részvételi arány 2000 óta stagnál. Ez a tendencia éles ellentétben áll más OECD országok példájával, ahol a nők munkaerőpiaci részvétele tovább nőtt. Ez valószínű annak is köszönhető, hogy az Egyesült Államokban élő nők egyre nehezebben találják meg az egyensúly karrierjük és családjuk között, hiszen csak 12 hét fizetés nélküli szülési szabadság jár az anyáknak. A nőknek kínált jobb lehetőségek az anyasági támogatások tekintetében, a rugalmas munkaidő biztosítása sokat segíthet abban, hogy a nők gyermekvállalásuk alatt és után is a munkaerőpiacon maradjanak.

A Harvard Business Review cikke nyomán
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Most egy IX. kerületi gimnáziumban mondott fel 15 tanár

Egy újabb botrányos igazgatóválasztás miatt áll a bál, ezúttal a IX. kerületi Weöres Sándor Általános Iskola és Gimnáziumban. Teljes cikk

A parlamentekben is éri zaklatás a nőket

A női politikusok és parlamenti dolgozók fele állítja, hogy érte már zaklatás vagy fenyegették meg nemi erőszakkal. Mindezt úgy, hogy közben a... Teljes cikk

Riválisa ügyfeleit próbálta lenyúlni az Amazon

Az Amazon emberei visszaéltek a versenytárs levelezőrendszerével, a rivális eBay eleadóival vették fel a kapcsolatot. Ezzel piaci szabályokat is sértettek. Teljes cikk

Vártnál nagyobb mértékben csökkent a munkanélküli segélyt kérők száma az Egyesült Államokban

Elemzők által vártnál nagyobb mértékben csökkent az első alkalommal munkanélküli segélyért folyamodók száma a múlt héten az Egyesült Államokban. Teljes cikk

A BMW üzemi tanácsai is nyitottak a debreceni beruházásra

A BMW üzemi tanácsai is nyitottak arra, hogy a vállalat autógyárat építsen Debrecenben - mondta Palkovics László innovációs és technológiai... Teljes cikk

Kapcsolódó tartalmaink 1 2 3 Bezár