Toborzás a jövőben: ajánlásokra építhetnek a cégek

Az állásportálok hagyományosan egy felületet nyújtanak, ahol a toborzóknak lehetőségük van hirdetéseket megjelentetni üres pozícióikra, amelyre aztán jelentkezéseket várnak. Sok helyen ugyanakkor még nincsenek különösen átgondolt szolgáltatások, és nem úgy reagálnak sok újításra, mint ahogy kellene.

Bár a jelenlegi klímában sok ilyen portálnak kell számítania korlátozásra, hiszen a cégek csökkentik a toborzásra szánt költségeket, a technológiai fejlődés miatt az állásoldalak kénytelenek magukévá tenni az innovatív stratégiákat, hiszen elveszthetik a státuszukat, ha nem vezetnek be olyan integrált termékeket, mint az úgynevezett jelentkező követő rendszer (applicant tracking systems, ATS), a CV-elemzés és a jelentkezők közvetlen elérhetőségének lehetőségei - cikkez az Online Recruitment karrierportál.

Jó időkben a várt jelöltek kényelmesek, a pozíciójuk fedezékébe vonulnak, és jól megfizetik őket. Emellett magabiztosak, nehezen elérhetőek és kevésbé hajlandóak továbblépésre. Ezzel szemben nehezebb időkben mindenki azt érzi, hogy cselekednie kell, így a toborzókat elárasztják az önéletrajzok. A legtöbbjük ugyanakkor nem irreleváns vagy túlságosan általános - pedig most különösen fontos lenne, hogy egy-egy jelentkező kitűnjön a tömegből. Szóval mit kellene tenni az állásportáloknak, hogy olyan szolgáltatást tudjanak nyújtani a felhasználóiknak, amik révén visszatérhetnek az álláspiacra? Hogyan alakulhat az állásportálok jövője, és miként birkózhatnak meg a kihívásokkal?

Arról, hogy milyen toborzási lehetőségek vezethetnek jó eredményre, mostanában elég sok szakmai vita zajlik. Azok a munkakeresők, akik értenek a webhez, természetes és nyitott nyelven kommunikálnak, ami ugyanakkor közvetlen is, sokszor közvetlenebb, mint amit a toborzók megkívánnak tőlük. Napjainkban minden változik. Az embereknek szükségük van arra, hogy másokkal tartsanak kapcsolatot és együtt dolgozzanak. Az internet lehetőséget ad a szükséges beszélgetésekre és egyetlen egy cég vagy munkaerő-közvetítő sem tud ennek megálljt parancsolni. Ezért nincs más lehetőségük, minthogy ők is részt vegyenek ebben a párbeszédben, innovációt kell mutatniuk ezen a területen.

Fókuszban a közösségi média

Néhány állásportálnak a közösségi média nagyon jól jöhet. Ezáltal számos, az információ nyújtásához alkalmas eszközhöz juthatnak hozzá, lehetőségük nyílik kapcsolatok építésére (az ügyfelekkel és a jelöltekkel) és fórumokat is tudnak ily módon indítani. Ez utóbbi segít abban is, hogy miképp fejlődjenek tovább. Mégis ezek közül a legfontosabb, hogy az állásportálok számos visszajelzést kaphatnak ügyfeleiktől, erre sokkal inkább lehetőség van a közösségi portálok használatával, mint bármely más toborzó csatorna esetén. Ezek a visszajelzések ráadásul valódi időben érkeznek, és írásbeliségük révén pontosságuk sem vitatható.

Ha egy állásportál egy szűk piaccal rendelkező szektorban működik, akkor az információk nyilvánosságra hozatala még specifikusabb, így még relevánsabb. Egy olyan álláskeresőt, aki marketing munkát keres, egy olyan állásoldalnak kellene kiszolgálnia, amely kimondottan marketing területre specializálódott. Hiszen ők rendszeresen visszatérnek az adott site-ra, mivel a tartalom célzottan nekik szól. Regisztrálnak hírlevelekre, RSS csatornákra, csatlakoznak fórumokhoz, internetes csoportokhoz, ha úgy érzik, közvetlenül támogatják őket. Az általános site-ok, amikre ettől függetlenül szintén szükség van, nem tudják nyújtani ezt az exkluzivitást. Az egyedi látogató statisztikáik lehetnek magasak, de képtelenek elérni a látogatók többségének hűségét. Így a visszatérők száma viszonylag alacsony.

A szektor specifikus állásportálok is tökéletesen tisztában tudnak lenni azzal, hogy mire van szükségük az ügyfeleknek. Valószínűleg ők is tudják, hogy milyen frusztrációkkal küzdenek az álláskeresők, és hogy sokan a megélhetésük miatt kénytelenek dolgozni. A szűk piaccal rendelkező állásportálok tulajdonosainak szinte együtt kell lélegezniük az adott piac szereplőivel. Az általános site-ok közül rengeteg fajta működik, és a nagyobb részük tönkrement. Ha egy speciális portál megbukik, mert képtelen elérni a felhasználókat, még mindig esélye van arra, hogy egy sikeresebb versenytárs felkarolja. Igaz, ez működhet egy hagyományos állásoldal esetében is.

A tradicionális állásportál egyébként érdekes szóhasználat, hiszen bár állásoldalak régóta léteznek, mégis általánosan még modern toborzó médiumoknak tekintik ezeket. A közösségi média megjelenésével és fejlesztésével ugyanakkor az állássite-ok a hagyományos állásközvetítők szerepét is betöltik, emellett a divatos toborzási technikákat is követik. A kihívásokkal teli időszak márpedig feltehetőleg nem ér egyhamar véget.

Az állásportálok viszonylag alacsony költségen biztosítják a munkaadóknak, hogy reklámozzák az üres helyeiket, ugyanakkor sokszor eléggé kétséges, hogy valóban célhoz ér-e a hirdetés, a megfelelő személyekhez jut-e el. Az állásközvetítő cégeknek szintén lehetőségük van itt hirdetni, a kínált platformon megszerezhetik a tehetségeket, ráadásul ilyen módon brandjüket is erősíthetik. A két csoportot nyilván két különböző cél vezérli. Ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy az állásközvetítő ügynökségeknek miért kellene feltétlenül ellenségnek tekinteniük a versenytársakat? Egy olyan korban, ahol az információk megosztása és az őszinteség a közösségi magatartás alapvető követelményei, talán az állásportál nyújtja az egyik legideálisabb helyet, ahol ingyenesen tudják megosztani információikat a felek.

Ajánlások alapján toborozhatnak

Két éven belül az ajánlás alapú toborzás fog dominálni a munkaerőpiacon. Ugyanebben az időszakban a közösségi média további fejlődésének lehetünk tanúi, és az internetes lehetőségeket egyre inkább ki fogják használni a közösségi funkciókkal gyakran élő felhasználók. Ezek az emberek nemcsak szórakozásra használják majd a közösségi oldalakat, hanem munkakeresésre és karrierjük fejlesztése végett is. Ahhoz is hozzá fognak szokni, hogy a pénzszerzésre javaslatokat kapnak majd ily módon.

Az állásportálokat tehát arra is használhatják majd a toborzók, hogy minél minőségibb munkaerőt találjanak pozícióikra azáltal, hogy egy bizonyos munkakörre ajánlhatnak is felhasználókat. Egy bizonyos pozícióra ugyanis csak egy jelöltet lehet felvenni, de ez nem azt jelenti, hogy ne lenne arra több alkalmas személy is. Így a toborzást végzők ezeket a jelölteket aztán más cégeknek is ajánlhatják mint megfelelő munkaerőt. Ennek számtalan előnye van, a toborzók is több információhoz juthatnak a leendő munkatársakról, a regisztrált munkakeresők pedig több álláslehetőséggel találkozhatnak - a munkaadókhoz pedig ezáltal több releváns pályázat érkezhet.

Valószínűleg a speciális állásportálok némelyike is fog élni ezzel az eszközzel, hiszen ez több felhasználót, illetve hirdetőt vonzhat. Az ajánlás alapú toborzást bevető állássite-ok így az összes szereplőt kiszolgálhatják, főként, ha emellett a közösségi médiára és az innovációra is nagy hangsúlyt fektetnek.

Mi lesz a közvetítőkkel?

Mivel a munkaadók keresik azokat a lehetőségeket, amelyekkel a jelentkezőket közvetlenül el tudják érni, az állásportálok és a toborzók is erre fognak törekedni. Ugyanakkor valóban igaz-e, hogy a közvetítők a hagyományos toborzók? És ha így van, hova tartanak az állásportálok? Ugyanis ha az adatok nem csalnak, az állásoldalak reklámbevételeinek az ötven százaléka állásközvetítő ügynökségektől származik. Ha ezeket nem engednék fel az ilyen oldalakra, akkor az azt jelentené, hogy a munkaadók költéseire hagyatkoznának, amelyek éppen a toborzási költségeket kívánják jelenleg csökkenteni. Ugyanakkor az biztos, hogy ha vége a gazdasági válságnak, az állásportáloknak olyan hozzáadott értékkel kell rendelkezniük, amelyek a felhasználók magatartását is figyelembe veszik.

Az állásportálok nagyjából 75 százaléka a nagy kiadók kezében van az Egyesült Királyságban. Ugyanakkor éppen ezek a cégek szenvednek leginkább a jelenlegi recesszióban. Hirdetési bevételeik átlagosan több mint 17 százalékkal estek vissza az elmúlt 12 hónapban, de vannak olyan vállalatok, amelyek sokkal súlyosabb adatokkal rendelkeznek. A válság a hirdetőket és a toborzókat sem kíméli, vagyis az állásportálok súlyosan megszenvedik a krízist. Így talán még inkább nagy hangsúlyt kellene fektetni a legújabb módszerek kipróbálására, illetve az internetes lehetőségek kiaknázására.

A gazdasági helyzet pozitív változása után ugyanis éppen a leginnovatívabb vállalkozások indulhatnak nagyarányú növekedésnek. A statisztikák ideje lejárt: lehet, hogy a hagyományos állásportálok rendelkeznek a legjobb adatokkal, de ha nem tesznek az újítás érdekében semmit, akkor számtalan veszéllyel kell majd szembenézniük a jövőben. A közösségi alkalmazások nyújtása nélkül pedig feltehetőleg esélyük sem lehet majd az állásoldalaknak.