Toborzáshoz kapcsolódó, külső kommunikáció

A közönség specializációja, az üzenetek exponenciális szaporodása kényes kérdéssé emelte a toborzási marketing (recruitment advertisement) tartalmi, képi elemeit és a hirdetések elhelyezését.

A mondanivaló megalkotása nem csupán száraz tények közlésére kell hogy támaszkodjon, hanem meg kell különböztetnie magát a versenytársaktól. Erre szolgál a munkaadói arculat, amelynek konzisztensen kell megjelennie a hirdetésekben, hogy igénytől, kampánytól függetlenül a célcsoportok a hirdetőt felismerjék és azonosítsák egy már előzőleg megismert identitással.

A szövegezésnek (copywriting) az a szerepe, hogy az aktuális toborzási igények, a munkaadói identitás és a célcsoportspecifikus nyelvezet szinergiába kerüljön. Célja, hogy informáljon, vonzzon és arculatot közvetítsen, és mindezt hitelesen és színvonalasan tegye. A toborzási kommunikáció talán legfontosabb értékmérője a szövegírás. Írni mindenki tud, de olvasni...? A jó szöveg nem feltételez semmit az olvasóról, hanem úgy van megírva, hogy azt mindenki megértse és a kívánt hangulatot tükrözi stílusában. A grafikai elemek: képek, színek, formák, a tördelés használata mind az arculat alapján, a munkaadói arculati kézikönyvben előre meghatározott irányvonalak szerint történnek. Szintén a színvonal, az attraktivitás és a konzisztencia a legfőbb céljai.

A szövegírásra és grafikai kivitelezésre egyaránt vonatkozó alapszabályt mindig tartsuk szem előtt: „A kevesebb mindig több.”

A csatorna kiválasztása egy jó munkaadói hirdetésnél ugyanolyan fontos, mint az előző két szempont. Alapvető fontossságú a médiumok elérési potenciálja (a fogyaszók száma, pozicionálása, típusa). A legjobb hatás eléréséhez meg kell találni az egyensúlyt a rendelkezésre álló költségvetés, a hirdetési formák, méretek/terjedelmek, jellegzetességek és a hirdetés médiumon belüli elhelyezése között, hogy a céljainak legmegfelelőbb kombinációt kapja a szervezet. Érdemes mérlegelni azt, hogy a legnagyobb, legszínesebb, vagy legdrágább hely nem feltétlenül egyenlő a leginkább hatékonnyal.

A hirdetésünk csak akkor érheti el a kívánt hatást, ha a cég kommunikációs osztálya és a kommunikációs ügynökség által megszerkesztett hirdetés úgy és ott jelenik meg, ahogy az a médiatervben szerepel. A megjelenések lekövetését az ügynökség köteles elvégezni, védve ezzel saját és ügyfele érdekeit.

A munkaadói hirdetések hatékonyságát is mérni kell. Nem szabad kizárólag a médiumok által közzétett néző/látogató/olvasó adatokra támaszkodni, mert mégha igazak is, számunkra akkor is a saját toborzási hirdetésre érkezett válaszok, valamint a munkaadói presztízsünk növekedése a mérvadó. Ezt az ügynökségek tudják mérni, főleg az internet adta lehetőségeket kihasználva, de független piackutató cég is megbízható nagyobb kampányok hatékonyságának mérésével. Egy-egy kampány sikertelensége esetén végezzünk mélyebb analízist mielőtt az adott csatornákat okoljuk, hiszen nem biztos, hogy rossz helyen jelentünk meg, lehet, hogy csak rossz időben és nem megfelelően.