Trendfordulót hozhat a koronavírus a magyar foglalkoztatási gyakorlatban
Az alkalmazottak kevesebb mint 4 százaléka teheti meg Magyarországon, hogy otthonról dolgozik. Európa szerte ráadásul hazánkban foglalkoztatják a legkevesebb embert részmunkaidőben. A koronavírus most lépéskényszerbe hozta a cégeket.
Ez Európa területén a legalacsonyabb érték, messze alulmúlja a 19 százalékos uniós átlagot, míg Svájcban több mint a munkavállalók 35, Hollandiában az emberek közel 50 százalékát alkalmazzák ilyen formában.
Hasonló a helyzet más alternatív foglalkoztatási típusok terén is, hiszen egyéni vállalkozóként az uniós átlagnál mintegy 5 százalékkal kevesebben dolgoznak hazánkban, határozott munkaszerződéssel pedig az alkalmazottak mindössze 7 százaléka helyezkedett el szemben az EU-s 14 százalékkal - derült ki az EY alternatív foglalkoztatási formákkal foglalkozó szakmai rendezvényén.
A koronavírus most lépéskényszerbe hozta a cégeket, amelyeknek most azzal is meg kell küzdeniük, hogy egyszerre négy különböző korosztály dolgozik a magyar munkaerőpiacon, amire eddig soha nem volt példa.
Eltérő igényeikre a munkaadóknak is tekintettel kell lenniük. Az úgynevezett „offline generáció” - az 1946 és 1964 között születettek - tagjai kötődnek leginkább az íróasztalukhoz, míg az 1996 után született „digitális benszülöttek” elsősorban az önállóságot preferálják a határozatlan idejű munkaszerződéssel és a kötött munkarenddel szemben.
"Tévhit azonban, hogy a pályakezdők és a tapasztalt munkavállalók ne tudnának együttműködni vagy ne lehetne egyszerre mindkét csoport számára vonzó munkakörülményeket teremteni” - emelte ki Farkas Margit. Az EY partnere szerint a változás elkerülhetetlen.
A siker pedig leginkább azon fog múlni, hogy a cégek mernek-e időben alakítani a berögződött rutinokon, és amennyiben igen, hogyan menedzselik a változást.
Az biztosnak látszik, hogy a versenyképes munkabér továbbra is az egyik legfontosabb tényező a munkahelyválasztás során. Az EY nemzetközi felmérése szerint ugyanakkor a munkaadók továbbra is a dinamikus előmenetellel, tanulási és fejlődési lehetőségekkel csábítanák a munkavállalókat, miközben a dolgozók inkább jó vezetőkre, erős munkáltatói márkára és alternatív munkavégzési módokra, például a „home office” lehetőségére vágynak.
A cégeknek éppen ezért érdemes minél hamarabb felülvizsgálniuk működési modelljüket és környezetüket, a szervezeti kultúrát, valamint az alkalmazott szabályzatokat és folyamatokat, és felmérni, hogy kikre lehet még kiterjeszteni az alternatív foglalkoztatási formákat.
Egy-egy kérdést alapul véve vezet el a megoldásig
„Krízisből Erő” – beszélgetések az újranyitásról