Megjelent: 10 éve

Új Mt.: megszűnik az egységes minimálbér, pótszabadság jár az apáknak

A Nemzetgazdasági Minisztériumnak a törvényjavaslatról szóló közleménye szerint a törvénykönyvhöz a társadalmi vita során több mint 300 javaslat érkezett, ezek jelentős része be is került a törvény tervezetébe. A parlament honlapján olvasható javaslat szerint kollektív szerződést csak a szakszervezetek köthetnek majd, egy munkáltatónál egy kollektív szerződés lesz köthető. Emellett szűkül azoknak a szakszervezeti tisztségviselőknek a köre, akik védettséget élveznek.


Vége az egységes minimálbérnek?



Az FN24.hu. értesülései szerint a kormány a munkavállalók egyes csoportjaira eltérő összegű minimálbért állapíthat meg ágazatok, régiók, munkakörök szerint, sőt, "gazdasági helyzet és a munkaerőpiac sajátosságai" alapján is különbséget tehet. - olvashatjuk a Nemzetgazdasági Minisztérium honlapján lévő törvényjavaslatban. A javaslatból nem következik egyenesen, hogy a kormány feltétlenül az eddiginél több fajta minimálbért állapít majd meg, a törvényjavaslat erre "csak" lehetőséget biztosít. Ám a józan ész szabályai szerint aligha nyújtana a tervezett szabályozás ilyen lehetőséget a kormánynak, ha annak esze ágában sem lenne ezzel élni - írja az FN24.hu


Kevesebb kártérítést követelhet a munkavállaló



Szigorúbb a törvénytervezet a jogellenesen elbocsátott alkalmazottak kártérítésének ügyében: a júliusi koncepcióban még az szerepelt, hogy a jogtalanul elbocsátott munkavállaló legfeljebb 18 havi bérének megfelelő kártérítést követelhet, ezt a parlamentnek benyújtott törvényjavaslat legfeljebb 12 havi bérnek megfelelő összegre csökkenti - tudta meg az origo.hu. Ugyancsak legfeljebb 12 havi bérnek megfelelő kártérítést követelhet a munkaadó is, ha kára származik abból, hogy alkalmazottja jogellenesen távozik. Kártérítést kell fizetnie annak a munkavállalónak is, aki kárt okoz a munkaadójának. Ennek mértéke a jelenlegi másfél havi fizetés helyett a törvényjavaslat szerint legfeljebb négyhavi bér lehet, viszont a teljes összeget lehet követelni tőle, ha a kárt szándékosan okozza.


Pótlék vagy szabadidő? - a munkaadó dönthet



A törvényjavaslat szerint továbbra is bérpótlék járhat a vasárnapi és az éjszakai munkáért, illetve a rendes munkaidőn túl elrendelt pluszmunkáért. A vasárnapi munkáért 50, ünnepnapokon 100 százalék pótlékot kellene fizetni, a több műszakos beosztásban dolgozóknak 30 százalék pótlék járhat este 6 és reggel 6 óra közt, a nem műszakos rendben beosztott munkavállalók pedig 15 százalékra számíthatnak, ha éjszaka (este tíz és reggel hat közt) dolgoznak. Az origo.hu szerint azonban a törvényjavaslat olyan rendelkezéseket is tartalmaz, amelyek alapján el lehet tekinteni a pótlékfizetéstől. A rendes - általában heti 40 órás - munkaidőn felül elvégeztetett munka esetében például a munkaadó döntheti el, hogy 50 százalékos pótlékkal vagy plusz szabadidővel kompenzálja a dolgozókat. A vasárnapi vagy éjszakai pótlékokat pedig egyszerűen be lehet építeni az alapbérbe, ügyeleti rendszer esetén pedig havi átalányként is meg lehet állapítani.

A Népszabadság hírt ad róla, hogy januártól a férfiakat is megilletné a szülési szabadság idejére járó terhességi-gyermekágyi segély, ha az anya betegsége vagy halála miatt nem tudja csecsemőjét gondozni. A lap szerint a javaslat része az egészségügyi salátatörvénynek, amelynek keretében csaknem tucatnyi egészségügyi ellátás szabályozásán változtatna a kormányzat. Jelenleg a terhességi-gyermekágyi segélyt kizárólag az anya kaphatja, az apák csak kisebb összegű gyermekgondozási díjra jogosultak, az új javaslat ezt a szigort oldaná.
A javaslat gondolt az apákra is

A törvényjavaslat parlamentnek benyújtott változata már gondolt az apákra is - adja hírül az origo.hu. A júliusi változatban még csak az szerepelt, hogy az apák fizetés nélküli szabadságra mehetnek, ha gyerekük születik, a legújabb verzió szerint viszont a gyermek megszületése után öt, ikerszülés esetén pedig hét nap pótszabadságot kapnának. Szintén a férfiakat érinti, hogy a törvényjavaslat szerint védettséget élveznének az önkéntes tartalékos katonai szolgálatot teljesítők, szolgálatuk idején nekik sem lehetne felmondani.


Egyhavi fix előre - ennyit kellene befizetniük a munkavállalóknak



A tervezetben benne maradt a kaució intézménye. A cégek és vállalkozók jogosultak lennének elkérni egy hónapnyi munkabért azoktól az alkalmazottaiktól, akik pénzzel vagy más értékkel dolgoznak. A munkahelyi kaució vonatkozhat például a bolti és az irodai pénztárosokra, a banki, valamint postai dolgozókra - írja a hirado.hu. A munkaadói kaució visszamenőlegesen nem lesz érvényes, csak az új dolgozókra vonatkozhat majd, és a két fél megállapodásán múlik, hogy le kell-e tenni az olykor százezres nagyságrendű biztosítékot.


LIGA: elfogadhatatlan az új Mt.



A LIGA Szakszervezetek szerint elfogadhatatlan a Munka törvénykönyve Országgyűlésnek benyújtott változata, mert hatálybalépése esetén teljesen kiszolgáltatná a munkavállalókat a munkáltatóknak, ellehetetlenítené a munkavállalói érdekképviseleteket, ráadásul számtalan nemzetközi egyezményt sértene - közölte a LIGA csütörtökön az MTI-vel.

A munkavállalói biztosíték kaució eleve tolvajnak bélyegez minden pénzzel és értékkel dolgozó munkavállalót, kiszabásának garanciák nélküli bevezetése pedig egy személyben ügyésszé és bíróvá is teszi a munkáltatót - olvasható a LIGA közleményében. A közlemény szerint a rossz példák alapján a munkavállalói helyett inkább munkaadói kaucióra lenne szükség Magyarországon. Gaskó István szerint a hosszú munkanélküli állapotból munkára jelentkező kollégának napi megélhetési problémái vannak, nem kaucióra adható pénzei" - vélekedett a LIGA elnöke.

A szövetség álláspontja szerint a bérpótlékok új szabályozása ugyan első olvasatra tetszetős is lehet, ám garanciák sehol nincsenek, amelyek alapján tudni lehetne, hogy konkrét munkavállaló, konkrét munkakörben hogyan nem szenved el bércsökkenést. Arra is felhívják a figyelmet, hogy míg a munkavállalók anyagi kötelezettségei nőnek, a munkáltató jogellenes elbocsátás után már csak maximum 12 havi távolléti díjat tartozik megfizetni a munkavállalónak, a legtöbb esetben legalább három évig húzódó pereskedést követően.

A szakszervezetek jogai alapjaiban csorbulnak, így például a kollektív szerződéskötésre nem jogosult (tehát például minden újonnan alakuló) szakszervezet tisztségviselője semmilyen munkajogi védelemben nem részesül. A tervezet ráadásul külön bünteti a többségi állami tulajdonban lévő vállalatnál dolgozókat, amennyiben az általuk szervezett szakszervezetekre kógens (eltérést nem engedő) szabályok vonatkoznak.

A LIGA Szakszervezetek 73 pontban szedte össze, hogy a jelenleg hatályos törvénykönyvhöz képest miként változik a munka világa 2012. július 1-től. Hogy ennek bekövetkeztét a szakszervezeti szövetség megakadályozza, november 4-én országszerte mintegy 100 helyszínen félpályás útlezárásokat tart, és az akciókat addig folytatja, amíg eredményeket nem ér el.


KASZ: tisztességtelen munkavállalói biztosítékot kérni



Sáling József, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) elnöke csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a kereskedelmi ágazatban több mint 100.000 munkavállalót érinthet a változtatás, ennyien dolgoznak teljes munkaidőben pénztárosként. Sáling József a javaslatot életszerűtlennek, értelmetlennek nevezte, hangsúlyozva, hogy a pénzért így is mindenki felel, vagyis ha hiány van a nap végén, akkor azt így is ki kell fizetnie a pénztárosnak. A kaució bevezetése az elnök szerint azért tisztességtelen, mert a legtöbb embernek nincs annyi tartaléka, hogy befizesse a biztosítékot.

Hozzáfűzte: egyértelműen bele kell foglalni a javaslatba azt, hogy ez a biztosíték a jelenleg munkaszerződéssel rendelkezőkre nem, csak az új szerződésekre vonatkozik, ez ugyanis most nem tűnik ki a javaslatból. A KASZ a műszakpótlékkal kapcsolatban kifogásolja, hogy míg eddig a délutáni műszakpótlék 15 százalék volt a délután kettőtől este 10-ig dolgozóknál, a törvényjavaslat szerint a jövőben csak este hat órától jár a műszakpótlék, amely 30 százalék. Sáling József kifejtette, hogy hiába nőtt a műszakpótlék, "a kereskedelemben ez nem megoldás, mert a boltok nincsenek nyitva este 10-ig".

Az elnök szerint nem logikus, hogy a boltokban délután öt és hat óra között - amikor az átlagosnál jóval nagyobb a forgalom - nem jár majd a pótlék, míg 6 órától már igen. A javaslatban az szerepel, hogy a felek a munkaszerződésben készenlét vagy ügyelet esetén a munkavégzés díjazását és a bérpótlékot magában foglaló havi átalányt állapíthatnak meg a bérpótlék eseti elszámolása helyett. A KASZ elnöke szerint az derül ki a szövegből, hogy ezt csak előrenézve lehet meghatározni, vagyis amikor valakivel munkaszerződést kötnek, így "aki ma kap pótlékot, az ezt elveszíti", mivel műszakpótlék csak este hat órától másnap reggel 6 óráig jár majd.

Sáling József beszélt arról is, hogy a törvénykönyv tervezetében szereplő, a kereskedelemben dolgozókat érintő több passzus - például túlmunka kifizetése, vasárnap munkavégzés, leltár, munkaidő-beosztás - miatt a többi szakszervezettel együtt szeretnének tiltakozni. A kereskedelmi szektorban az elnök szerint életszerűtlen, hogy a túlmunka díjazása szabadidőben is történhet, illetve, hogy a szabadságokat össze lehet gyűjteni és átvinni a következő évre, mivel a kereskedelemben nincsenek különleges szezonok, előre lehet tudni, hogy mikor nagyobb a forgalom. Így akinek egy adott évben nem tudják kiadni a szabadságát, annak a következő évben már biztosan nem lehet.

A bérekkel kapcsolatban kiemelte, hogy a munkavállalók jövő évi bruttó keresetének megállapításakor a munkáltatók tartsák be azt az elvet, amely szerint a nettó keresete senkinek nem lehet kevesebb, mint az idén. A szakszervezet követeli, hogy a kormánytól a bérkompenzációra kapott támogatást valójában fordítsák a munkavállalók nettó keresetének kompenzálására - mondta Sáling József. Hozzátette: ragaszkodnak a cafeteria elemek külön juttatásként történő megtartásához, és nem elfogadható, hogy ezeket az elemeket a munkavállalók bérébe építsék be.

FN24.hu/origo.hu/hirado.hu/MTI/Népszabadság
  • 2021.07.31Minőségellenőr képzés A minőségellenőrök felkészítése a minőségellenőrzési és fejlesztési tevékenységek eredményes elvégzésére. A minőségellenőrzéshez szükséges alapvető ismeretek és módszerek készségszintű elsajátítása, a résztvevők minőségirányítási kompetenciájának fejlesztése. Részletek Jegyek
  • 2021.08.10 Munkavédelmi technikus Munkavédelmi technikusra lehet szüksége minden olyan cégnek, amelynél kiemelten fontos a munkahelyi egészség és biztonság megvalósítása. A Munkavédelmi technikus ugyanis elősegíti a munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések megelőzését, valamint a munkavédelemre fordított költségek optimalizálást. Támogatja a munkáltatót a munkavédelmi kötelezettségek teljesítésében, ezzel hozzájárul a mulasztások és szabályszegések hátrányos személyi és anyagi következményeinek elkerüléséhez Részletek Jegyek
  • 2021.08.28Agilis Transformáció Leader képzés online, videokonferenciás Hazánkban egyre több és több vállalat lép az agilis átalakulás útjára, így felértékelődik az agilis transzformációt vezető szakemberek jelentősége. Az Agile Transformation Leader egy olyan szervezetfejlesztő szakember, aki felkészíti és végig kíséri az agilis átalakulás útján a vállalatot. Ügyfél-fókuszt, Design Thinking szemléletet hoz be, vezetőket coachol, csapatokat mentorál, miközben pozitív, felhatalmazó légkört teremt a szervezeten belül. Részletek Jegyek
  • 2021.09.23HR Basic Sajátítsd el évek helyett 12 napban az operatív HR munka legfontosabb eszközeit! HR gondolkodás e-learning videókkal, esettanulmányokkal, testre szabva gyakorlatorientáltan. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Jár-e jövedelempótló járadék a nem bejelentett munkásnak?

Közlekedési balesetet szenvedett egy férfi, aki a baleset előtt kőművesként dolgozott, ugyanakkor bejelentett munkahelyet nem tudott igazolni. Vajon... Teljes cikk

Ezekben az esetekben kérhet védettségi igazolványt a munkáltató

Az átoltottság növekedésével és a szolgáltatások újranyitásával a munkáltatók is várják a munkavállalók visszatérését a korábbi... Teljes cikk

Különbséget tehet a munkáltató védett és nem védett kollégák között

Az észszerűség határán belül a munkáltató különbséget tehet védett és nem védett munkavállaló között, például munkaszervezési céllal, ha... Teljes cikk