Van, ahol már létszükséglet a diákmunka a működéshez

A Meló-Diák idén is elkészítette reprezentatív felmérését, amelynek eredményéből kiderül, hogy – nem meglepő módon, ahogy a felnőtt populáció esetében is -, a legfontosabb motiváló erő a fiatalok számára a bér, amelyet 36% tartott a legfontosabbnak. Második és harmadik helyen pedig a megközelíthetőség és a széles munkaválaszték végzett, mindkettő közel 20%-os arányban. Viszont érdekes módon, a munkahely hírneve nem kiemelkedő fontosságú a diák körében, mindössze 3% tartja elsődleges szempontnak a munkavállalás során. Ugyanakkor bizonyos hírekkel ellentétben, a diákmunkások bérelvárásai nem irreálisak, mondta Kott Zoltán, a Meló-Diák vezérigazgatója: „az „elfogadható nettó órabér” szintjét jelentős részük  1300  és 1500 forint között jelölte meg. 2000 forintnál magasabb órabért csupán kevesebb, mint 3 százalékuk igényelne”.

Diákmunka órabér

Ez az elvárás már csak azért is reális, mert 2022-től a minimálbér-emelés következtében a minimum bruttó órabér 1150 forint, amely éppen a 25 év alattiak szja mentessége miatt, esetükben nettó összeg is. A szakemberek szerint az átlagos órabér, munkakörtől, helytől függően nagyjából 1300-1700 forint között mozog. A ruhaüzletekben például az 1500 forintos órabér már vonzónak számít, az egyszerűbb irodai munkákért 1600 és 1800 forint között lehet kapni, a vendéglátásban bruttó 1600-2100 forintot lehet keresni, míg IT területen az átlag 2000 forint, de a maximumok a 3000 forintos órabért is elérhetik.

„Természetesen a diákok is érzékelik, hogy egyre nagyobb igény van a munkájukra, a diákmunkást kereső hirdetések és az iskolaszövetkezetek megszaporodása is ezt mutatja. Pár évvel ezelőtt egy-egy munkára gyorsan le kellett „csapni”, sokan jelentkeztek, napjainkban azonban - főleg, ahol sok opció van, például a ruhabolti munkák esetében - nagyobb tér van a mérlegelésre” – folytatja Tóth Rozália, a Prohumán Diákmunka operatív igazgatója. 

A demográfiai tendenciák és a felsőoktatásban tanuló hallgatók számának csökkenésével ráadásul csökken a diákmunkába bevonható réteg aránya. Ugyanakkor a teljes diákállományhoz képest egyre többen vannak jelen a piacon, hangsúlyozza Bőhm Zsombor, a Quantum Iskolaszövetkezet alapítója, gazdasági vezetője: „hiszen az adómentességnek köszönhetően elérhető magasabb fizetés szinte minden fiatalnak csábítóvá teszi a munkavállalást.” Kott Zoltán elmondta, hogy a felmérésük szerint a diákok 40%-át több munkára sarkallja, hogy több marad a zsebükben, sőt a válaszadók 18%-a az intézkedés hatására szeretne munkát vállalni.

Hol dolgoznak a diákok? 

A nyár beköszöntével az egyik legnagyobb munkaerőigénnyel rendelkező terület a vendéglátás, ahol több ezer betöltetlen pozíció van. Valamint a turizmusban, a mezőgazdaságban, illetve a könnyű fizikai alkalmi munkák terén van legerősebben jelen a munkaerőigény, folytatja Bőhm Zsombor. A tanév közben viszont a mérnöki vagy informatikai tanulmányokat folytató diákokra van a legnagyobb kereslet. Tóth Rozália a fesztiválokhoz kapcsolódó munkalehetőségekkel bővíti az igényeket, illetve mint mondta az őszi-téli időszakban a kiskereskedelemben nő hétről-hétre a szükség a diákmunkásokra. Valamint megemlítette, hogy „a cégek egész évben rengeteg adminisztratív pozíciót és a gyakornoki lehetőséget kínálnak. Fizikai területen is nagy az igény a diákokra: a raktári munkák, de a kiskereskedelem és a gyorséttermek esetében is elengedhetetlenek a diákok a működéshez, vannak olyan ruhaüzletek vagy épp gyorséttermek, amelyek szinte ki se tudnának nyitni nélkülük.”

Kott Zoltán továbbá kiemelte, hogy évről évre 10-15%-kal növekszik a szakmai gyakornoki pozíciók száma, a mérnök-, informatikuson túl, a 3D tervező és minőségirányítási területen is. A tartós munkavállalást illetően, a felmérés alapján Meló-Diák vezérigazgatója a következő tendenciákat látja: „a diákok 40 százaléka 3–4 napot dolgozna hetente, 15%-uk heti 5–6 napot is vállalna. Ezen kívül jelentős számú tanuló szeretne ugyanannál a munkáltatónál vagy hasonló szektorban gyakornokként folytatni.” Sőt a gyakornoki évek után a jó teljesítő fiataloknak nagy esélye van a továbbfoglalkoztatásra is. 

A Quantum Iskolaszövetkezet alapítója, Bőhm Zsombor hozzátette: „A munkáltatók már a KKV szektorban is rájöttek, hogy a fluktuáció csökkentése mennyire fontos. Egyre több hazai munkaadó tesz aktívan azért, hogy a fiatal munkavállalók megszeressék a céget és hosszabb távra elkötelezzék magukat.” A Prohumán Diákmunka operatív igazgatója szerint egyre többen kezelik a diákokat teljes jogú munkavállalóként, csapattagként. Tóth Rozália kiemelte, hogy csak az képes magtartani a diákokat hosszú távon, aki szakmai perspektívát is tud nekik mutatni. 

Nyitókép: Kampus Production