Viselkedéstervezés: Hogyan lehetünk hatással a saját és mások viselkedésére?

Mi az a viselkedéstudomány?

A viselkedéstudományok az emberi viselkedés tudományos módszerekkel történő megfigyelésével, elemzésével, előrejelzésével foglalkoznak, valamint azt kutatják, hogy hogyan lehet hatással lenni a viselkedésünkre. 

A viselkedéstudomány segíthet megválaszolni olyan kérdéseket, mint például:

• Hogyan befolyásolják viselkedésünket az érzelmeink, hiedelmeink, elfogultságaink, társadalmi normáink vagy akár a pillanatnyi agyműködésünk?

• Mikor, mi motivál bennünket és miért?

• Hogyan hozunk döntéseket, és mi alapján választunk, vagy utasítunk el dolgokat?

• Milyen szabályszerűségek mozgatják a társas viselkedésünket?

• Hogyan alakíthatjuk a saját szokásainkat és viselkedésünket?

A viselkedéstudomány nem csak (főleg nem) elméleti tudomány, hanem kiemelkedően fontos a gyakorlati alkalmazása is. Az egyes szakterületek képviselői az elméleteiket kísérletekkel (laboratóriumban kontrollált körülmények között és a való életben is) ellenőrzik. Azután ezek gyakran megjelennek a mindennapi életben, gondoljunk csak az alkalmazott pszichológiára (pl. reklámok), szociológiára (pl. csapatépítés) vagy akár a „változásmenedzsmentre” amelyik jó esetben felhasználja vagy legalább figyelembe veszi a viselkedéstudományok eredményeit.

Mi a viselkedéstervezés?

A viselkedéstervezés (behavior design) a viselkedéstudományok interdiszciplinális alkalmazása a gyakorlatban, amely a viselkedéstudomány elméleteire, modelljeire és technikáira támaszkodva segít megérteni és befolyásolni az emberek viselkedését. (Az elnevezés BJ Foggtól (2010) a Stanford Egyetem Viselkedéstervezési Laboratóriumának vezetőjétől származik.) 

Ez a megközelítés azon alapul, hogy a viselkedésünk összetevőit különböző külső és belső tényezők (pl. érzelmi állapotunk, motivátorok és környezeti hatások) befolyásolják, és hogy ezeket tényezőket lehet tudatosan tervezni és alakítani. A viselkedéstervezés koherensen, rendszerszeméllettel közelíti meg a viselkedésváltoztatási törekvéseket, azzal a céllal, hogy segítsen az embereknek pozitív viselkedéseket, szokásokat létrehozni.

A viselkedéstervezés felhasználható az élet minden területén (hiszen bármit is csinálunk, az valahogyan viselkedés), mint például az oktatás, az egészségügy, a pénzügyek, az üzleti élet, a fenntarthatóság vagy egy új termék bevezetése. A viselkedéstervezőknek számos eszköz és technika áll a rendelkezésére, amelyek segítenek az emberi viselkedés megértésében és befolyásolásában: például a motiváció változtatási technikák, a tervezési modellek vagy akár a környezet megfelelő átalakítása. 

A viselkedéstervezés nemcsak arról szól, hogy dolgokat, folyamatokat létrehozunk. Arról is, hogy jobbá, egyszerűbbé tesszük ezeket a dolgokat vagy folyamatokat. A viselkedéstervezők olyan megoldásokat igyekeznek létrehozni, amelyek hatékonyak, etikusak és még ha lehet élvezetesek is a felhasználóik számára. 

A viselkedéstervezőknek nem céljuk az emberek manipulálása vagy kényszerítése olyan viselkedésekre, amiket nem akarnak csinálni; a cél az, hogy segítsenek nekik azokat a dolgokat csinálni, amiket amúgy is akarnak, illetve, hogy sikeresnek érezhessék magukat. A viselkedéstervezés segíthet abban, hogy az emberek egészségesebben éljenek, fenntarthatóbban fogyasszanak, hatékonyabban dolgozzanak, kevesebb bűncselekményt kövessenek el, vagy jobban működjenek együtt egymással. 

A viselkedéstervezés értékes eszköztárt ad mindazoknak, akik érdeklődnek az emberi viselkedés iránt, és akik hatással szeretnének lenni másokra. A viselkedéstervezés tudása lehetőséget kínál a jobb világ felé vezető úton.

Gerlei Béla MSc. MBA

Szakvezető

Viselkedéstervező Szakképzés

Budapesti Metropolitan Egyetem

Nyitókép: Bradyn Trollip on Unsplash