Szerző: HRPortal.hu hírszerkesztő - Forrás: MTI
Megjelent: 3 éve

Vita volt a parlamentben az uniós bérkülönbségekről

A parlamenti pártok igen különbözően ítélik meg, hogy hol is tart Magyarország a többi tagállamhoz képest a bérek terén, sikerült-e előrelépést elérni ezen a területen. Összehasonlító európai statisztikákból azért általában kiderül, hogy lista vége felé foglalunk helyet, minimálbér és átlagbérek tekintetében is. Nem véletlen, hogy sokak számára vonzást jelent a külföldi munkavállalás gyakran a hazai bérek többszöröséért.

images

images

A Fideszes Bartos Mónika az élmezőnyben látja az országot. Kifejtette: a bruttó és nettó átlagkeresetek is nagyobb mértékben emelkedtek, mint Németországban, Ausztriában, is így sikerült közelíteni utóbbi országok fizetéseihez.

A bruttó bérekben 90-112 százalékát érték el a magyar bérek a visegrádi országokénak, ez nettóban 77-83 százalékot jelent - ismertette a képviselőnő. Megemlítette emellett, hogy a 2016-os, erőteljes bérdinamika meghaladta a többi visegrádi országban mért növekedési ütemet.

A szintén fideszes Dunai Mónika szerint a magyarországi bérek felzárkóznak a nyugatihoz, és az adóban is jelentősen kedvezőbb a helyzet, mint az unió átlagában. Szólt arról: tovább bővítik a részmunkaidős foglalkoztatás lehetőségeit.

Az OECD felmérése szerint Magyarország az élre került a nők és férfiak közötti bérkülönbséget vizsgálva, 3,8 százalékra csökkent a különbség - mutatott rá.

Az uniós rangsor végén vagyunk

Az MSZP-s Gúr Nándor ezzel szemben úgy látja, hogy az unióban azon országok közé tartozunk, ahol 500 euró alatti a minimálbér, és az utolsók között is a középmezőnyben van Magyarország. Elmondása szerint a bruttó órabérek is alacsonyak, míg Dániában 25 euró, addig Magyarországon 3,5-4 euró, ez a különbség vásárlóerő-paritáson számolva sem indokolható - tette hozzá.

Ismertette továbbá, hogy az egy főre jutó gazdasági növekedés és a bruttó bérek tekintetében is az uniós rangsor végén vagy az ország.

Teleki László (MSZP) azt nehezményezte, hogy a romáknak "semmi közük nincs" ehhez a vitanaphoz, mert nem adták meg nekik a lehetőséget arra, hogy bérből és fizetésből tudjanak megélni.

Mint kifejtette: az elszegényedett településszerkezet azt vetíti előre, hogy a fiatalok nem tudnak továbbtanulni, 16 évesen, a tankötelezettség lejárta után segélyért fognak sorba állni. Emellett a szakképzési rendszer hiányosságai miatt nem tudnak versenyképes szakmát szerezni.

Megemlítette azt is, hogy a felsőoktatásból kikerült roma fiataloknál sem látni, hogy diplomával a kezükben el tudnának helyezkedni, mert nem tudta a kormány csökkenteni az előítéleteket.


Cikkünk több oldalas! Lapozzon!
1. oldal - Vita volt a parlamentben az uniós bérkülönbségekről
2. oldal - Fidesz: Időarányosan jól áll az 1 millió munkahely megteremtése
3. oldal - KDNP: a különbség csökkentése a kormány célja
  • 2020.02.20Készülj fel a 2020-as Munka törvénykönyve változására! Hogyan kell előkészíteni munkajogi szempontból a felmondást? Hogyan működhet jogszerűen az elektronikus munkaidő nyilvántartás? Milyen változások várhatók a Munka törvénykönyvében, az elfogadott uniós irányelvek tükrében? Milyen tanulságok vonhatók le a legújabb munkaügyi bírói gyakorlatból? Részletek Jegyek
  • 2020.02.20recruiTECH Idén minden eddiginél erősebb programmal, számos külföldi (IRL, UK, PL) és hazai előadóval indítjuk útjára a recruiTECH, 2020.02.20-i eseményünket! Várjuk szeretettel a toborzási szakma színe-javát, és mindenkit, aki felelősséget érez a tehetségek megtalálásában. Részletek Jegyek
  • 2020.03.31Vigyázz, jönnek az ellenőrök! Az ellenőrzésektől mindenki tart. Sok esetben azonban nem könnyű magunkat kiismerni a jogszabályok és az ellenőrzési folyamatok útvesztőjében. Ebben az eligazodásban szeretnénk segíteni olyan szakértőkkel, akik az ellenőrzések napi gyakorlatára látnak rá. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter