Zöld állások az LMP-től

- Az LMP a leghosszabb című választási program tulajdonosa, ez a fenntartható jövő, a befogadó társadalom és a megújuló demokrácia stratégiája. Kik vettek részt háttéremberként a programalkotásban?

- Azok a szakértők, akik bedolgoztak, nem mindannyian vállalják arccal és névvel azt a kockázatot, hogy a nevük egy párt neve mellett jelenjen meg, de a hivatkozási jegyzékből kiderül, mely szakmai erővonalak jelennek meg.

- Kétséges megértik-e Borsodban, mit akar az LMP - vetette fel egy publicisztika. Ez valóban erősen értelmiségieknek szállított programterv.

- Kevesen olvasnak végig egy pártprogramot, de ha a gazdaságpolitikai részt nézzük, ott egyszerűen azt mondjuk, hogy zöld fordulatot akarunk, ami a foglalkoztatást és a fenntarthatóságot sorolja előre, ezt könnyű megérteni.

Könnyített minimálbér

- Mi az összefüggés a foglalkoztatás és a zöld program között? - Igyekszünk egységben szemlélni a gazdasági, ökológiai és társadalmi válságot, tehát az ezekre adott válaszok sem lehetnek egymástól függetlenek. A Zöld fordulat a tőke- és energiaigényes gazdaság helyett egy munkaigényes gazdaságot hozna létre.

- Drasztikusan csökkentenék a minimálbér teljes bérköltségét.

- A legfrissebb számok szerint 55 százalékos a foglalkoztatási ráta, mi azt mondjuk, 4 év alatt el lehet érni a 61, és 8 év alatt a 68 százalékot. A minimálbér terheinek csökkentésére most 4 év alatt reálszinten 15 százalékos mértékben látunk lehetőséget. Mindenki azt mondja, csökkentsük a munkát sújtó terheket, de mi ezt az alsó jövedelmi szegmensre céloznánk. Azért emeljük ki a minimálbér szintjét, mert ezen a költségszinten sokszor nem éri meg az alacsonyan képzett munkaerőt foglalkoztatni. Ezen kell változtatni.

- A munkabér terheit csökkentenék, az adóalapot szélesítenék. Radikálisan csökkentenék az adónemek, kivételek és kedvezmények számát.

- A vállalkozások adminisztrációs terhei nagyon magasak, az utolsó megbízható adat szerint körülbelül 6 százaléka a GDP-nek, ami duplája az uniós átlagnak. Körülbelül felére csökkentenénk az adónemek számát, eltörölnénk a kis adókat. Az egyes területeken egy-egy adófajta működjön, például az összes gépjárműre rakodó teher helyett lenne egyetlen, számított értéken és környezeti kategórián alapuló gépjármű adó. Kiszámoltuk ezek költségvetési hatását: majdnem pontosan ezermilliárdos adóátrendezésről van szó, ezek mind a munkát terhelő adókat és járulékokat csökkentenék.

- Hogyan változnának a bérköltségek?

- Nominálisan befagyasztanánk a minimálbért - a szociális támogatási jogosultságok bővítése mellett -, és a rá rakódó terheket, elsősorban a munkaadókat terhelő járulékokat csökkentenénk. Négy adósávban gondolkodunk, 1,2 milliós, 3,7 milliós és 8,4 milliós sávhatárokkal, és minden jövedelemszinten az adóék 20-30 százalékos csökkenését tervezzük. Ez azt jelenti, hogy sehol nem emelkedne 50 százalék fölé az elvonás mértéke, ami a jövedelmek bevallását ösztönözné.

- A munkáltatók által fizetendő terhek menyivel csökkennének?

- Az átlagjövedelem szintjén 4-6 százalékkal, a minimálbér szintjén 15 százalékkal.

Ökológiai nagyberuházások

- A képzetleneknek aktív munkapiaci programokat nyitnak, sokat foglalkoznak az alacsony képzettségűekkel és képzetlenekkel. Tőlük várják a foglalkoztatási szint emelését?

- Egyértelmű, hogy itt van a legnagyobb növekedési tartalék. A 8 általánost végzettek közül a férfiak 31, a nők 24 százaléka foglalkoztatott a munkaképes korosztályban. Ez húzza le a foglalkoztatási szintet a legjobban, ezért a legtöbb változtatást úgy terveztük, hogy az alacsony képzettségű és jövedelmű rétegek elhelyezkedését segítsük.

- Milyen eszközökkel?

- Szigorítani kell a munkaügyi központokkal való együttműködési kötelezettséget; az, hogy 2-3 havonta besétál valaki, hogy "nagyon kerestem, de nem sikerült állást találnom", édeskevés. Alig költünk arra, hogy a személyes mentorálást szakemberek végezzék, mobilitási problémákra is kevés forrás jut, míg a pénzek nagy része olyan céges támogatásokra megy el, amelyek eredményessége megkérdőjelezhető. Magyarország aránytalanul sokat költ a munkáltatókra a munkakeresőkhöz képest, itt a bértámogatásokra és az adókedvezményekre gondolok. A céges támogatások nagy része, az, hogy ki mennyit kap, nem normatív módon dől el, hanem egyedi alkuk eredménye.

- A munkahelyek támogatása nem célravezető, amit a kormányzat sikerként reklámoz a válságkezelésben?

- Sok esetben nem az. Bértámogatásra azért sem lehet szükség, mert a munkát terhelő járulékok csökkennének a terveink szerint, ez minden céget érint. A képzésekre szükség van, de ezek szerkezete igazságtalan és nem hatékony, amikor diplomásoknak a második nyelv tanulását finanszírozzák, vagy olyan programokat indítanak, amikre a munkapiacnak nincs szüksége. Az adott térség munkáltatóit be kellene vonni, amikor döntenek a képzési programokról. Az Út a munkához, a mostani közmunkaprogram zsákutca. Azok, akik alacsony képzettségűek és kiléptek a közmunkából, fél év múlva sem tudnak piaci álláshoz jutni. Ez a segélyezés drágább formája, ezeket a forrásokat arra kellene költeni, hogy piaci, önmagukat fenntartani képes állásokhoz juttassuk őket.

- Ha nem fejlődik a gazdaságunk, nem lesznek új álláshelyek és közmunkaprogram sem, akkor szociális segélyre szorul 100 ezer ember?

- Az államnak megfelelő gazdasági környezetet kell teremtenie, amiben a vállalkozások jól működhetnek, másfelől a támogatások irányításán, szabályozási eszközökön keresztül tudja a gazdaságot terelni, pl. hogy ne a hozzáadott érték legyen a legfontosabb, hanem a foglalkoztattak száma. Zöld pártként a fenntartható iparágakat támogatjuk. A zöld költségvetés közvetlen vagy közvetett munkahelyteremtő programjai közül az előbbiek hasonlítanak a közmunka programokhoz, azzal a különbséggel, hogy ezeket az ökológiai nagyberuházások felé irányítanánk, mint pl. az ártéri vízgazdálkodás helyreállítása.

- Az Út a munkához programot zsákutcának nyilvánította, a régi árterek újbóli elárasztásában dolgozó munkásnak milyen nyílt munkaerő-piaci állásra lesz esélye?

- Ilyen lehet például az erdőgazdálkodásban a tartamos gazdálkodás, amikor egyenként vágják ki a fákat, és nem tarvágással irtják az erdőt - ez egyértelműen munkaerő-intenzívebb művelési mód. Azt nem állítom, hogy innen egyenes út vezet a piaci állásokhoz, de ha végre megvalósulhatna például a Vásárhelyi-terv, annak is több haszna lenne az elmaradó árvíz- és aszálykároknak köszönhetően, mint ha a közmunkások kigereblyézik a falusi árokpartokat.

- Említsen olyan tevékenységet, ami tovább visz. Tegyük fel, hogy a 8 osztályt sikerrel megszerezte a jelölt.

- Ha sikerül egy használható minimális végzettséget megszerezni, akkor az építőiparban is találhat helyet. Az energiatakarékossági beruházásokat, hőszigeteléseket, nyílászáró cseréket elkülönített alapból, a jelenleginél nagyobb mértékben támogatnánk, ezzel körülbelül 80 ezer új álláshely keletkezne ebben az iparágban, ami felszívná az alacsony végzettségűeket.

- A foglalkoztatottság emelésében mekkora arányban számítanak az alacsonyan képzettek elhelyezkedésére?

- Túlnyomó részben ebben a szegmensben számítunk növekedésre. Olyan részletezettségben nem ismerem a program háttérszámításait, hogy százalékra pontos számot tudjak mondani, de mivel a magasabb képzettségűek foglalkoztatottsága terén nem állunk ilyen rosszul, megkockáztatom, hogy 80-90 százalékban az alacsonyan képzettek munkába állása emelheti a foglalkoztatottsági rátát. A mezőgazdaság szerkezetét is úgy alakítanánk át, hogy nagymértékben szívja föl az alacsony végzettségűeket.

- Korábban áfa-emeléssel is előhozakodtak, most szükségesnek tartják a kiadások fedezésére?

- Mivel azóta volt áfa-emelés, további ilyen lépésre nincs szükség.

Minimáljövedelem, élethosszig

- Tartják korábbi ígéretüket, hogy az alkalmazottak után külön járulékkedvezményt adnának a vállalkozóknak a hátrányos helyzetű térségekben? - A legrosszabb helyzetű kistérségekben célzott programokat indítanánk, ennek része lehet a járulékkedvezmény is, de az általános tehercsökkenés után ez már nem annyira kardinális kérdés. Ezen kívül a betelepülő multik közül csak azok kapnának adókedvezményt, amelyek a gazdasági szempontból depressziós térségekben hoznak létre munkahelyeket. Egyébként a megaberuházások helyett inkább a kis léptékű fejlesztéseket kellene támogatni. Például a megújuló energiaszektor az LMP világképe szerint helyi, kis egységekben működő hálózatként működne: a biomassza, a nap, a szél, a földhő energiáját hasznosító minierőművek a kis falvakban is munkahelyeket adnak a helybélieknek, emellett csökkenne az energiafüggőségünk is.

- A dolgozó szegényeknek járnak majd szociális segélyek?

- Igen, a szociális segélyezés szétaprózott, esetleges, a rászorulók harmada nem jut hozzá a juttatásokhoz, ezért huszárvágásra van szükség: csökkentve a támogatások számát, az alsó jövedelmi tizedet kell támogatni. Erre javasoljuk az úgynevezett garantált minimáljövedelem bevezetését, ami egy háztartási szintű jövedelem, és a szociális támogatások összegzéseként áll elő. Háztartási szinten a minimáljövedelmet kell kiszámolni fogyasztási egységenként, és felhozni a létminimum szintjére. Ezen belül mindegy, dolgozik-e vagy nem, sőt, ha vaki munkát talál, mivel ennek költségei vannak, ne veszítse el ezt a segélyt azonnal.

- Meddig járhat a minimáljövedelem, élethosszig?

- Az a kérdés, hogy lemondhatunk-e azokról a honfitársainkról, akik nem képesek a munkavégzésre. Ez számunkra morálisan elfogadhatatlan. Aki rászorul, annak igen, élete végéig jár majd, mert a fejlett jóléti társadalmak nem hagynak éhen halni embereket, és ez megőrzendő érték.

Milliárdok zöld adókból

- A foglalkoztatás ösztönzéséhez pénz kell, honnan várnak bevételeket?

- Nagyobb tétel, például a gépkocsi használat elszámolásának átformálása és a különböző zöld adók. Az ökológiai adóreformban a munkateher könnyítését kétharmad részben zöld adókból finanszíroznánk, ilyen például a széndioxid-adó. Ez az új adónem az energiahordozók felhasználásához kapcsolódik, pl. a benzin, a szén, a gáz díjakba épül be. Tehát lesz gázáremelés, ami persze amúgy is lenne. Mi azt szeretnénk, ha a magyar társadalom felkészülne arra, hogy a fosszilis energiahordozók egyre drágábbak lesznek, és támogatnánk, hogy átálljunk egy olyan gazdaságra, ami kevesebb energiát használ, és egyre nagyobb arányban megújuló forrásból. Nem az a heppünk, hogy jaj, mi zöldek vagyunk és földanyát szeretnénk védeni, de egy ilyen fordulat versenyelőnyt is biztosít a következő évtizedekre, amikor a fosszilis energiahordozók ára növekedni fog. Számításaink szerint ennek hatására egy liter benzin és egy köbméter gáz ára körülbelül 7 forinttal drágul, egy mázsa szén ezer forinttal. De ha ebből 300 milliárdos bevétel származik, akkor megéri, és befolyásolja az eltorzult fogyasztási szokásokat. Magyarországon a gépkocsi használat mértékét gyakorlatilag nem befolyásolja a benzinár-drágulás, míg nálunk sokkal gazdagabb országokban visszafogja a megtett kilométerek számát. Annyira rugalmatlanul gondolkodunk, hogy ezen hosszú távon hasznos változtatni.

- Törvényben garantálnák a jogot a földhöz és a termelőeszközökhöz a helyieknek. Milyen megtérülő haszonnal számolnak?

- A külföldiek földvásárlására moratórium van. Minden párt, egymással összhangban azt kéri, hogy ezt hosszabbítsuk meg. Azzal egészítjük ki ezt a magunk részéről, hogy a magyar nagytőkések földtulajdonlása semmivel sem jobb, mint a külföldieké. De nem akarjuk innen megmondani a frankót, azért akarjuk a moratóriumot fenntartani legalább 3 évig, hogy közös stratégiát alakítsunk ki az összes érintett részvételével, és szabályozzuk a földtulajdonlás kérdését. Az ipari mezőgazdaság helyett a kisebb léptékű, ökológiai környezetükkel összhangban működő gazdaságokat kell támogatni, mert sokkal munkaerő-intenzívebbek, hiszen a helyben élő, és ideális esetben megfelelő képzettségű emberek dolgoznak - és alkalmaznak másokat - a saját tulajdonú földjükön.

- Ideális esetben végeztek mezőgazdasági tevékenységet, és a szüleik jobb esetben a közeli nagytelepülésen városi munkát végeztek és nem a kocsmában ültek. Arra az agráriumból élő népességre számítanak, ami már nincs, felszámolódott a rendszerváltozás óta?

- A lakosság 5 százaléka jelenleg is a földművelésből él meg, 10 százalék szerez kiegészítő jövedelmet a földből, és összesen 30 százalék kötődik valamilyen formában a termőföldhöz. A falvakban, vidékeken élő állástalanok jó részét munkához lehet juttatni a helyi, jórészt a mezőgazdaságra épülő gazdaság erősítésével.

- Az LMP-nek van olyan szerve, mint a Fidesznek a MAGOSZ?

- Vannak vidéki hálózataink, igyekszünk felvenni a kapcsolatot a progresszív fiatal gazdaszervezetekkel, melyek sok lehetőséget látnak az ökológiai és biogazdálkodásban. A francia zöld párt tavaly óriásit lépett előre az európai parlamenti választásokon, 16 százalékot értek el annak köszönhetően, hogy a városi zöld értelmiség összefogott a kisgazda jellegű szavazóbázissal; ezek természetes szövetségesek lehetnek Magyarországon is.

Lenyúlható program

- Lehetséges, ahhoz, hogy a kitűzött ökoszociális céljaikat elérjék, az érdekvédelem erőit felvonultató zöld szervezetté kell válniuk, erős vidéki kapcsolatokkal?

- Az összes megyében és a fővárosban is lehet listán ránk szavazni. Elérkezettnek látjuk az időt arra, hogy Magyarországon is jelen legyen a Parlamentben egy erős zöldpárt, amely számos, nagyrészt sérülékeny társadalmi csoport érdekeit is képviselni tudja.

- Akkor jobban látjuk majd, hová tartozik az LMP, amely most látszólag egyedül áll. Van valamilyen eszmei kapcsolata más pártokkal?

- Az Európai Zöld Párt megfigyelő tagja vagyunk, a magyar politikai térben távol állunk mindenkitől intézményi és ideológiai szempontból, de sokszor a napi ügyekben is. Egy friss felmérés szerint a szavazótáborokat tekintve azonos távolságra vagyunk a három nagy politikai erőcentrumtól.

- Ilynek az öntudatos ökoszocialisták?

- Az LMP ökopárt. Az ökoszociális jelző a környezetre és a társadalomra figyelmet fordító piacgazdaságra vonatkozik. A környezeti szempontokra is tekintettel lévő gazdaságnak kell a társadalmat szolgálnia, nem pedig fordítva.

- Ha az LMP ezt az eszmét képviseli, mit tesz akkor, ha munkahelyek kerülnek veszélybe, például egy térség húsfeldolgozó ipari tevékenysége megszűnik a multik árletörő munkája miatt?

- Szorgalmaznánk a termelési, értékesítési és fogyasztási szövetkezetek megszervezését, és szeretnénk gátat vetni a gazdasági erőfölénnyel való visszaélésnek.

- A támogatások ellenére mindenki sír a mezőgazdaságban. Itt nehéz szövetségeseket találni, ha csak nem kezdenek önálló szakszervezeti munkába.

- Nem fogunk szakszervezeteket szervezni, mert egy párt dolga az, hogy a makroszintű szabályozást változtassa meg. Mi olyan szabályozásokat szeretnénk alkotni, amelyek a lokális gazdaságot erősítik, ökológiai és foglalkoztatási szempontokat szem előtt tartva.

- Ha elérik a parlamenti küszöböt, egyes elképzeléseik beépülhetnek a kormányprogramba?

- Azért kezdtünk bele a pártszervezésbe, hogy a javaslataink megvalósuljanak és az ország javát szolgálják. Eddig is volt erre példa, a miniszterelnök őszi korrupcióellenes programjába utólag épült be két LMP-s javaslat. Ha megváltoztatjuk a politikai kultúrát, nem lehetetlen az, hogy az ellenzék javaslatait felkarolja a kormányzó erő. Egy kicsit bosszankodunk, ha ellopják az ötleteinket, de végső soron örülünk annak, ha valamilyen formában megvalósulnak. Kijöttünk a Zöld fordulattal, a Fidesz előállt a zöld Széchenyi-tervvel. Fontos, hogy mások is belássák, hogy a környezetvédelem nem csővégi tevékenység, hanem már a gazdaságfejlesztésben érvényesíteni kell az ökológiai szempontokat.

- Mit érdemes még lenyúlni, leírták netán, hogyan lesz egymillió munkahely Magyarországon?

- Ezzel a célkitűzéssel egyetértünk, de az a baj, hogy a Fidesztől általános célkijelöléseken kívül sok konkrétumot nem láttunk, így nem tudom megmondani, hogy mi az, ami a tényleges gazdaságpolitikájukba beilleszthető lesz a javaslataink közül. A mi részletes programunk ott van az asztalon, remélem, legalább a szakértőik elolvassák.

- MSZP-programot olvasott? Látott benne valami szimpatikus elemet?

- Recenziót olvastam. Bátran ígérnek, abban a tudatban, hogy nem kell megvalósítaniuk. Az rendben van, hogy évi 2-3 százalékkal nőjenek a reálbérek, de hogy miből, nem tudni.

- A Jobbik ezermilliárdokat szerez vissza korrupció ellenes rendelkezéseivel. Erre mit lépnek?

- Csak a közbeszerzésekben 350-400 milliárd folyik el évente, ez tényleg hihetetlen forrásokat jelent, de arra nem lehet alapozni, hogy egyik napról a másikra nullára tudjuk szorítani a korrupciót. Az biztos, hogy az LMP rendelkezik a legkidolgozottabb programmal e téren, az Antikorrupciós 12 ponttal. A Jobbik programjában azt egyébként nem látni, hogy az intézményi javaslatok burjánzása milyen rendszert alkot, és milyen költségvetési hatásokkal járna.

- Az MDF sem meggyőzőbb Bokros Lajossal az élén?

- Na igen, Bokros Lajos majd elhozza a reformok kritikus tömegét. Ők határozottan vállalkozóbarát, a felső-középosztályt kedvezményező politikát folytatnak. Csak éppen arról feledkeznek el, hogy a nagy foglalkoztatási problémák a szegények, a képzetlenek körében vannak, és ha velük nem foglalkozik egy program, akkor hiába várjuk azt, hogy szélesedni fog az adóalap, akárhogy is csökkentjük a terheket. Ráadásul az ellentételezés nélküli adócsökkentés rontja a közszolgáltatások minőségét, és a gazdasági környezetet is. Az LMP által követendőnek tartott példa Dánia vagy a skandináv országok, ahol az átlagosnál magasabb újraelosztási szint mellett egy igazságos társadalom és egy nagyon versenyképes gazdaság alakult ki.

A sorozat cikkeiben elhangzottak nem azonosak szerkesztőségünk véleményével. (a szerk.)