Zűrös helyzetre számíthatnak az Angliában dolgozó uniós állampolgárok
Az Egyesült Királyság és az Európai Unió viszonya a kezdetektől ambivalens volt. Ennek hátterében túlnyomórészt az ország függetlenségének a féltése állt. Az is tényként állapítható meg azonban, hogy az Egyesült Államokkal legalább olyan szoros kulturális és politikai kapcsolatokat ápolt, mint a kontinenssel. A Maastrichti Szerződés, mely 1993-ban az Európai Közösséget Európai Unióvá alakította, illetve célul tűzte ki a közös valuta bevezetését is, különösen sok feszültséget okozott a függetlenségét féltő ország és az unió viszonyában. Thatcher azonban a Maastrichti Szerződésről szóló vitában 1993 nyarán úgy érvelt a Lordok Házában, hogy habár a szerződéssel és a közös valutával nem ért egyet, az emberek Európához szeretnének tartozni és ő is. Az ország egyebekben 1975-ben már egyszer szavazott a kilépésről, ám akkor a bennmaradás pártiak voltak erős többségben.
Több, mint kétmillió uniós munkavállaló érintett
A legfrissebb statisztikák szerint 2,15 millió uniós állampolgár dolgozik az Egyesült Királyságban, amely rekord mértékűnek számít. Nem kevés munkavállalót fog tehát érinteni a tegnapi népszavazás, amelyen kis többséggel a lakosság a kilépés mellett foglalt állást. A kilépés hírére a piacok azonnal reagáltak, mind az angol, mind pedig az uniós fizetőeszköz árfolyama esni kezdett. A zűrzavarnak azonban ez még csak a kezdete, hiszen az Egyesült Királyság az egységes munkaerő-piacnak is szerves része. Érdemes tehát szemügyre venni, hogy mire is számíthatnak az Egyesült Királyságban dolgozó uniós állampolgárok.

Két év áll rendelkezésre a feltételek kidolgozására
A kilépés lehetősége a Lisszaboni Szerződésben került az Európai Uniós jogrendbe, korábban ezzel az eshetőséggel nem is számoltak. A Szerződés 50. cikke azonban csupán az eljárási kereteket határozza meg, a konkrét tartalmat a felek azaz, az Európai Unió és a kilépő tagállam által megkötött megállapodásnak szükséges tartalmaznia. A hivatalos kilépési eljárás a tagállamnak a Tanácshoz eljuttatott kérelmére indul. A népszavazásnak tehát önmagában még nincsen semmiféle joghatása. Ezt követően az EU és az érintett tagállam tárgyalásokat kezdenek, s ennek keretében készítik el a kilépési megállapodást. Erre a feleknek két éve van, melyet követően a tagság – amennyiben a Tanács és az érintett tagállam nem döntenek a meghosszabbítás mellett - automatikusan megszűnik. A megállapodást – eltérően a csatlakozási megállapodástól – a tagállamoknak nem kell ratifikálniuk. Hasonlóképpen nem is minősül az EU jog részének, hanem pusztán nemzetközi megállapodásnak, melynek EU kompatibilitással kapcsolatos felülvizsgálatára az Európai Unió Bíróságának hatásköre van. Nos ebben a megállapodásban kell a feleknek az átmenet részleteit és az egymáshoz való jövőbeni viszonyrendszert meghatározni.

Nincsenek szerzett jogok
A kilépést támogatók előszeretettel hivatkoztak arra, hogy az Európai Unióban élő mintegy 3 millió angol, illetve az Egyesült Királyság területén dolgozó több mint 2 millió uniós állampolgár státuszára a kilépés nincsen hatással, hiszen az a szerzett jogokat nem érinti. Ennek az érvelésnek azonban nincsen jogi alapja. Az uniós jog hatálya ugyanis két éven belül meg fog szűnni az Egyesült Királyságban. A közvetlenül alkalmazandó rendeletek a kilépéssel azonnal hatályukat vesztik, az irányelvekre tekintettel alkotott tagállami normák pedig hatályon kívül helyezéssel veszítik el a hatályukat. Az Egyesült Királyság területére történő belépést, ott tartózkodást, munkavállalást tehát a kilépéstől kezdődően a hazai szabályok alapján kell megítélni azaz, bizonyítani kell majd annak jogszerűségét a bevándorlási és egyéb alkotmányos szabályok alapján. Amennyiben tehát a kilépéssel összefüggésben kötött megállapodás eltérően nem rendelkezik, az Egyesült Királyság területén tartózkodó immár „külföldi” állampolgároknak az ország területét el kell hagyniuk. Ennek analógiájára az Európai Unió területén dolgozó vagy letelepedett briteknek is távozniuk szükséges, kivéve, amennyiben az adott tagállam joga szerint tartózkodásra, letelepedésre jogosultak lehetnek.
A piaci kényszer és az egymásra utaltság mentheti meg a kinti munkavállalókat
Az Egyesült Királyság kilépése jól példázza a választói racionalitás hiányát, valamint a vezető elitek kiemelkedő felelősségét. A foglalkoztatottság szintje az Office for National Statistics adatai szerint ugyanis 74 százalék feletti, melyre az utóbbi 40 évben nem volt példa.
A munkanélküliségi ráta 5 százalékos szintje szintén 1975-ben fordult elő utoljára.
A foglalkoztatás szintje ráadásul folyamatosan bővül, ami tehát nem fogja indokolni a külföldivé váló munkaerő hazaküldését. A jelenlegi helyzetben tehát az angliai munkaerő-piacot inkább hátráltatná, semmint segítené az uniós munkavállalók távozása. Feltehető, hogy az Európai Unió és az Egyesült Királyság tehát olyan megállapodást kényszerül kötni, amelyben a kilépés következményeit (azaz a jogi változásokat) a lehetőségekhez képest minimalizálni fogják.
Dr. Kéri Ádám
ügyvéd
KRS Ügyvédi Iroda
A legfrissebb statisztikák szerint 2,15 millió uniós állampolgár dolgozik az Egyesült Királyságban, amely rekord mértékűnek számít. Nem kevés munkavállalót fog tehát érinteni a tegnapi népszavazás, amelyen kis többséggel a lakosság a kilépés mellett foglalt állást. A kilépés hírére a piacok azonnal reagáltak, mind az angol, mind pedig az uniós fizetőeszköz árfolyama esni kezdett. A zűrzavarnak azonban ez még csak a kezdete, hiszen az Egyesült Királyság az egységes munkaerő-piacnak is szerves része. Érdemes tehát szemügyre venni, hogy mire is számíthatnak az Egyesült Királyságban dolgozó uniós állampolgárok.

Két év áll rendelkezésre a feltételek kidolgozására
A kilépés lehetősége a Lisszaboni Szerződésben került az Európai Uniós jogrendbe, korábban ezzel az eshetőséggel nem is számoltak. A Szerződés 50. cikke azonban csupán az eljárási kereteket határozza meg, a konkrét tartalmat a felek azaz, az Európai Unió és a kilépő tagállam által megkötött megállapodásnak szükséges tartalmaznia. A hivatalos kilépési eljárás a tagállamnak a Tanácshoz eljuttatott kérelmére indul. A népszavazásnak tehát önmagában még nincsen semmiféle joghatása. Ezt követően az EU és az érintett tagállam tárgyalásokat kezdenek, s ennek keretében készítik el a kilépési megállapodást. Erre a feleknek két éve van, melyet követően a tagság – amennyiben a Tanács és az érintett tagállam nem döntenek a meghosszabbítás mellett - automatikusan megszűnik. A megállapodást – eltérően a csatlakozási megállapodástól – a tagállamoknak nem kell ratifikálniuk. Hasonlóképpen nem is minősül az EU jog részének, hanem pusztán nemzetközi megállapodásnak, melynek EU kompatibilitással kapcsolatos felülvizsgálatára az Európai Unió Bíróságának hatásköre van. Nos ebben a megállapodásban kell a feleknek az átmenet részleteit és az egymáshoz való jövőbeni viszonyrendszert meghatározni.

Nincsenek szerzett jogok
A kilépést támogatók előszeretettel hivatkoztak arra, hogy az Európai Unióban élő mintegy 3 millió angol, illetve az Egyesült Királyság területén dolgozó több mint 2 millió uniós állampolgár státuszára a kilépés nincsen hatással, hiszen az a szerzett jogokat nem érinti. Ennek az érvelésnek azonban nincsen jogi alapja. Az uniós jog hatálya ugyanis két éven belül meg fog szűnni az Egyesült Királyságban. A közvetlenül alkalmazandó rendeletek a kilépéssel azonnal hatályukat vesztik, az irányelvekre tekintettel alkotott tagállami normák pedig hatályon kívül helyezéssel veszítik el a hatályukat. Az Egyesült Királyság területére történő belépést, ott tartózkodást, munkavállalást tehát a kilépéstől kezdődően a hazai szabályok alapján kell megítélni azaz, bizonyítani kell majd annak jogszerűségét a bevándorlási és egyéb alkotmányos szabályok alapján. Amennyiben tehát a kilépéssel összefüggésben kötött megállapodás eltérően nem rendelkezik, az Egyesült Királyság területén tartózkodó immár „külföldi” állampolgároknak az ország területét el kell hagyniuk. Ennek analógiájára az Európai Unió területén dolgozó vagy letelepedett briteknek is távozniuk szükséges, kivéve, amennyiben az adott tagállam joga szerint tartózkodásra, letelepedésre jogosultak lehetnek.
A piaci kényszer és az egymásra utaltság mentheti meg a kinti munkavállalókat
Az Egyesült Királyság kilépése jól példázza a választói racionalitás hiányát, valamint a vezető elitek kiemelkedő felelősségét. A foglalkoztatottság szintje az Office for National Statistics adatai szerint ugyanis 74 százalék feletti, melyre az utóbbi 40 évben nem volt példa.
A munkanélküliségi ráta 5 százalékos szintje szintén 1975-ben fordult elő utoljára.
A foglalkoztatás szintje ráadásul folyamatosan bővül, ami tehát nem fogja indokolni a külföldivé váló munkaerő hazaküldését. A jelenlegi helyzetben tehát az angliai munkaerő-piacot inkább hátráltatná, semmint segítené az uniós munkavállalók távozása. Feltehető, hogy az Európai Unió és az Egyesült Királyság tehát olyan megállapodást kényszerül kötni, amelyben a kilépés következményeit (azaz a jogi változásokat) a lehetőségekhez képest minimalizálni fogják.
Dr. Kéri Ádám
ügyvéd
KRS Ügyvédi Iroda
- 2025.11.25Pannon HR Konferencia Budapest A Pannon HR Konferencia Budapest 2025 a humánerőforrás-szakma egyik kiemelt találkozója, ahol elismert szakértők – Tari Annamária, Molnár Attila, Gácsi Anna, Dr. Sipka Péter és Sipka Bence – osztják meg tapasztalataikat a legaktuálisabb HR-trendekről és kihívásokról. Egy nap, amely inspirációt, tudást és értékes szakmai kapcsolatokat kínál minden HR-szakember számára.
Részletek
Jegyek
- 2025.12.03Humán controlling A képzés során megtanulhatja, miként támogathatja a controlling szemlélet a HR-stratégiát. Megmutatjuk, hogyan tervezze és kontrollálja a személyi jellegű ráfordításokat, elemezze a munkaerő költségeit és megtérülését, valamint, hogyan alkalmazza a teljesítménymenedzsment és a humán tőke elemzés legfontosabb módszereit a vállalati hatékonyság növelése érdekében.
Részletek
Jegyek
- 2026.01.29Bértranszparencia irányelv és diszkrimináció-tilalom Szakmai képzés a bértranszparenciáról és a diszkriminációról HR szakembereknek és vezetőknek. Készüljön fel munkajogászainkkal az EU új bérátláthatósági szabályaira!
Részletek
Jegyek
- 2026.01.31Vállalati szimuláció Valós piaci helyzetben egy-egy döntés meghozatalakor helyt kell állnia mind vezetői, mind kontrolleri képességeinknek. Mennyivel egyszerűbb lenne, hogyha mi is úgy gyakorolhatnánk, mint egy pilóta, aki éles felszállás előtt, a szimulátorban tanulja meg a vezetést, míg kellő rutinra tesz szert. Ez megvalósítható ma már az üzleti életben is.
Részletek
Jegyek
További cikkek
Amikor a sokszínűség kihívássá válik – kultúrák harca a munkahelyeken
A nemzetközi munkaerőmozgás és a globalizáció következtében a munkahelyek egyre sokszínűbbé válnak, ami új típusú szervezeti kihívásokat hoz.... Teljes cikk
A jövőben a munkahelyválasztás kulcsa az lesz, hogyan jutsz be reggel dolgozni
Egyre több munkavállaló dönt munkahelyválasztáskor a közlekedési lehetőségek alapján. A 35 év alattiak közel 70%-a kifejezetten olyan munkaadót... Teljes cikk
Kapcsolódó hírek
- Brutális szigorítás Nagy-Britanniában: nyelvvizsga nélkül nincs munkavállalás 1 hónapja
- "Nagyratörő" brit–EU megállapodás készül a fiatalok szabad munkavállalásáról 2 hónapja
- Kiderült: ezért tartják előnyösnek a magyarok az EU-tagságot 3 hónapja
- Magyar HR igazgatója van szeptembertől az Európai Űrügynökségnek (ESA) 3 hónapja
- Így változott a részmunkaidőben dolgozók száma az EU-ban 4 hónapja
- Magyar szakember is bekerült a világ legjobb munkahelyeit értékelő zsűribe 5 hónapja
- Minőségi munkahelyek kialakításáról szóló szabályokat állít össze az Európai Bizottság 5 hónapja
- Törik a trend: emelkedik a munkanélküliség az euróövezetben 5 hónapja
- Íme az európai fiatalok szegénységi térképe - Magyarország nem áll jól 6 hónapja
- Veszélyes tendencia: nőtt a fiatal munkanélküliek aránya az EU-ban 6 hónapja
- Új ajtók nyílhatnak a Brexit után: brit–EU megállapodás készül a fiatalokról 7 hónapja

Mi történne, ha egy napra minden nő szabadságra menne?