Zűrzavar a magyar vállalatvezetők fejében

2016-ban növekednének a magyar cégek, de nem tudják, honnan lesz ehhez szakemberük – derül ki a PwC legújabb Magyarországi Vezérigazgató Felméréséből. A világgazdaság egészét tekintve a magyar vezérigazgatók 54 százaléka számít növekedésre, globálisan ez az érték csak 27 százalék. A létszámnövelés nem lesz egyszerű azoknak a magyar cégeknek, melyek komolyan gondolják, mert kimagasló probléma a szakemberhiány. A magyarországi döntéshozók ezt jelölték meg a legfőbb fenyegetettségnek – tavaly csupán 62 százaléknyian tartottak ettől, 2016-ra 85 százalékuk jelölte meg: „A szakemberhiányhoz képest túl optimista, hogy a vezérigazgatók több mint fele létszámnövekedést vár idén. Egy év múlva is az lesz a gond, hogy nincs ember” – mondta el a felmérésben részt vevő Mekler Anita, a PwC cégtársa.

A PwC adataiból arra következtetünk, hogy a hazai vezérigazgatók derűlátása meglévő szakembereikkel kapcsolatban is túlzó. Az világlik ki, hogy nincs átfogó stratégiájuk, amivel megtarthatnák őket. Erre utal, hogy a tehetségekkel kapcsolatos stratégiájuk még mindig elsősorban a fizetésre épít (42 százalék), ami a fejlett gazdaságokban sokkal kevésbé jellemző (33 százalék), így az afelé tendáló magyar szakembereket is inkább a vállalatok által nyújtott lehetőségek izgatják, mint elsősorban a pénz.

A magyar vezetők csupán 41 százaléka fókuszál a vezető utánpótlásra, míg globálisan 49 százalékuk, vagyis kevésbé figyelnek a felső menedzsment utánpótlására, ami az agyelszívás időszakában megengedhetetlen luxus.

A megkérdezett 155 magyar vállalatvezető a vezető utánpótláson kívül minden másra jobban odafigyel munkatársaival kapcsolatban, mint a világ más részein működő kollégáik. Ebből arra következtetünk, hogy még mindig lemaradással küzdünk a bérekben, a hatékony teljesítmény menedzsmentben, a munkavállalók képzettségében, alkalmazkodóképességében, ezért indokolt a nagyobb figyelem e területekre. Vagyis ezekben kell fejlődni a vállalatoknak a munkatársak megtartása érdekében. „Bizakodásra ad okot, hogy ugyan első a fizetés, de van mögötte HR stratégia, hogy legyen összetettebb A kompenzációs csomag: tehetségprogram, átlátható teljesítményértékelés, vállalati kultúra” – mondta el Mekler Anita. Reális azonban egy ennél kevésbé hízelgő megközelítés is: túl sok minden fontosnak tartanak a magyar vezetők, azonban nincs mögötte átfogó stratégia, ezért nincs egy vagy két markánsan kiemelkedő stratégiai pont sem.

Mekler szerint a felmérés nagy üzenet a szakemberhiány: „Kormányzati szinten is kell foglalkozni kell azzal, hogy szeressenek itt élni, és itt maradjanak az emberek. Tágabb környezetükben is jól érezzék magukat. Ehhez nem elegendőek a cégek csomagjai”.

Az is ellentmondás, hogy a vállalati céloknál a magyar vezetőknek nem olyan fontos az innováció, miközben a technológia fejlődést tartják a legfontosabb globális trendnek. A világ vezérigazgatóinak fele tartja a legjobban megtérülő befektetésnek a K+F tevékenységet és az innovációt, a magyarországiaknak csupán 35 százaléka.

A világ „vezetőivel” harmóniában a sajátvállalatuk növekedésében jobban bíznak, mint a globálisban.

Míg globálisan a vezetők 82 százaléka, addig Magyarországon 84 százalékuk bizakodó saját bevételnövekedését illetően. A világgazdaság egészét tekintve a magyar vezérigazgatók 54 százaléka számít növekedésre, ezzel szemben globálisan ez az érték csak a fele a hazainak. Ugyancsak többségben vannak az optimisták a magyar gazdaság pályájával kapcsolatban: a vezérigazgatók 59 százaléka vár fellendülést a tavalyi 51 százalékhoz képest. Az idei válaszokból az is kirajzolódik, hogy a szakemberhiánytól való félelem felértékelte a munkavállalók jelentőségét az első számú döntéshozók szemében.

Célpiacaink körében a német arány még nőni fog, de jön fel Szlovákia, Ausztria és Románia is.