Kérdezz-felelek

Az albérleti támogatással kapcsolatban olvastam egy érdekes dolgot. Ha a dolgozó bérel lakást, és ennek díjába száll be a munkáltató, akkor elég a kifizetés bizonylata is a munkáltató felé. Tehát nem feltétlen kell ÁFÁ-s számla, hanem elég egy bizonylatos is?

Ha egy olyan munkára pályázunk, amit eddig még nem végeztünk, mit írjunk a motivációs levélbe? Mit tanácsolna?

2016-ban elváltam a volt férjemtől, akitől három közös gyermekünk van. A volt férjem úgy volt hajlandó csak elválni, hogy lemondok a családi pótlékról és a gyerekek utáni adókedvezményt is csak ő fogja igénybe venni. (Én ebbe belementem, mert akkor már nyolc hónapos terhes voltam a kislányommal és nem volt jó az a huzavona senkinek sem és én azóta újra férjhez is mentem.) A három gyerkőc állandó lakcíme az édesapjuké, tartózkodási helyük az enyém. Közös felügyelet van. A három gyermek ellátása az úgy történik, hogy a két nagy gyerek ténylegesen az édesapjuknál lakik a pici velem, de mi a jelenlegi férjemmel mindenben részt veszünk a két nagy gyermeknél is mint pl. edzésre kísérés, szülői értekezletre és fogadó órára elmenni, ruháztatás,orvoshoz elvinni stb. A hétköznapokon iskola után öt napból minimum hármat nálunk töltenek, szünetekben amennyit ők szeretnének. A kisebb gyermek velünk él életvitelszerűen, édesapját most már csak inkább két hetente látogatja. Kérdésem a következő lenne: A volt férjem jogosan veszi fel a családi adókedvezményt? Illetve én vagy a jelenlegi férjem nem tudnánk igénybe venni belőle?

Köztisztviselőként dolgozom 1977 óta folyamatosan. 2017. október végén 40 év szolgálati idővel rendelkezem. 2018 májusában szeretném igénybe venni a nők kedvezményes öregségi nyugdíját. Ekkor már a szolgálati időm több mint negyven év lesz. Kérdésem, hogy elmehetek 2018 májusában is, vagy most kell igénybe vennem amikor a 40 évet betöltöm. Kaptam olyan tájékoztatást, hogy vagy most megyek nyugdíjba amikor a 40 éves szolgálati időt megszerzem, vagy utána már csak az öregségi nyugdíjat vehetem igénybe, amihez még 7 évet kell dolgoznom.

2016 márciusától rokkantellátást kapok, havi 41815 forintot. A férjem ápolási díjat kap utánam. Szakhatóság szerint nem vagyok rehabilitálható és 47 százalékra vagyok leszázalékolva. Kérdésem az, hogy jogosult vagyok-e közgyógy ellátásra, mert elutasító választ kaptam.

1976 11.18-tól 2015.03.31-ig a szolgálati időm 37 év 141 nap. Mikor mehetek nyugdíjba? 1959-ben születtem, 3 gyermekem van a fiammal 3 évet voltam itthon az iker lányaimmal 3 évet+5 évet voltam itthon. GYET-et kaptam 2000-ig.

Most kaptam meg a méltányossági kérelmemre az elutasító választ, amiben azt írják, hogy nem jelöltem meg a kérelmemben a különös méltánylást érdemlő körülményeket ami indokolná a pozitív elbírálást, és kérelmem teljesítésére nem láttak lehetőséget. Ugyanezt a választ kaptam 2016 decemberében, mikor egyszeri segélyt kértem tűzifára. Ugyanezt kaptam 2 napja, mikor a súlyos mozgássérült támogatást kértem, ugyanis több mint 20 évig mozgáskorlátozott voltam, azt egyik napról a másikra elvették, és egy végeleges papírom volt. Közben öregségi nyugdíjba mentem, az összeg maradt bármit tettem, (56.000 Ft) magamat képtelen vagyok ellátni,ami az orvosi papírjaimban benne is van, tömegközlekedési eszközöket nem tudok igénybe venni, támbottal járok, kb. 20 méter és gyors leülés.

Szeretném megkérdezni, hogy esti tagozatos gimnázium mellett vállalhatok-e diákmunkát? 16 éves vagyok. Az érdekelne, hogy ha esetleg nem lehet diák munkát vállalnom, de lerakok valamilyen tanfolyamot úgy már lehetne-e?

Ha közös megegyezéssel történik a felmondás, és a munkavállaló elmegy betegállományba, és a munkáltató két hetet köt ki neki, hogy azt még le kell dolgozza, a betegállomány után kitolódik ez a két hét hogy le kell dolgoznia vagy beleszámít?

Egész február hónapban szabadságon voltam, melyik bérrel kell számolni, amivel be vagyok jelentve, vagyis a 165 ezer forint? Mert 136 ezer forint lett bérszámfejtve, jogos ez így?

Meg szeretném kérdezni, hogy közalkalmazotti dolgozó (egészségügy) 59 éves nőnek, aki az idén lesz 60 éves mennyi szabadság jár?

Közalkalmazotti munkajoggal kapcsolatban kérném a tanácsát: sajnos a vezetőmmel a munkahelyemen nem túl jó a kapcsolatunk. Minősíthetetlen hangnemben és stílusban reagál (megalázást teljes mértékben kimeríti a stílusa) az esetleges általa hibának vélt munkavégzéssel kapcsolatban. Ezt leginkább nagy nyilvánosság előtt teszi, sok szem-és fültanú jelenlétében. Legutóbbi ilyen megnyilvánulása után elmentem orvoshoz, aki keresőképtelen állományba vett (stresszmentességre vágytam, és úgy éreztem, hogy képtelen vagyok a munkaadóm légkörében munkát végezni). Közalkalmazotti munkaviszonyomon kívül van egy másodállásom is, ami szintén szellemi foglalkozású. A keresőképtelenség alatt felkértek a másodállásomban egy 1-2 órás munkavégzésre, melyet elvállaltam, hiszen ebben a munkakörömben nincs stressz, nem "ordibál" velem a munkaadóm. A főállásomban lévő munkáltatóm tudomására jutott ez az dolog, és keresőképtelenségi felülvizsgálatot kért ellenem. Folyamatosan táppénzcsalónak nevez. Azóta már visszamentem dolgozni (2 hétig voltam keresőképtelen állományban). Milyen jogi következményekre számíthatok a munkáltatómtól, és ami a legfontosabb, mi törvényes lehetősége?

Munkahelyváltást terveztem, ugyanis nem voltam megbecsülve munkahelyemen. A munkámat mindig lelkesen elvégeztem, de ez a munkáltatómnak sose volt elég, mindig talált valamit, amibe beleköthetett, és így többször is szóban megfenyegetett, de volt példa, hogy üres üveget dobott utánam. Tegnap úgy döntöttem, nekem elég hogy mások után dolgozok és nem vagyok megbecsülve, sőt 1,5 év alatt kétszer kaptam meg időben a fizetésemet. Mindig valami zsebpénzzel kiszúrták a szemem és csöpögtetve kaptam meg a maradékot. Most elviekben a főnököm fogja kihozni kocsival az utolsó fizetésem. Két félelmem közül az első, hogy megver "itt van ami jár" címszóval. A folytonos megfélemlítésre gondolva ez kitelik tőle. Másik félelmem, hogy annyi pénzt fogok kapni, ami a papíromon van. Ez kb. 56 ezer forint, heti 20 órás bejelentés. Heti 5 napot dolgoztam 11 órában és jelen pillanatban 102 ezer forinttal tartoznak. A pénz nem is érdekelne, ha a barátnőm nem szülne két héten belül.

Március 6-án lebetegedtem a betegségem vasárnapig tartott az orvos újra 13-án hétfőn engedett munkába. Legjobb tudomásom szerint munkaidőkeretben dolgozom, tehát nem napi 8 órát. Azon a héten 5x10 órát lettem volna vagyis 50 órát kellett volna dolgoznom a következőképpen: H-K-SZ munka, CS-P pihenőnap, SZo-V munka. A munkaadóm szerint 5 (munkanap)x8 óra vagyis 40 óra betegszabadságom lesz elszámolva, de ez azt eredményezné, hogy a hónapban +10 órát le kellene dolgoznom ahhoz, hogy meglegyen a hónapban kötelező ledolgozandó óraszámom. Kérem segítsen, hogy ez így helyes-e vagy kérhetem a munkáltatót hogy vagy órában, vagy 7x8 óra betegszabadságban számolja el a távollétem idejét.

A munkahelyemen vezetőségi változások miatt a régi szerződéseinket megszüntették, az új szerződéseink módosított pontjai között szerepel a bérezésünk módosítása is. Milyen mértékű beleszólásom lehet munkavállalóként a munkáltatóm által elém tárt szerződés bérezés módosításáról?

A nejem közalkalmazott tanár, 1974-ben született. 2015-ben született a fiunk és kérdésem mennyi szabi jár neki a gyed lejárta után? A 25 nap pótszabadság ezekre az időszakokra is jár-e? A munkáltató számítása szerintünk nem jó ezért szeretnénk jogorvoslatként ezt kérni. A munkáltató 21 nap alapszabadsággal számolt nem vette figyelembe a táppénzes időszakot és a gyerekekre 1,53 nap szabadságot számolt 2015-ben.

1959-ben születtem, és 1976 óta dolgozom az olajiparban, azon belül 1980 óta folyamatos munkarendben. Egy rendszert felügyelünk monitorokkal a nap 24 órájába folyamatosan. Naponta 12 órát dolgozunk, havi szinten kb 168 órát, attól függően, hogy hány napos a hónap, hol nappal, hol éjszaka kb fele-fele arányban. A kérdésem pedig az, hogy állítólag aki ilyen munkakörben, munkarendben dolgozik 5 vagy 6 évenként kaphat egy év korkedvezményt. Ez valamiféle szerzett jog talán a bányászati törvény alapján, amit kérelmezni kell, nem jár automatikusan.

Információt szeretnék kérni a garantált bérminimummal kapcsolatban. Tavaly áprilistól táppénzen voltam itthon, mert veszélyeztetett terhes voltam. Idén januárban született meg a kisfiam. Az lenne a kérdésem, hogy táppénz alatt is jár-e a béremelés? Jelenleg még 133 000 forint a bruttóm, és ebből számolják a Csedet is.

A munkaszerződésem szerinti munkaköröm titkárnő, melynek betöltéséhez középfokú iskolai végzettséget várt el a munkáltató. Érettségivel rendelkezem, továbbá az előírtaktól függetlenül megszereztem még a menedzser asszisztens emelt szintű képesítést is. A kolléganőm adminisztrátor munkakörben, érettségi nélkül, ugyanazt a feladatot látja el a cégnél, mint én. Mind a ketten minimálbért kapunk. Kérdésem, hogy jogosult vagyok-e végzettségem és szakképesítésem alapján a garantált bérminimum összegére vagy nem? Amennyiben Önök szerint jár részemre a garantált bérminimum, akkor az visszamenőleg igényelhető-e, továbbá a garantált bérminimum összegével kapcsolatos igényemet a munkáltatómmal milyen módon közöljem, mire hivatkozzak, hogy komolyan vegyenek, hiszen ez irányú kérdésemre már azt a választ adták, hogy szerintük nem jár és nem is foglalkoznak tovább ezzel kérdéssel?

Gyed után megyek vissza dolgozni. A munkáltató munkaügyese szerint a gyermekem után járó pótszabadság nem jár visszamenőlegesen a szülési szabadság, illetve a Gyed idejére, csak a munkába állás évétől. Kérdésem, hogy igaz ez?