Kérdezz-felelek

Férjem (61 éves) 1970-től egy vegyipari cégnél dolgozik. Egészségi állapota miatt az üzemorvos nem engedi dolgozni. A munkaadója ajánlotta neki, hogy menjen vissza a háziorvosához és kezdeményezze a rokkantnyugdíjazását. Férjem ezt nem akarja, mert szerinte nem kapná meg a kellő százalékot és úgyis visszaküldik dolgozni. Ilyenkor mi a teendő? A munkáltató megszüntetheti közös megegyezéssel a munkaviszonyát? És ebben az esetben igényt tarthat a 6 havi + 3 havi védett kor utáni végkielégítésre és a felmondási idő kifizetésére? Ha jól számoltuk 2020 szeptemberében lenne jogosult az öregségi nyugdíjra. Jó lenne ha alkalmaznák addig, mivel korkedvezményre már nem számíthat sajnos.

1971-től 1986-ig a kelenföldi Pamutnyomóipari Vállalatnál dolgoztam fonó valamint gyapjúipari kártoló munkakörbe, melyet kártoló gépen végeztem, mint kártológép kezelő. A 168/1997.(X.6.)Korm.rendelet 1. számú melléklet 7-es szakaszában a textiliparban végzett korkedvezményre jogosító munkakörök jegyzékében meglátásom szerint e munkatevékenységek megtalálhatók. Mivel 61 éves leszek sajnos koromnál és egészségügyi állapotomnál fogva a munkaadók nem hajlandóak foglalkoztatni, jelenleg 39 év 4 hónap szolgálati idővel rendelkezem. Az lenne a kérdésem, hogy e munkakörökben eltöltött 15 év után megközelítőleg a 3.5 év korkedvezményre jogosító időre jogosult vagyok Ön szerint? Mivel az 1956-ban született nőknél a nyugdíjkorhatár 64 év 180 nap, ha a 3.5 év beszámítására lehetőség lenne akkor elindítanám a nyugdíjazási kérelmemet.

Borász szakközép iskolába jártam minden évben 1 hónap gyakorlatunk volt, amely a bizonyítványomban szerepel mert ez volt a feltétele hogy felsőbb osztályba léphessünk. Kérdésem, hogy ez nem számít-e esetleg bele a 40 év nyugdíjba vonuláshoz. Kb. másfél év van még hátra, hogy meglegyen a 40 évem. Van még munkahelyem, de olyanok a körülmények, hogy nem biztos hogy ledolgozhatom a hátralévő időt. Milyen lehetőségem van esetleg befizetni pénzt hogy meglegyen az időm?

Szeretném megkérdezni, hogy 2018-ban hány évesek mehetnek öregségi nyugdíjjal nyugdíjba?

Gyakornok foglalkoztatásának milyen járulékfizetési költségei vannak?

Érdeklődni szeretnék a nők 40 után. Édesanyám megkapta a nyugdíjfolyósítótól a jogosult napok számát, miszerint 36 év 171 napja van 2015-ig, azóta is folyamatosan dolgozik. 1977 júniustól-1982 februárig volt gyesen ezt bele számolták. A kérdésem az lenne,hogy még hány évet kell dolgoznia, vagy már megigényelheti a korkedvezményes nyugdíjat? A gyesen töltött időt így is 8 évnek számolják, hogy csak 5 évet volt otthon?

Lassan elérem a 40 éves munkában töltött időmet ebből több mint 27 év közalkalmazotti jogviszonyom van. Viszont a jelenlegi helyemen két és fél évet kell dolgoznom szintén közalkalmazottként. Kérdésem a következő: Az összes közalkalmazotti munkaviszony után kapom a felmentésemet vagy csak az utolsó helyen töltött idő után, ami 60 nap?

Szeretném pontosan megtudni mikor mehetek el 40 évvel nyugdíjba. A NYUFIG 2015. április 15-ig 37 év 230 napot igazolt.

Üzemi baleset miatt 2007-től végleges rokkantnyugdíjban voltam. Tavaly 2016-ban elértem az öregségi nyugdíjkorhatárt, és azt választottam, mivel az volt a kedvezőbb. A Munkaügyi Bíróság megítélt nekem 176300 forint cafetériát minden évre. Azt szeretném kérdezni, hogy jár-e nekem továbbra is, így hogy az öregségi nyugdíjat választottam? Nyomorék maradtam a balesetből kifolyólag.

A lakáscélú hitelemre befizethető elemet igényeltem a cafetériából. Cégünk egy összegben júniusban adja. Nekem az lett volna a segítség ha nem előtörlesztésként számolják be, hanem a havi törlesztést váltottam volna ki vele. Az első félévet fizettem a hitelt havonta, ha most júniusban az egész évit ráteszik a számlámra és onnan a továbbiakban havonta veszik le, akkor szabályosan járunk el? NAV felé ez igazolt felhasználás? Mert a fele rajta marad a számlán, hiszen én azt már befizettem.

Nem értek egyet a nyugdíjam kiszámításának módjával, ebben a kérdésben szeretném a segítségét/állásfoglalását kérni. Elutasították a fellebbezésemet másodfokon is és a munkaügyi bíróságon is mivel a jogszabály szerint csak ily módon számolhatják ki a nyugdíjamat, habár igazat adtak az érvelésemnek. Azt tanácsolták, hogy forduljak a Kúriához, mivel az esetemben a jogszabályi háttér nem megfelelő. A ledolgozott idő, ami alapján jogosult lettem a 40 év utáni nyugdíjba vonulásra: 1974-1989-ig Romániában szereztem 14 év 335 nap jogosultsági időt - 5445 nap 1989-2014.12.01-ig Magyarországon 25 év és 35 nap jogosultsági időt - 9160 nap Összesen:40 év és 5 nap. Romániában kohászatban dolgoztam, ami miatt kaptam 5 év és 183 nap bónusz időt. A romániai nyugdíjam kiszámolásánál ezt figyelembe vették és erre onnan kapom a nyugdíjat. A magyar rész kiszámolásnál, az arányba állításnál szolgálati időnek tekintették a bónusz időt is, így 45 év és 187 napot vettek figyelembe. Emiatt 55,1 % magyar nyugdíjat számoltak ki. Egyébként 63 % lenne. Az a kérdésem, hogy nem az lett volna a korrekt kiszámolási mód, hogy a magyar nyugdíjat csak a ledolgozott időkből számolják es mindkét országból, ezt állítsák párba. A volt férjemnek, aki ugyanilyen helyzetben volt, 2 hete kapta meg a határozatot. Nála nem vették figyelembe a bónusz időt, csak a ledolgozott időt, emiatt sokkal kedvezőbb a nyugdíja mint az enyém.

1957-ben születtem, érdeklődnék, hogy a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj 62 éves kortól vonatkozik-e rám, vagy az a törvény már megszűnt? 1979 óta folyamatosan dolgozom , illetve előtte 3 évet egyetemre jártam. Közben 10 évet voltam otthon GYES, GYET, főállású anyaság címen.

Buszvezető vagyok napi 8 órában, csak a 127.500 Ft-os alapbért kaptam meg. Kérdésem az lenne, hogy jár-e nekem a 161.000 Ft-os szakmunkás minimálbér? Ami a munkámhoz kell: C és D kategóriás jogosítvány, PÁV II végzettség, 5 évente GKI kártya megszerzése /frissítése/.

2015 októberétől dolgozom egyéni vállalkozónál 40 órás eladói munkakörben. 2016 októberében lakásomban baleset ért, így betegállományban voltam karácsonyig. A betegségem miatt a 2016 éves szabadságomból 14 napot a gyógyulásom után adta ki a munkáltatóm - a következők szerint: 2016.12.28-2016.12.30.-ig négy napot. Kérdésem, hogy erre a négy nap szabadságra milyen napi összeggel kellene a munkáltatónak a szabadságot kifizetni - a 2016 bérem 129.000,-Ft/hó más jövedelmem nem volt. A 2016. évről a betegség miatt a 2017. évre átkerült tíz nap szabadság, melyet a munkáltató 2017.01.09-2017.01.20. időpontba adott ki. 2017.01.01-től a havi bérem 161.000 forintra emelték. Kérdésem: a 2016-ról 2017-re átkerült 10 nap megkapott szabadságomat milyen napi összeggel kell a munkáltatónak kifizetni?

Az albérleti támogatással kapcsolatban olvastam egy érdekes dolgot. Ha a dolgozó bérel lakást, és ennek díjába száll be a munkáltató, akkor elég a kifizetés bizonylata is a munkáltató felé. Tehát nem feltétlen kell ÁFÁ-s számla, hanem elég egy bizonylatos is?

Ha egy olyan munkára pályázunk, amit eddig még nem végeztünk, mit írjunk a motivációs levélbe? Mit tanácsolna?

2016-ban elváltam a volt férjemtől, akitől három közös gyermekünk van. A volt férjem úgy volt hajlandó csak elválni, hogy lemondok a családi pótlékról és a gyerekek utáni adókedvezményt is csak ő fogja igénybe venni. (Én ebbe belementem, mert akkor már nyolc hónapos terhes voltam a kislányommal és nem volt jó az a huzavona senkinek sem és én azóta újra férjhez is mentem.) A három gyerkőc állandó lakcíme az édesapjuké, tartózkodási helyük az enyém. Közös felügyelet van. A három gyermek ellátása az úgy történik, hogy a két nagy gyerek ténylegesen az édesapjuknál lakik a pici velem, de mi a jelenlegi férjemmel mindenben részt veszünk a két nagy gyermeknél is mint pl. edzésre kísérés, szülői értekezletre és fogadó órára elmenni, ruháztatás,orvoshoz elvinni stb. A hétköznapokon iskola után öt napból minimum hármat nálunk töltenek, szünetekben amennyit ők szeretnének. A kisebb gyermek velünk él életvitelszerűen, édesapját most már csak inkább két hetente látogatja. Kérdésem a következő lenne: A volt férjem jogosan veszi fel a családi adókedvezményt? Illetve én vagy a jelenlegi férjem nem tudnánk igénybe venni belőle?

Köztisztviselőként dolgozom 1977 óta folyamatosan. 2017. október végén 40 év szolgálati idővel rendelkezem. 2018 májusában szeretném igénybe venni a nők kedvezményes öregségi nyugdíját. Ekkor már a szolgálati időm több mint negyven év lesz. Kérdésem, hogy elmehetek 2018 májusában is, vagy most kell igénybe vennem amikor a 40 évet betöltöm. Kaptam olyan tájékoztatást, hogy vagy most megyek nyugdíjba amikor a 40 éves szolgálati időt megszerzem, vagy utána már csak az öregségi nyugdíjat vehetem igénybe, amihez még 7 évet kell dolgoznom.

2016 márciusától rokkantellátást kapok, havi 41815 forintot. A férjem ápolási díjat kap utánam. Szakhatóság szerint nem vagyok rehabilitálható és 47 százalékra vagyok leszázalékolva. Kérdésem az, hogy jogosult vagyok-e közgyógy ellátásra, mert elutasító választ kaptam.

1976 11.18-tól 2015.03.31-ig a szolgálati időm 37 év 141 nap. Mikor mehetek nyugdíjba? 1959-ben születtem, 3 gyermekem van a fiammal 3 évet voltam itthon az iker lányaimmal 3 évet+5 évet voltam itthon. GYET-et kaptam 2000-ig.