Kérdezz-felelek

Ha közös megegyezéssel történik a felmondás, és a munkavállaló elmegy betegállományba, és a munkáltató két hetet köt ki neki, hogy azt még le kell dolgozza, a betegállomány után kitolódik ez a két hét hogy le kell dolgoznia vagy beleszámít?

Egész február hónapban szabadságon voltam, melyik bérrel kell számolni, amivel be vagyok jelentve, vagyis a 165 ezer forint? Mert 136 ezer forint lett bérszámfejtve, jogos ez így?

Meg szeretném kérdezni, hogy közalkalmazotti dolgozó (egészségügy) 59 éves nőnek, aki az idén lesz 60 éves mennyi szabadság jár?

Közalkalmazotti munkajoggal kapcsolatban kérném a tanácsát: sajnos a vezetőmmel a munkahelyemen nem túl jó a kapcsolatunk. Minősíthetetlen hangnemben és stílusban reagál (megalázást teljes mértékben kimeríti a stílusa) az esetleges általa hibának vélt munkavégzéssel kapcsolatban. Ezt leginkább nagy nyilvánosság előtt teszi, sok szem-és fültanú jelenlétében. Legutóbbi ilyen megnyilvánulása után elmentem orvoshoz, aki keresőképtelen állományba vett (stresszmentességre vágytam, és úgy éreztem, hogy képtelen vagyok a munkaadóm légkörében munkát végezni). Közalkalmazotti munkaviszonyomon kívül van egy másodállásom is, ami szintén szellemi foglalkozású. A keresőképtelenség alatt felkértek a másodállásomban egy 1-2 órás munkavégzésre, melyet elvállaltam, hiszen ebben a munkakörömben nincs stressz, nem "ordibál" velem a munkaadóm. A főállásomban lévő munkáltatóm tudomására jutott ez az dolog, és keresőképtelenségi felülvizsgálatot kért ellenem. Folyamatosan táppénzcsalónak nevez. Azóta már visszamentem dolgozni (2 hétig voltam keresőképtelen állományban). Milyen jogi következményekre számíthatok a munkáltatómtól, és ami a legfontosabb, mi törvényes lehetősége?

Munkahelyváltást terveztem, ugyanis nem voltam megbecsülve munkahelyemen. A munkámat mindig lelkesen elvégeztem, de ez a munkáltatómnak sose volt elég, mindig talált valamit, amibe beleköthetett, és így többször is szóban megfenyegetett, de volt példa, hogy üres üveget dobott utánam. Tegnap úgy döntöttem, nekem elég hogy mások után dolgozok és nem vagyok megbecsülve, sőt 1,5 év alatt kétszer kaptam meg időben a fizetésemet. Mindig valami zsebpénzzel kiszúrták a szemem és csöpögtetve kaptam meg a maradékot. Most elviekben a főnököm fogja kihozni kocsival az utolsó fizetésem. Két félelmem közül az első, hogy megver "itt van ami jár" címszóval. A folytonos megfélemlítésre gondolva ez kitelik tőle. Másik félelmem, hogy annyi pénzt fogok kapni, ami a papíromon van. Ez kb. 56 ezer forint, heti 20 órás bejelentés. Heti 5 napot dolgoztam 11 órában és jelen pillanatban 102 ezer forinttal tartoznak. A pénz nem is érdekelne, ha a barátnőm nem szülne két héten belül.

Március 6-án lebetegedtem a betegségem vasárnapig tartott az orvos újra 13-án hétfőn engedett munkába. Legjobb tudomásom szerint munkaidőkeretben dolgozom, tehát nem napi 8 órát. Azon a héten 5x10 órát lettem volna vagyis 50 órát kellett volna dolgoznom a következőképpen: H-K-SZ munka, CS-P pihenőnap, SZo-V munka. A munkaadóm szerint 5 (munkanap)x8 óra vagyis 40 óra betegszabadságom lesz elszámolva, de ez azt eredményezné, hogy a hónapban +10 órát le kellene dolgoznom ahhoz, hogy meglegyen a hónapban kötelező ledolgozandó óraszámom. Kérem segítsen, hogy ez így helyes-e vagy kérhetem a munkáltatót hogy vagy órában, vagy 7x8 óra betegszabadságban számolja el a távollétem idejét.

A munkahelyemen vezetőségi változások miatt a régi szerződéseinket megszüntették, az új szerződéseink módosított pontjai között szerepel a bérezésünk módosítása is. Milyen mértékű beleszólásom lehet munkavállalóként a munkáltatóm által elém tárt szerződés bérezés módosításáról?

A nejem közalkalmazott tanár, 1974-ben született. 2015-ben született a fiunk és kérdésem mennyi szabi jár neki a gyed lejárta után? A 25 nap pótszabadság ezekre az időszakokra is jár-e? A munkáltató számítása szerintünk nem jó ezért szeretnénk jogorvoslatként ezt kérni. A munkáltató 21 nap alapszabadsággal számolt nem vette figyelembe a táppénzes időszakot és a gyerekekre 1,53 nap szabadságot számolt 2015-ben.

1959-ben születtem, és 1976 óta dolgozom az olajiparban, azon belül 1980 óta folyamatos munkarendben. Egy rendszert felügyelünk monitorokkal a nap 24 órájába folyamatosan. Naponta 12 órát dolgozunk, havi szinten kb 168 órát, attól függően, hogy hány napos a hónap, hol nappal, hol éjszaka kb fele-fele arányban. A kérdésem pedig az, hogy állítólag aki ilyen munkakörben, munkarendben dolgozik 5 vagy 6 évenként kaphat egy év korkedvezményt. Ez valamiféle szerzett jog talán a bányászati törvény alapján, amit kérelmezni kell, nem jár automatikusan.

Információt szeretnék kérni a garantált bérminimummal kapcsolatban. Tavaly áprilistól táppénzen voltam itthon, mert veszélyeztetett terhes voltam. Idén januárban született meg a kisfiam. Az lenne a kérdésem, hogy táppénz alatt is jár-e a béremelés? Jelenleg még 133 000 forint a bruttóm, és ebből számolják a Csedet is.

A munkaszerződésem szerinti munkaköröm titkárnő, melynek betöltéséhez középfokú iskolai végzettséget várt el a munkáltató. Érettségivel rendelkezem, továbbá az előírtaktól függetlenül megszereztem még a menedzser asszisztens emelt szintű képesítést is. A kolléganőm adminisztrátor munkakörben, érettségi nélkül, ugyanazt a feladatot látja el a cégnél, mint én. Mind a ketten minimálbért kapunk. Kérdésem, hogy jogosult vagyok-e végzettségem és szakképesítésem alapján a garantált bérminimum összegére vagy nem? Amennyiben Önök szerint jár részemre a garantált bérminimum, akkor az visszamenőleg igényelhető-e, továbbá a garantált bérminimum összegével kapcsolatos igényemet a munkáltatómmal milyen módon közöljem, mire hivatkozzak, hogy komolyan vegyenek, hiszen ez irányú kérdésemre már azt a választ adták, hogy szerintük nem jár és nem is foglalkoznak tovább ezzel kérdéssel?

Gyed után megyek vissza dolgozni. A munkáltató munkaügyese szerint a gyermekem után járó pótszabadság nem jár visszamenőlegesen a szülési szabadság, illetve a Gyed idejére, csak a munkába állás évétől. Kérdésem, hogy igaz ez?

Öt témakörben merült fel kérdésem: 1/ Megszakítás nélküli munkarendben dolgozom. Előző munkahelyemen is így dolgoztam. Az előző munkahelyemen volt külön délutános pótlék (20%), és külön éjszakai pótlék (40%) is. A jelenlegi munkahelyemen azonban (ha 18-06 órás -éjszakai - beosztásban dolgozom), 30% pótlékot fizet a munkáltató. Miért van eltérés? Számít az, hogy ahol kétféle pótlékot fizettek, ott két nap munka, két nap pihenő volt a beosztás, a jelenleginél változik, itt 2-3 nap a munkavégzés, és 2-3 nap a pihenő is, vezénylés szerint váltakozva. (12 órás munkavégzés mindkét esetben.) 2/ Rendszeresen egészség károsító hatású anyaggal dolgozom, egyfajta oldószerrel, aminek a belégzése bódító, és légúti-és idegrendszer károsító hatása van. Napi rendszerességgel kell ezzel az anyaggal tisztítani a gépet, amellyel dolgozom. Szűrőálarcot nem biztosít a cég, csak védőszemüveget. Járna erre valamiféle "veszélyességi pótlék"? (Jelenleg erre semmilyen pótlékot nem fizet a cég.) 3/ A beosztásom szerint 03.14-én éjszakás (18:00-06:00) beosztásban dolgoztam. Ez "belelógott" 03.15-be (00:00-06:00-ig) Járna-e valamilyen pótlék erre az időre, hiszen 03.15. fizetett ünnep. (A munkáltató szerint nem.) 4/ Rendszeresen (műszakonként sokszor) kell nehéz tárgyat kézzel megemelni úgy, hogy mélyről kell fel, vagy fentről mélyre kell mozgatni (kb. 35-40 kg.) egy fémtengelyt. A sajátos mozdulatnak köszönhetően fennáll a sérülés veszélye (derék, hát meghúzódása) a legnagyobb óvatosság esetén is. Erre sem adnak semmilyen pótlékot. Járna valami ezért? 5/ Párom olyan helyen dolgozik, (folyamatos munkarend 12 órás) ahol folyamatosan hintőpor finomságú port lélegeznek be. Nincs semmilyen védőmaszk erre az esetre adva. Járna ezért valamilyen pótlék? (Folyamatos egészségkárosító hatás miatt.) Valójában semmi más pótlékot nem fizet a munkáltató (kivéve túlóra esetén, azt kifizetik), csak az éjszakás (18:00-06:00) műszakra 30%-ot. Ez így megfelel a Mt.-nek?

1941-ben születtem Érsekújváron, a mai Szlovákiában.1947-ben mint magyart telepítettek át Magyarországra. Ott kellett hagyni lakást, bútort és mindent. Kérdésem, hogy milyen nyugdíjkárpótlást kaphatok?

Kaphatok-e özvegyi nyugdíjat az egy év letelte után is ha egy árva kiskorú gyermeket nevelek?

1951-53 között hozzátartozóként ki voltam telepítve. Mit kell tennem, hogy nyugdíjkiegészítést kapjak? 2002 óta vagyok nyugdíjban.

Nappali tagozaton végzett főiskola 1984-1987 között beleszámít a nyugdíjba? 1983 óta dolgozom pedagógusként, a 83-84-es tanévben képesítés nélkül, utána a nappali tagozat, aztán tanítás, ma is...

A kérdésem: a kereset felét a normál adózás szabályai szerint számítják, másik fele után az EKHO szabályai szerint kell adózni. Az EKHO-ból jelenleg 15 %-ot vonnak le, amiből 5,5% a járulék, 9,5% az adó. A nyugdíjszámításnál az EKHO-s rész 61%-ának járuléktalanítása után (tehát 5,5%-kal csökkentve) az EKHO-s adó százalékával (9,5%-kal) kell-e ezt a keresetrészt adótlanítani (ami logikus lenne, mert az adóbevallásban is külön kezelik, más adó %-kal), vagy össze kell vonni a másik keresetrész járuléktalanított összegével, és ezután az így összevont értéket a normál adózás szabályai szerint adótlanítják? Ez jelentős különbséget lehet a nyugdíj összegében is, de erre a kérdésre még sehol sem találtam, és nem is kaptam választ.

A múlt héten panaszt nyújtottam be a HR-en a főnököm ellen, és erre az volt a válasz, hogy - mivel hétfő-kedden szabin voltam, ma mentem először dolgozni - azonnali hatállyal kirúgtak. Szerencsére még tudtam alkudni egy kicsit, természetesen részükről közös megegyezés...Azt olvastam,hogy ilyenkor a munkavállalóval hiába íratják alá a közös megegyezést, titoktartást, nincs egymással szemben követelés...stb. Mert ez egy kikényszerített helyzet. Nagyon elgondolkozom a munkaügyi peren, mivel ez egy bank, és ez a válasz egy nem kismértékű panaszra, amiben szerepelnek a megfélemlítés, betegség miatti hátrányos megkülönböztetés, megalázás...

Közös vagyonnak számít-e házassági vagyonközösség megszüntetése után az Önkéntes Nyugdíjpénztárba Egyéni számlára befizetett összeg amit részben a munkáltató fizetett cafeteria jogcímén, részben egyéni befizetés volt? Egy évvel ezelőtt költöztem ki közös lakásunkból, végleges szándékkal, ezzel felbontván a házassági életközösséget. Ezek szerint helyes-e az alábbi megállapításom: "A házassági életközösség (elemei: az együttélés, a szexuális, érzelmi és gazdasági közösség, a közös kassza) megszűnése megszünteti a vagyonközösséget is. Amennyiben a tag házasságban él, és a házassági vagyonközösség megszűnik, akkor az egyéni számla nem viselkedik közös tulajdonként. Az egyéni számlának a nem pénztártag házastárs nem tulajdonosa, ezért a házassági vagyonközösség megszűnése esetén sem tarthat rá igényt.Az Öpt. által meghatározott jogviszony egy speciális tulajdonforma, amely az általános tulajdonjogtól eltérően viselkedik. Az Öpt., mind a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvényben (Ptk.), mind a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvényben (Csjt.) található szabályokhoz képest speciális rendelkezéseket tartalmaz. Ennek megfelelően az önkéntes pénztári egyéni számla nem tartozik a házastársak közös vagyonába."