Kérdezz-felelek

Mire figyeljünk oda a HR és a kommunikációs osztályok együttműködésében?

Hogyan lesz az Employer Branding kampány eredménye kimutatható a felsővezetés felé?

Mit ajánlanak akkor, hogyha nincs elég budgetem egy teljes Employer Branding stratégiával elindulni?

Élelmiszer boltban dolgozom eladóként, szerződés szerint teljes munkaidőben, 2 műszakban, 2 havi munkaidőkerettel. Az üzlet nyitvatartási rendje: h-p: 6:00-20:00, szo: 6:00 - 14:00, és vasárnap 7:00 - 11:00 között van. A munkaidőm hétköznap: 6:00-14:00-ig, illetve 12:00-20:00-ig tart, illetve szombaton esetenként: 6:00 - 14:00-ig, és / vagy vasárnap: 7:00-11:00-ig tart. Mivel munkaidő keret van alkalmazásban, ezért ha dolgozom szombaton, vagy vasárnap, akkor a következő héten vagy kapok szabadnapot helyette, vagy ha nem akkor pl. a délutános 12:00-20:00-ig tartó munkaidőm helyett csökkentett munkaidőben pl. 14:00-20:00-ig kell munkát végeznem a következő héten. Kérdésem: Ha a munkaidő beosztásom szerint délutánra megyek dolgozni(pl. 12:00- 20:00-ig) megillet-e a 18:00 -20:00 közötti időszakra a bérpótlék? Amennyiben vasárnapi napon, vagy szombaton kell dolgoznom -beosztás szerint - kell-e bérpótlékot kapnom, és ha igen milyen jogcímen? Amennyiben túllépem a két havi munkaidőkeretben meghatározott össz óraszámot, akkor feltételezem a 2. hónap végével azt ún. túlóraként kell munkáltatómnak elszámolnia. Jól gondolom? Amennyiben nem érem el - pl. teljesített óraszám kevesebb pl. 6 órával, mint a 2 havi munkaidőkeret - a kötelező óraszámot munkáltatóm milyen szankciót / levonást alkalmazhat munkabéremből, ha az minimálbér ( bár feltételezem ebben az esetben semmit), illetve ha pár ezer forinttal magasabb, mint a minimálbér? Ez utóbbi esetben is meg kell, hogy kapjam a szerződésem szerinti bruttó bérem összegét, vagy ez csökkenhet?

2008. január óta munkáltatóm egy kft. 2012. márciusa óta, mint nyugdíjas, 6 órás részmunkaidősként dolgozom ugyanannál a cégnél. Szerződésemben 6 óra van feltüntetve mégis a félórás ebédidőt ledolgoztatták velem. Utánajárásomat követően (az Önök HR szakértőjétől kérdeztem meg) utólag megtudtam, hogy nem kell ledolgozni az ebédidőt. Felettesemnek jeleztem és ezt követően már nem kellett ledolgoznom a félórát. Kérdésem a következő, 2012.március 26-tól 2015.05.31-ig a fél óra ledolgozott időt visszamenőlegesen kérhetem-e, hogy részemre fizesse meg a munkáltató? Következő kérdésem: 2016. július 15. napjával rendes felmondással 35 napos felmondási idővel munkaviszonyomat 2016. augusztus 22 napjára szóló határidővel munkáltatóm megszüntette. Ebben az esetben a felmondási idő felére 2016.08.01-től 2016.08.22 a munkavégzés alól felment és távolléti díj illet meg. Kérdésem esetleg az egész felmondási idő 35 napjára kellene a távolléti díjat fizetni?

Az lenne a kérdésem, hogy hol és milyen formában tudok panaszt tenni a munkáltatómra?

185500 forint az alapbérem állandó délelőtti műszak, tehát műszakpótlékom nincsen. Most kaptam végkielégítést 9 és fél év után 2 hónapot. Nem távolléti díjjal jutalmaztak, hanem kihozták nekem a bruttó 185500 forintot, és azt mondták hogy mivel nincsen műszakpótlékom ennyi jön ki, ne akarják többet. A felmentési időre is 185500 forintot hoztak ki, pedig kiszámoltam a 6 hónap átlagkeresetem 160000 forintra jön ki egy gyerek után. Erre még azt mondják, hogy a túlóra nem számít bele a 6 hónap átlagkereset kiszámításánál. Az lenne a kérdésem, hogy jogosan járták-e el vagy forduljak ügyvédhez.

Július 9-én írásban felmondtam a munkáltatómnál. Ma kértem a könyvelést, hogy küldjék meg nekem a kilépő papírjaimat. A tulajdonos irányomban történő viselkedése miatt nem szeretnem személyesen átvenni azokat. A könyvelés úgy tájékoztatott, hogy ma értesültek a felmondásomról tőlem. Valamint, hogy személyesen tudom átvenni a papírokat a központi munkaügyön. A cégnek, ahol alkalmazásban álltam annyi köze van az állítólagos központi munkaügyhöz, hogy az a tulajdonos másik vállalkozásának a központi irodája. Mivel a tulajdonos támadólag és inkorrekt módon viselkedett velem, tudja hogy nem szeretnék találkozni vele. Mindent elkövet annak érdekében, hogy találkozásra bírjon. A kérdésem az, hogy visszatarthatják-e a kilépő papírjaimat azért, mert nem megyek be érte személyesen? Megtagadhatják-e a kipostázást, amit kértem tőlük.

2016 július 14-el beadtam a felmondásom közös megegyezéssel és kértem a 60 nap felmondási idő megfelezését. Közalkalmazotti munkaviszonyban állok 4,5 éve. A főnököm nagy huzavona után aláírta a felmondásom, de direkt nem engedte el a felmondási idő felét, hogy ezzel problémát okozzon nekem, mert tisztában van vele, hogy van már más munkahely ahová várnak. A kérdésem az lenne hogy esetleg nem-e lenne valami törvény erre a problémára.

Három lányunk van, 3, 7 és 9 évesek. Egy hónapja főállású anya a párom. Eddig fizetetlen szabadságon volt, mert vártuk az állami kincstártól a papírt hogy avval együtt bemutassuk a munkáltatónak, hogy főállású anya lett. A munkáltató 9 év után azt akarja mondjunk fel, mert így egyben megkapjuk az összeget, ami a szabadság után jár. De végkielégítést nem fizet, amúgy 4 havi járna 18 év után. Holnap készítik elő a papírokat a felmondásról és az elszámolásról, de csak az évi szabit fizeti ki, 9 évre. Ő azt akarja, hogy írjon alá a párom, és kedden kifizeti az éves szabikat. Szabályos-e ez? A másik kérdésem, hogy egészségügyi biztosítást kell-e utána fizetni, ha megszűnik a munkahely, vagy az anyaságiban benne van-e.

Munkáltató felmondott, félidőre felmentett, de a meglévő szabadságomat akarja kiírni a felmentés idejére. Szerintem a felmentés megjár, a megmaradt szabadságomat pedig ki kellene fizetnie, jól tudom?

Határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyomat az elmúlt évben kinevezés módosítással megbízott intézményvezetőre változtatták 2016.07.31-ig. A megbízott vezetői státusz mellé a törvény alapján pótlékot is számfejtettek. A munkaviszonyomat a munkáltató 2016.06.31-i dátummal felmondta. Az első értesítést 2016.06.27-én kaptam, a közalkalmazotti jogviszony megszűnéséről pedig 06.31-én. Szintén 06.31-i dátummal készült egy kinevezés módosítás, ami a benne szereplő törvényi hivatkozást ismertetve 2016.07.01-én lép (lépett) életbe, tehát már a felmentési idő alatt. Ez az eredeti, alacsonyabb bérrel és bérpótlék nélkül járó munkakört állította vissza. Véleményem szerint jogtalanul, mivel a jelzett dátumon már a felmentési időmet töltöttem. A végkielégítés és a felmondási idő alatti távolléti díj kiszámításával kapcsolatban kérném a segítségét. A távolléti díjat pontosan melyik munkakör alapján kellene kiszámolni? A felmondás pillanatában érvényes megbízott intézményvezetői státusz, vagy a másnap életbe lépő alacsonyabb bérbesorolás szerinti összeget kell figyelembe venni a következő hónapok során? A munkáltató természetesen az alacsonyabb távolléti díj alapján szeretne számolni, de részemről érthetetlen, hogy miért nem a felmondás pillanatában érvényes pótlékokkal kiegészített bért veszi figyelembe. A vonatkozó jogszabályokban többször is említett "esedékesség pillanata" a távolléti díjnál pontosan hogy értelmezendő?

A munkáltató kötelez a napi 7 óra után naponta két óra túlórára, illetve a másik héten pedig szombaton teljes munkaidőben azaz 7 órát rendel el. Megváltozott munkaképességű személy hogy dolgozhat többet naponta mint azt a felülvizsgálaton illetve az üzemorvos megállapítottak? Akkreditált foglalkoztatóról van szó, aki idáig is így foglalkoztatta a dolgozóit, mivel itt értelmi, látás- és mozgáskorlátozottak is vannak. Megváltozott munkaképességűre nem ugyanazok vonatkoznak mint az egészségesre, hiszen örül ha azt a 4- 6 óráját le tudja dolgozni és meg is felel, nemhogy 12 órát dolgoztatnának egy 4 órást.

Jár-e végkielégítés valamint 30 vagy 35 napos felmondási idő? A lényeg: 3,5 éve dolgozom határozatlan szerződéssel egy cégnél. Fel akarok mondani, munkámmal és magatartásommal sose volt probléma . A felmondás oka: pénteken éjjelre mentem be dolgozni, és egy füzetbe felírva közölték, hogy hétfőtől más műszakban kell dolgoznom. Semmi hivatalosan értesítés, nem jogkörét ellátó személy írta (kb mintha egy utcai ember írt volna egy cetlit nekem). Jogszerű ez a bejelentési forma? Nem kellett volna előbb? Milyen módon van esélyem rá, hogy végkielégítést kapjak? Teljesen ellehetetlenítették a munkavégzésem, orvosi időpontjaim is ehhez a jelenlegi munkarendhez igazítottam. Azonnali hatályú vagy rendes felmondással járhatna esetleg?

Úgy érzem, munkaadóm megtévesztett, amikor megbízott, menjek el bérelt autóval egy adott helyre. Azt nem közölték velem, hogy az autó nem rendelkezett érvényes pálya útdíj matricával, majd ezt később béremből levonták. Kérdésem jogszerűen tette mindezt? A személygépkocsi papírjai rendben voltak, korábbiakban az ablakra ragasztott matrica tájékoztatást adott a vezetőnek a díj befizetéséről.

Ha nem állami iskolában tanítottam (alapítványi) 5 évet, idén júniusban elértem az öregségi nyugdíjkorhatárt, de nem kérvényeztem. A munkáltató felmondott ( vagyis közös megegyezéssel szerették volna, de nem írtam alá) augusztus 2-ával. Kérdésem, hogy jár-e nekem végkielégítés?

Szeretnék Borsod megyéből Budapestre költözni. Elküldtem az önéletrajzomat több helyre is. Az egyik megpályázott helyről felkerestek telefonon. A beszélgetés során rákérdeztek a bérigényemre, egy borsod megyei átlagot mondtam de alapos utána járás után rájöttem hogy ez Budapesti viszonylatban nagyon kevés. Mi a teendő ilyenkor, valamint mennyibe érint hátrányosan az állás betöltésénél, vagy az esetléeges béremnél amennyiben felvesznek?

Porckorong sérvvel műtött vagyok, női rosszindulatú daganattal műtött teljes kipakolás után, infarktusom is volt, magas vérnyomással küszködöm. Szívbetegségem miatt, aorta (billentyű) szűkület, majd műteni kell, és 2-típusú cukor beteg is vagyok. Az érdekelne hogy ezekre a betegségekre jár-e adóvisszatérítés, és ha igen hogyan igényelhetem?

A megváltozott munkaképességű és rokkant dolgozókat milyen munkanapokon lehet beosztani?

C1 minősítést kaptam 54 %-ot. Érdeklődnék, hogy nekem erre milyen kedvezmények járnak? A szja kedvezményt igénybe vehetem? Vagy csak a munkáltatónak vannak kedvezmények (rehabilitációs adó)?