Kérdezz-felelek

Szeretnék felmondani a munkahelyemen, ahol 20 éve dolgozom. A körülmények idegileg megterhelőek és mivel 2009 óta 60 km-re van a munkahelyem, az áthelyezés miatt minden nap 2 órát vezetek oda-vissza, ami a munkarendi beosztás miatt nagyon fárasztó. 2 nap délelőtt 2 nap délután 3 nap éjszaka. Plusz megalázón ordítva beszél a főnököm, látszik hogy keresi hogy miként hogyan tudna leváltani csoportvezetői beosztásomból. Ezt persze bizonyítani nem tudnám, mert senki nem vállalná itt fel a munkahelyének féltése miatt. Munkaügyi hatóság viszont volt itt párszor ellenőrizni ilyen bejelentés miatt. Nem tudom van-e esélyem végkielégítésre? Hogy lehetnék korrekt, hogy velem is azok legyenek?

2014 februárjától táppénzen voltam veszélyeztetett terhesség miatt. 2014. szeptember 29-en született a lányom. Vissza szeretnék menni dolgozni gyes mellett. A következő kérdéseket szeretném, ha megválaszolják: van-e még védettség, ami a gyermek 3 éves koráig szól, hogy nem mondhatnak fel; kötelesek-e visszavenni a szülés előtti pozícióba; hétvégén dolgozhatok-e?

Egy multinacionális cégnél dolgozom heti 40 munkaórában. Elég sok túlórám felgyülemlett az elmúlt években, melyeket a munkaadóm először kifizetett, majd azt kérte, hogy inkább csúsztassam le. A lecsúsztatást ezidáig napi 8 órában végeztem és ezzel minden rendben is volt. Viszont most azt találta ki a munkaadóm, hogy csak napi 4 órát csúsztathatok, amely értelem szerűen ellehetetlenít például egy vidékre történő elutazást számomra. Azt szeretném kérdezni, hogy hogyan szabályozza a csúsztatást a Munka Törvénykönyve? Értem ezalatt, hogy meg van-e benne valahol konkrétan határozva, hogy csakis 4 órában lehet csúsztatni vagy továbbra is használhatom a napi 8 órát? Valamint, hogy a túlóráim csúsztatásáról én magam, mint munkavállaló rendelkezek szabadon, vagy ez a munkaadó határkörébe tartozik? Kérem, legyenek kedvesek segíteni nekem ezen kérdésekben úgy, hogy konkrét válaszokat adnak rájuk, illetve ha szabadna kérnem, akkor a Munka Törvénykönyve ide vonatkozó egyértelmű fejezetét is megjelölik és bemásolják, hogy tiszta képet kaphassak a csúsztatás szabályaival kapcsolatban.

A folyamatos biztosítási jogviszony csak a jelenlegi munkáltatónál fennálló munkaviszony idejére vonatkozik a táppénzjogosultság szempontjából? Konkrétan 110 naptári napi munkaviszony után hány nap táppénzre jogosult a munkavállaló, ha korábban folyamatos volt a jogviszonya de másik munkáltatónál. Ha 110 napnál több a táppénzes napjainak száma akkor a többlet napok fizetetlen napokként fognak szerepelni a munkaviszonya igazolásában és táppénz sem fognak részére fizetni?

Az utóbbi időben a megváltozott munkaképességű személyek komplex minősítésével kapcsolatban részemre ellentmondó írások jelentek meg (több esetben is olvastam olyat, hogy aki már volt Komplex minősítési vizsgálaton és megállapították a munkaképesség csökkenését nem kell újabb felülvizsgálaton megjelenni). Kérdésem, hogy a 2014. június 30-án elvégzett Komplex minősítési vélemény alapján részemre határozott ideig, 2017 májusáig rehabilitációs ellást állapítottak meg. 2017. évben meg kell-e jelennem újabb vizsgálaton? Illetve milyen ellátás jár részemre és hogyan kell azt igényelni?

24 százalékos lett a leszázalékolásom, de erről papírt még nem kaptam az orvosi bizottságtól. Eddig 4 órát dolgoztam, lehet most 6 órát dolgozni? Rokkantsági nyugdíjat a postástól már nem kapok.

Kérdésem az lenne, hogy 100 százalékos rokkantsági járadékban részesülök, a jobb alkarom hiányzik. Lenne lehetőségem munkát vállalni, vagy ettől megszűnik a járadékom?

Mire figyeljünk oda a HR és a kommunikációs osztályok együttműködésében?

Hogyan lesz az Employer Branding kampány eredménye kimutatható a felsővezetés felé?

Mit ajánlanak akkor, hogyha nincs elég budgetem egy teljes Employer Branding stratégiával elindulni?

Élelmiszer boltban dolgozom eladóként, szerződés szerint teljes munkaidőben, 2 műszakban, 2 havi munkaidőkerettel. Az üzlet nyitvatartási rendje: h-p: 6:00-20:00, szo: 6:00 - 14:00, és vasárnap 7:00 - 11:00 között van. A munkaidőm hétköznap: 6:00-14:00-ig, illetve 12:00-20:00-ig tart, illetve szombaton esetenként: 6:00 - 14:00-ig, és / vagy vasárnap: 7:00-11:00-ig tart. Mivel munkaidő keret van alkalmazásban, ezért ha dolgozom szombaton, vagy vasárnap, akkor a következő héten vagy kapok szabadnapot helyette, vagy ha nem akkor pl. a délutános 12:00-20:00-ig tartó munkaidőm helyett csökkentett munkaidőben pl. 14:00-20:00-ig kell munkát végeznem a következő héten. Kérdésem: Ha a munkaidő beosztásom szerint délutánra megyek dolgozni(pl. 12:00- 20:00-ig) megillet-e a 18:00 -20:00 közötti időszakra a bérpótlék? Amennyiben vasárnapi napon, vagy szombaton kell dolgoznom -beosztás szerint - kell-e bérpótlékot kapnom, és ha igen milyen jogcímen? Amennyiben túllépem a két havi munkaidőkeretben meghatározott össz óraszámot, akkor feltételezem a 2. hónap végével azt ún. túlóraként kell munkáltatómnak elszámolnia. Jól gondolom? Amennyiben nem érem el - pl. teljesített óraszám kevesebb pl. 6 órával, mint a 2 havi munkaidőkeret - a kötelező óraszámot munkáltatóm milyen szankciót / levonást alkalmazhat munkabéremből, ha az minimálbér ( bár feltételezem ebben az esetben semmit), illetve ha pár ezer forinttal magasabb, mint a minimálbér? Ez utóbbi esetben is meg kell, hogy kapjam a szerződésem szerinti bruttó bérem összegét, vagy ez csökkenhet?

2008. január óta munkáltatóm egy kft. 2012. márciusa óta, mint nyugdíjas, 6 órás részmunkaidősként dolgozom ugyanannál a cégnél. Szerződésemben 6 óra van feltüntetve mégis a félórás ebédidőt ledolgoztatták velem. Utánajárásomat követően (az Önök HR szakértőjétől kérdeztem meg) utólag megtudtam, hogy nem kell ledolgozni az ebédidőt. Felettesemnek jeleztem és ezt követően már nem kellett ledolgoznom a félórát. Kérdésem a következő, 2012.március 26-tól 2015.05.31-ig a fél óra ledolgozott időt visszamenőlegesen kérhetem-e, hogy részemre fizesse meg a munkáltató? Következő kérdésem: 2016. július 15. napjával rendes felmondással 35 napos felmondási idővel munkaviszonyomat 2016. augusztus 22 napjára szóló határidővel munkáltatóm megszüntette. Ebben az esetben a felmondási idő felére 2016.08.01-től 2016.08.22 a munkavégzés alól felment és távolléti díj illet meg. Kérdésem esetleg az egész felmondási idő 35 napjára kellene a távolléti díjat fizetni?

Az lenne a kérdésem, hogy hol és milyen formában tudok panaszt tenni a munkáltatómra?

185500 forint az alapbérem állandó délelőtti műszak, tehát műszakpótlékom nincsen. Most kaptam végkielégítést 9 és fél év után 2 hónapot. Nem távolléti díjjal jutalmaztak, hanem kihozták nekem a bruttó 185500 forintot, és azt mondták hogy mivel nincsen műszakpótlékom ennyi jön ki, ne akarják többet. A felmentési időre is 185500 forintot hoztak ki, pedig kiszámoltam a 6 hónap átlagkeresetem 160000 forintra jön ki egy gyerek után. Erre még azt mondják, hogy a túlóra nem számít bele a 6 hónap átlagkereset kiszámításánál. Az lenne a kérdésem, hogy jogosan járták-e el vagy forduljak ügyvédhez.

Július 9-én írásban felmondtam a munkáltatómnál. Ma kértem a könyvelést, hogy küldjék meg nekem a kilépő papírjaimat. A tulajdonos irányomban történő viselkedése miatt nem szeretnem személyesen átvenni azokat. A könyvelés úgy tájékoztatott, hogy ma értesültek a felmondásomról tőlem. Valamint, hogy személyesen tudom átvenni a papírokat a központi munkaügyön. A cégnek, ahol alkalmazásban álltam annyi köze van az állítólagos központi munkaügyhöz, hogy az a tulajdonos másik vállalkozásának a központi irodája. Mivel a tulajdonos támadólag és inkorrekt módon viselkedett velem, tudja hogy nem szeretnék találkozni vele. Mindent elkövet annak érdekében, hogy találkozásra bírjon. A kérdésem az, hogy visszatarthatják-e a kilépő papírjaimat azért, mert nem megyek be érte személyesen? Megtagadhatják-e a kipostázást, amit kértem tőlük.

2016 július 14-el beadtam a felmondásom közös megegyezéssel és kértem a 60 nap felmondási idő megfelezését. Közalkalmazotti munkaviszonyban állok 4,5 éve. A főnököm nagy huzavona után aláírta a felmondásom, de direkt nem engedte el a felmondási idő felét, hogy ezzel problémát okozzon nekem, mert tisztában van vele, hogy van már más munkahely ahová várnak. A kérdésem az lenne hogy esetleg nem-e lenne valami törvény erre a problémára.

Három lányunk van, 3, 7 és 9 évesek. Egy hónapja főállású anya a párom. Eddig fizetetlen szabadságon volt, mert vártuk az állami kincstártól a papírt hogy avval együtt bemutassuk a munkáltatónak, hogy főállású anya lett. A munkáltató 9 év után azt akarja mondjunk fel, mert így egyben megkapjuk az összeget, ami a szabadság után jár. De végkielégítést nem fizet, amúgy 4 havi járna 18 év után. Holnap készítik elő a papírokat a felmondásról és az elszámolásról, de csak az évi szabit fizeti ki, 9 évre. Ő azt akarja, hogy írjon alá a párom, és kedden kifizeti az éves szabikat. Szabályos-e ez? A másik kérdésem, hogy egészségügyi biztosítást kell-e utána fizetni, ha megszűnik a munkahely, vagy az anyaságiban benne van-e.

Munkáltató felmondott, félidőre felmentett, de a meglévő szabadságomat akarja kiírni a felmentés idejére. Szerintem a felmentés megjár, a megmaradt szabadságomat pedig ki kellene fizetnie, jól tudom?

Határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyomat az elmúlt évben kinevezés módosítással megbízott intézményvezetőre változtatták 2016.07.31-ig. A megbízott vezetői státusz mellé a törvény alapján pótlékot is számfejtettek. A munkaviszonyomat a munkáltató 2016.06.31-i dátummal felmondta. Az első értesítést 2016.06.27-én kaptam, a közalkalmazotti jogviszony megszűnéséről pedig 06.31-én. Szintén 06.31-i dátummal készült egy kinevezés módosítás, ami a benne szereplő törvényi hivatkozást ismertetve 2016.07.01-én lép (lépett) életbe, tehát már a felmentési idő alatt. Ez az eredeti, alacsonyabb bérrel és bérpótlék nélkül járó munkakört állította vissza. Véleményem szerint jogtalanul, mivel a jelzett dátumon már a felmentési időmet töltöttem. A végkielégítés és a felmondási idő alatti távolléti díj kiszámításával kapcsolatban kérném a segítségét. A távolléti díjat pontosan melyik munkakör alapján kellene kiszámolni? A felmondás pillanatában érvényes megbízott intézményvezetői státusz, vagy a másnap életbe lépő alacsonyabb bérbesorolás szerinti összeget kell figyelembe venni a következő hónapok során? A munkáltató természetesen az alacsonyabb távolléti díj alapján szeretne számolni, de részemről érthetetlen, hogy miért nem a felmondás pillanatában érvényes pótlékokkal kiegészített bért veszi figyelembe. A vonatkozó jogszabályokban többször is említett "esedékesség pillanata" a távolléti díjnál pontosan hogy értelmezendő?

A munkáltató kötelez a napi 7 óra után naponta két óra túlórára, illetve a másik héten pedig szombaton teljes munkaidőben azaz 7 órát rendel el. Megváltozott munkaképességű személy hogy dolgozhat többet naponta mint azt a felülvizsgálaton illetve az üzemorvos megállapítottak? Akkreditált foglalkoztatóról van szó, aki idáig is így foglalkoztatta a dolgozóit, mivel itt értelmi, látás- és mozgáskorlátozottak is vannak. Megváltozott munkaképességűre nem ugyanazok vonatkoznak mint az egészségesre, hiszen örül ha azt a 4- 6 óráját le tudja dolgozni és meg is felel, nemhogy 12 órát dolgoztatnának egy 4 órást.