Táppénzre jogosít egy korábbi munkáltatónál folytatott munkaviszony is?

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény („Ebtv.”) 46. § (1) bekezdése szerint a táppénz főszabály szerint a keresőképtelenség tartamára jár, legfeljebb azonban a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt egy éven át, ugyanezen § (2) bekezdése szerint a biztosított, ha részére külön törvény rendelkezése szerint betegszabadság jár, a 44. § a) és f) pontjában említett keresőképtelenség esetében táppénzre legkorábban a betegszabadságra való jogosultság lejártát követő naptól jogosult, ugyanezen § (3) bekezdése szerint pedig az, aki a keresőképtelensége első napját közvetlenül megelőző egy évnél rövidebb ideig volt folyamatosan biztosított, táppénzt csak a folyamatos biztosításának megfelelő ideig kaphat. Az Ebtv. 46. § (5) bekezdése alapján főszabály szerint, ha a biztosított a keresőképtelenség első napját közvetlenül megelőző egy éven belül már táppénzben részesült, ennek időtartamát az újabb keresőképtelenség alapján járó táppénz folyósításának időtartamába be kell számítani. Az Ebtv. 48/A. § (1) bekezdése szerint a biztosításban töltött idő akkor folyamatos, ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs azzal, hogy a 30 napi megszakítás időtartamába nem számít be a táppénz, a baleseti táppénz, a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj - kivéve a 42/E. § alapján megállapított gyermekgondozási díj - és a gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának az ideje.

A fenti jogszabályi rendelkezések alapján megállapítható, hogy a folyamatos biztosítási jogviszony nem csak a jelenlegi munkáltatónál fennálló munkaviszony idejére vonatkozik, hanem folyamatos biztosítási jogviszonyról beszélhetünk akkor is, ha a korábbi munkaviszony megszűnésének időpontja és az új munkaviszony létesítése között nem telt el 30 napnál hosszabb időtartam. A táppénzre való jogosultság nem függ a munkaviszonyban töltött időtől, a munkaviszonyban töltött idő csak az ellátás összegét befolyásolja, így a munkavállaló 110 nap munkaviszony után is főszabály szerint egy évig jogosult táppénzre. E körben arra kell figyelemmel lenni, hogy ha a munkavállaló részére betegszabadság jár, akkor táppénzre legkorábban a betegszabadságra való jogosultság lejártát követő naptól lesz jogosult, illetve arra, hogy ha a munkavállaló a keresőképtelenség első napját közvetlenül megelőző egy éven belül már táppénzben részesült, ennek időtartamát az újabb keresőképtelenség alapján járó táppénz folyósításának időtartamába be kell számítani, és ennyivel kevesebb ideig folyósítható a munkavállaló részére táppénz.

A munkavállaló a táppénz teljes időtartama alatt az Ebtv. 48. §-a szerint számított pénzbeli ellátásra jogosult.

Megjegyezzük, hogy a válaszadás során egyéb, a kérdésben kifejezetten nem említett körülményeket nem vettünk figyelembe.