Javult a munkaadók véleménye a hazai szakképzett pályakezdőkről. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara friss tanulmányából kiderül, ha osztályoznák a cégek a fiatalok felkészültségét ma már legalább négyest adnának, míg 6 évvel ezelőtt még csak közepes volt a minősítésük. Elsősorban a gazdasági ismeretet, a számolási készséget, valamint az idegen nyelv ismeretet hiányolják a munkaadók. Tóth István Jánossal, a MKIK Gazdaság és Vállalkozáselemző Kht. ügyvezető igazgatójával Bodnár Kriszta beszélgetett

Elérte a korábbi uniós tagországok szintjét a hazai munkanélküliek aránya. Az utóbbi három hónapban 3 millió 883 ezer foglalkoztatottat és 327 ezer munkanélkülit tartott nyilván a központi statisztikai hivatal. Bodnár Kriszta interjúja.

Az elmúlt években javult a pályakezdő szakmunkások megítélése a vállalatoknál - ismertette Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a kamara Gazdaság- és Vállalkozáselemzési Intézete (GVI) felmérésének megállapítását.

Jelentősen emelkedett az aktivitás a hazai munkaerőpiacon tavaly. A 15-64 éves népesség 61,4 százaléka volt jelen foglalkoztatottként vagy munkanélküliként a piacon, szemben a 2004-es 60,5 százalékkal. Ez a mutató ugyanakkor európai összehasonlításban még mindig lehangolóan alacsony - írja a Világgazdaság.

A 2005 decembere és 2006 februárja közötti időszakban a foglalkoztatottak száma 3 millió 883 ezer, a munkanélkülieké 327 ezer fő volt, ami 7,8 százalékos munkanélküliségi rátát jelentett – áll a KSH gyorsjelentésében.

Műanyag- és gyógyszeripari szakemberek, pénzügyi elemzők, asszisztensek, műszerészek, lakatosok, betanított munkások, ők a legkeresettebbek ma Magyarországon - írja a Világgazdaság.

Már elmúlt az idő, amikor a külföldi élet- és munkakörülmények nagyságrendekkel voltak jobbak a hazaiaknál, amikor úgy tűnt, hogy Nyugaton „kolbászból van a kerítés” – állítja Gerlei Béla, a Karrier Intézet igazgatója. Ennek ellenére még mindig érdemes a határokon túl vállalni állást – írta a Világgazdaság.

2007 végéig minden pályakezdőnek hat hónapon belül, 2010-ig pedig száz napon belül állást, megfelelő szakmai gyakorlatot vagy továbbképzést kell felajánlani, vagy más módon kell elhelyezkedési lehetőséget biztosítani - idézi a Világgazdaság az EU állam- és kormányfői által kiadandó nyilatkozattervezetét.

Az új EU-tagállamok aktív korú lakosságának 1,2, illetve 0,9 százalékát éri el azok száma, akik munkavállalási engedélyhez jutottak 2004 végéig Ausztriában és Németországban - ismertette Simonyi Ágnes, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium helyettes Államtitkára. Ezek az arányok körülbelül jelenleg is fennállnak - mutatott rá a helyettes államtitkár. Simonyi Ágnes szólt arról, hogy ez az arány rendkívül alacsony a többi régi tagállamban is, például Belgiumban 0,1, Olaszországban 0,2 százalék. Azokban az országokban, ahol szabad munkavállalást biztosítanak az új tagállamokból érkezőknek, így az Egyesült Királyságban, illetve Svédországban, jóval kevesebben dolgoznak ezekből az országokból. Nem tart fenn korlátozást Írország sem, ott viszont azért 1,9 százalékos ez az arány, mert nem a regisztráció, hanem a társadalombiztosítási kártya alapján és a családtagokkal együtt számolják ezt az értéket. Simonyi Ágnes emlékeztetett rá, hogy az Egyesült Királyságon, Svédország