A magyar huszonévesek szórakoztató munkát keresnek, mely lehetőséget nyújt a szakmai fejlődésre, és ráadásul jól fizet. Nincs könnyű dolga annak a munkaadónak, aki szeretne a kedvükben járni. Az Opel és a KRC Research nyolc európai ország fiataljainak körében végzett kutatása a huszonévesek preferenciáit mérte fel a munkavállalástól kezdve a szórakozáson és utazáson keresztül a zenehallgatási szokásokig.

A KSH lakossági munkaerő-felmérése alapján a foglalkoztatottak száma 2006. június-augusztus hónapok átlagában 3 millió 946 ezer fő volt. Az ILO módszertannal számított munkanélküliségi ráta ezen hónapok átlagában 7,4 %-os volt.

Hatvan kilométeres távolság a munkahely és az otthon között: ez a hazai ingázók számára a lélektani határ.

A legalább 5 fős vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél alkalmazásban állók száma a nemzetgazdaságban 2006. január-júliusban átlagosan 2 millió 788 ezer volt, 0,1%-kal több az egy évvel korábbinál. A nemzetgazdaságban összességében a bruttó átlagkeresetek 7,4%-kal, a nettó átlagkeresetek 8,2%-kal haladták meg az egy évvel korábbit.

A Munka- és Életkörülmények Javításáért Európai Alapítvány felméréséből kiderült, hogy Románia munkavállalóinak kétötöde a létminimum határán tengődik, háromnegyede nem mer szabadságra menni, mert félti állását, ennek ellenére a lakosság egyharmada alapvetően boldognak tartja magát.

Lassult az előző negyedévben az amerikai munkások termelékenységének javulása, miközben a munkaerőköltségek a vártnál nagyobb mértékben emelkedtek, jelezve, hogy az inflációs nyomás továbbra is jelen van, miközben a gazdaság lassul.

Erkölcstelen, ahogyan Magyarország ki akarja rekeszteni munkaerőpiacáról a román és bolgár munkavállalókat, amúgy meg nincs is kit kirekesztenünk.