A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb kimutatása szerint a versenyszférában dolgozók bruttó nominális átlagkeresete 7,1 %-kal, nettó átlagkeresete 8,5 %-kal emelkedett, míg a költségvetésben dolgozóké bruttó 36,2 %-kal volt több az előző évi jövedelmekhez képest.

Az uniós átlagnál alacsonyabb a munkanélküliségi ráta, azaz 6,9%-nak felelt meg. A KSH a 2004. december-2005. februári időszakban 286 ezerre nőtt, ez 38 ezer fővel több, mint az egy évvel korábban mért érték.

A február 14-én megkezdődött ILO konferencia szerdai napján Csizmár Gábor munkaügyi miniszter 13 ország miniszterével tárgyalt a magyar munkaerőpiac problematikáiról. A miniszter beszámolójából kiderült: a magyar munkaerőpiacon a legrosszabb helyzetben a fiatalok vannak.

A magyarországi kismamák kedvezőtlen munkaerő-piaci helyzetén kíván segíteni a szekszárdi Kék Madár Alapítvány, mely az országban egyedülálló módon az elnyert HEFOP pályázati támogatása révén Szekszárd-Tolna térségében új munkát ad a kismamák kezébe.

Kiket keresnek az informatikában? Milyen fizetésre számíthatnak a pályakezdők? Hogyan lehet külföldre kijutni? Milyen a kiválasztási procedúra? Többek között erről kérdeztük három informatikai szakemberek kiválasztásával (is) foglalkozó személyzeti tanácsadót.

Közgazdasági törvényszerűség, hogy a befektetők beruházási döntéseiknél a profitjukat veszik elsősorban figyelembe. Munkaerő-igényes iparágakban (mint például az elektronikai termékek gyártása vagy a szolgáltató központok) a foglalkoztatás teljes költsége a döntő.

A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium valamint a Magyar Fejlesztési Bank együttműködésével tavasztól indul a próbafoglalkoztatási program, melynek keretében az 50 éven felüliek is kedvezőbb munkaerő-piaci esélyeket kaphatnak.