Nem lesz elegendő tíz év arra, hogy Magyarország elérje az uniós bérszintet. A spanyol, a görög és a portugál példára hivatkozó szakértők szerint ehhez ötven évre lesz szükség.

A keleti munkaerődömpingtől való félelem miatt az uniós országoknak csak egy része nyitotta meg munkaerőpiacát az új tagállamok munkavállalói előtt, és közülük is sokan fenntartanak korlátozásokat. Egyes államok 2011-ig igyekeznek megakadályozni munkaerőpiacaik teljes megnyitását, ám ha bebizonyosodik, hogy alaptalan volt a félelem, elképzelhető, hogy mégis hamarabb nyitnak. Több országban már május 1. után jóval könnyebben lehet majd elhelyezkedni, a magyarországi fizetésekhez képest háromszoros bérért.

Az Európai Uniót bírálja a The Wall Street Journal európai kiadása (WSJE) az újonnan csatlakozó országok állampolgárainak munkavállalásával szemben támasztott korlátozások miatt. A Financial Times szerint pedig Magyarország értetlenül áll a keleti munkaerő tömeges beáramlásával kapcsolatos uniós félelmek előtt, a lakosságának kivándorlási hajlandósága ugyanis minden felmérés szerint igen alacsony.

A közösségi (uniós) adószám Magyarországon a HU előtagból és az adószám első 8 számjegyéből áll; birtokában és használatával érvényesül a célországi adózásként ismert Európai Uniós irányelv, amely szerint a közösségi kereskedelmi kapcsolatok során az adót a beszerző fizeti meg.

Magyarország Európai Uniós csatlakozása révén egyben az 1992-ben aláírt Maastrichti Szerződésnek is tagjává válik, mely az uniós állampolgárság intézményét hozta létre. Maastricht irányozta elő a szabad munkaerő-áramlást és tartózkodást az Unió országai között az EU állampolgárai számára. De hogy mikorra realizálódik végleg a szabad áramlás ígérete? Erről kaptunk tájékoztatást az ETK Budapesti Központjától...