Miközben már három éve a felsőoktatási törvény előírja az egyetemi pályakövetési rendszer kiépítését, több magyar intézményben ennek még semmi jele. Ahol már működik, ott viszont a volt hallgatók tesznek az egészre: alig egyharmaduk jelez csak vissza. Nincs igazán van nagy hagyománya hazánkban a pályakövetésnek, az egyetemek nagy része elveszti szem elől a végezettjeit.
Laptop, head-set és webkamera nélkül ne is induljon el senki külföldre tanulni, amennyiben ösztöndíj program részese. A külföldön tanuló diákoknak az itthoni kötelezettségeiket is teljesíteni kell, ha nem akarnak lemaradni, és fél vagy egy év múlva diplomát szerezni.
Alig valamivel nehezebb már csak bejutni egyetemre, mint főiskolára - ez derül ki az Országos Felsőoktatási Információs Központ kutatásából. Míg 2004-ben 1,65 volt az egyetem és 1,33 a főiskola bejutási mutatója (vagyis egy helyre 1,65, illetve 1,33 jelentkező jutott), addig mostanra 1,38-ra, illetve 1,25-re szűkült az olló.
Rekordot döntött az agrár felsőoktatási képzések népszerűsége: idén szeptemberben 3548 hallgató kezdheti meg tanulmányait az ország 12... Teljes cikk
A magyar intézmények között egyedülálló módon országos beiskolázású képzési programot indít a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) és a Senhszi... Teljes cikk
Elindult a pótfelvételi, legkésőbb augusztus 7-én éjfélig lehet jelentkezni a szeptemberben induló felsőoktatási képzésekre - közölte az... Teljes cikk
Tízből nyolcan állami ösztöndíjas képzésen jutottak be felsőoktatási intézménybe, ami mintegy 74 ezer hallgatót jelent - mondta a kultúráért... Teljes cikk