19 éve nem dolgoztunk ilyen keveset
Tavaly hatalmas visszaesést mutatott az egy dolgozóra jutó átlagos éves munkaórák száma. Bár még így is az OECD-országok élvonalához tartozunk, az biztos, hogy utoljára ilyen keveset 1993-ban dolgozott a magyar.
Meglepő adatokkal szembesülhet az, aki az OECD egy dolgozóra jutó munkaórák számáról szóló statisztikáját kezdi el böngészni. 2012-ben egy átlagos magyar dolgozó összesen 1888 órát dolgozott, ennél kevesebb pedig legutóbb 1993-ban kötődött a hazai alkalmazottakhoz, vagyis 19 éves mélypontot jelent a legfrissebb adat.
Ez a Magyarországra közölt 1888 óra 87 órával, vagyis majdnem 11 munkanappal kevesebbet jelent, mint amennyit 2011-re számolt az OECD. A változás egyébként a 33, adattal rendelkező tagország között kirívóan nagynak számít, hiszen a második legnagyobb munkaóra-csökkenés Észtországhoz kötődik 35 órával. A balti állam lakosai egyébként tavaly átlagosan egy órával dolgoztak többen honfitársainknál.
Ha viszont már a tavaly bekövetkezett változásokkal indítottunk, akkor az ez alapján összeállított rangsor másik végén Ausztrália áll, ahol 35 órával 1728 órára emelkedett az átlagos munkaórák száma. A második legnagyobb mértékben pedig az Egyesült Királyságban nőtt meg a dolgozók munkával töltött óraszáma: 29-cel 1654-re emelkedett 2012-ben ez a mutató.
Európában a magyar dolgozott az egyik legtöbbet
Ha csak a 2012-es adatokra fókuszálunk, akkor a magyar átlagos 1888 óra a nyolcadik legmagasabb értéket jelenti a 33, adattal rendelkező tagország között. Tavaly egyébként még az ötödik legtöbbnek számított a magyar adat.
Az európai országokra fókuszálva az látható, hogy a magyaroknál többet dolgoznak az észtek - egy munkaórával -, és a lengyelek is 1929 átlagos órával. Az európai ranglistát pedig a görög dolgozók vezetnék 2034 órával. A teljes ranglistán ezzel az értékkel azonban így is csak a második helyet kapták meg Mexikó után, ahol átlagosan 2226 órát dolgoztak 2012-ben az alkalmazottak.
Az OECD-országok körében a legkevesebbet a holland munkások dolgoztak tavaly, mindössze 1381 órát átlagosan, és így volt ez 2010-ben és 2011-ben is. Az egyébként, hogy ők töltik a legkevesebb időt a munkahelyükön, a náluk kiemelkedően magas részmunkaidős dolgozói aránnyal van összefüggésben. Idén - akárcsak tavaly - a második legkevesebb átlagos munkaóra Németországhoz kapcsolódott 1397 órával, a harmadikok pedig a norvég dolgozók lettek a maguk átlagos 1420 ledolgozott órájával. Az OECD-országok átlaga egyébként nem változott 2011-hez képest: 1765 óra volt.
Székely Sarolta
mfor.hu
Ez a Magyarországra közölt 1888 óra 87 órával, vagyis majdnem 11 munkanappal kevesebbet jelent, mint amennyit 2011-re számolt az OECD. A változás egyébként a 33, adattal rendelkező tagország között kirívóan nagynak számít, hiszen a második legnagyobb munkaóra-csökkenés Észtországhoz kötődik 35 órával. A balti állam lakosai egyébként tavaly átlagosan egy órával dolgoztak többen honfitársainknál.
Ha viszont már a tavaly bekövetkezett változásokkal indítottunk, akkor az ez alapján összeállított rangsor másik végén Ausztrália áll, ahol 35 órával 1728 órára emelkedett az átlagos munkaórák száma. A második legnagyobb mértékben pedig az Egyesült Királyságban nőtt meg a dolgozók munkával töltött óraszáma: 29-cel 1654-re emelkedett 2012-ben ez a mutató.
Európában a magyar dolgozott az egyik legtöbbet
Ha csak a 2012-es adatokra fókuszálunk, akkor a magyar átlagos 1888 óra a nyolcadik legmagasabb értéket jelenti a 33, adattal rendelkező tagország között. Tavaly egyébként még az ötödik legtöbbnek számított a magyar adat.
Az európai országokra fókuszálva az látható, hogy a magyaroknál többet dolgoznak az észtek - egy munkaórával -, és a lengyelek is 1929 átlagos órával. Az európai ranglistát pedig a görög dolgozók vezetnék 2034 órával. A teljes ranglistán ezzel az értékkel azonban így is csak a második helyet kapták meg Mexikó után, ahol átlagosan 2226 órát dolgoztak 2012-ben az alkalmazottak.
Az OECD-országok körében a legkevesebbet a holland munkások dolgoztak tavaly, mindössze 1381 órát átlagosan, és így volt ez 2010-ben és 2011-ben is. Az egyébként, hogy ők töltik a legkevesebb időt a munkahelyükön, a náluk kiemelkedően magas részmunkaidős dolgozói aránnyal van összefüggésben. Idén - akárcsak tavaly - a második legkevesebb átlagos munkaóra Németországhoz kapcsolódott 1397 órával, a harmadikok pedig a norvég dolgozók lettek a maguk átlagos 1420 ledolgozott órájával. Az OECD-országok átlaga egyébként nem változott 2011-hez képest: 1765 óra volt.
Székely Sarolta
mfor.hu
- 2026.10.21Harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatása Vendégmunkást vagy külföldi munkavállalót alkalmaz? Gyakorlati képzésünk bemutatja a harmadik országbeli állampolgárok jogszerű foglalkoztatásának szabályait. Szó lesz az engedélymentes foglalkoztatásról, a vendégmunkás-engedélyről és a Nemzeti Kártyáról, az ukrán állampolgárok foglalkoztatásának sajátosságairól, az összevont kérelmezési eljárásról, valamint a munkáltatói kötelezettségekről és felelősségről. Kérdéseit a helyszínen személyesen is felteheti az előadónak.
Részletek
Jegyek
- 2026.10.22Munkaidő és munkabér A munkaidő-beosztástól a bér elszámolásáig: gyakorlati képzés a munkaidő és a munkabér szabályairól. Szó lesz a munkaidőkeretről, a rendkívüli munkaidőről, a pihenőidőről (a MÁV-START ítélet tükrében is), a távolléti díjról, a bérpótlékokról és a munkabérből történő levonásokról. Kérdéseit a helyszínen személyesen is felteheti az előadónak.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.16LEAN Vezetés - LEAN Coaching képzés A Lean Management bevezetés támogatása. Olyan Lean szemléletű vezetők képzése, akik képesek lesznek eredményesen irányítani, támogatni a Lean menedzsment bevezetését saját szervezetüknél, és a gyakorlatban is eredményesen alkalmazzák a Lean szemléletű változáskezelési, coaching, kommunikációs, motivációs eszközöket.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.17Munkajog képzés HR-eseknek Munkajog képzés HR-eseknek érthetően. 2 napos intenzív, átfogó kurzus a Munka törvénykönyvéről.
Részletek
Jegyek


Sikeresnek látszol, de mégsem érzed magad a helyeden? Vajon megszelídíthető a siker?