"A közmunkaprogram célja, hogy megszűnjön a választás segély és munka között"

Pintér: cél a munkaerőpiacra való visszatérés segítése

A munkaerőpiacra való visszatérés elősegítése, ösztönzése, és a segélyezés rendszerének egyszerűsítése a célja a közfoglalkoztatásról szóló jogszabály és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó egyéb törvények módosítására vonatkozó javaslatnak - emelte ki Pintér Sándor belügyminiszter az előterjesztés általános vitáját megnyitó expozéjában szerdán a parlamentben.

Mint a tárcavezető kifejtette: a törvény célja, hogy egyszerűsítsék a segélyezés rendszerét, és mindenki gyorsabban visszavezethető legyen a munka világába. Azt szeretnék, hogy aki munkaképes és egészséges, dolgozzon; aki a piacon nem kap megfelelő munkát, annak azt az állam biztosítsa és a közfoglalkoztatás keretében kapjon munkabért, de nem segélyt - mondta. Hangsúlyozta: mindenkinek nagyobb esélyt kell adni a munkaerőpiacra való visszatérésre; az így járó bér kevesebb legyen, mint a piaci minimálbér, de több, mint a segély.

A közmunkát az állattenyésztésben, mezőgazdaságban, a természeti csapások elhárításánál, a vízgazdálkodásban is el lehetne végezni - mondta. Hozzátette: a megfelelő infrastruktúra, irányítóapparátus létrehozását is tartalmazza a javaslatcsomag, és párhuzamosan a szociális és gyámügyi törvény kisebb módosítását is előkészítették.

A közfoglalkoztatás nem cél, hanem eszköz a munkába való visszavezetésre, és egy képzési forma kialakításához, ehhez kell a munka törvénykönyvének változtatása is - mutatott rá, és kifejtette: az adósság csökkentése a munkanélküliség csökkentése nélkül nem lehetséges, az adósság csökkentéséhez, a szociális problémák megoldásához több, eredményesebb munkára és magasabb képzettségre van szükség. Ahol a gazdaság piaci szereplői nem tudnak munkát adni, ott meg kell jelennie az államnak, és munkát kell biztosítania.

A fideszes Talabér Márta szerint az aktív korú, munkaképes, de állás nélkül lévők foglalkoztatását a munka után járó adó- és járulékbevételkiesés csökkentése, valamint a kifizetett segélyek államháztartásra és államadósságra gyakorolt hatásának mérséklése érdekében is ösztönözni kell. A kereszténydemokrata Spaller Endre szerint a közmunkaprogram célja, hogy megszűnjön a választás segély és munka között, a munkanélküli segély időtartalmának letelte után csak a közmunka válhasson elérhetővé. Az egyéni felelősség növekedéseként értékelte, hogy aki egy évben nem dolgozik legalább harminc napot, az nem kaphat segélyt. Hozzátette: a közmunkát vidéken egyebek mellett ki kell hogy egészítse az otthoni gazdálkodás segítése, illetve az itt előállított termékek piacra jutásának elősegítése. A kormánypárti politikusok egyaránt frakcióik támogatásáról biztosítátták a javaslatot előterjesztő belügyminisztert.

A fideszes Czira Szabolcs szerint a munkavégzés egyszerre jelent önbecsülést és példamutatást, a "segély helyett munkát" elv pedig az adófizetőket is megnyugtatja. Mint mondta, a kis településeken élő munkavállalókat sokszor irritálja, a település központjában segélyre várók nagy tömege. A kormánypárti képviselő hangsúlyozta továbbá, hogy a munkavégzés kiterjesztésére az emberek egészségének fejlesztése érdekében is szükség lenne.

Az MSZP szerint komoly visszalépés történhet a közfoglalkoztatásban

A szocialista Szűcs Erika komoly visszalépésként értékelte a közfoglalkoztatásról szóló törvény módosítására vonatkozó kormányzati javaslatot. Az ellenzéki képviselő szerint a növekvő munkanélküliség a családokban eddig is növekvő eladósodást, a megyékben pedig a közbiztonság romlását eredményezte, a Ház előtt fekvő indítvány pedig nem lesz képes változtatni ezen a tendencián.

Kiemelte: a kormány hibásan lusta és elcsökevényesedett emberként tekint a munkanélküliekre, ahelyett hogy vállalná a munkahelyteremtés nehéz feladatát és felelősségét. Szűcs Erika arra is emlékeztetett, hogy a közfoglalkoztatás fontosságára a korábbi szocialista kabinetek hívták fel a figyelmet, annak szem előtt tartásával, hogy az segít megoldani a helyi közösségek gazdasági, szociális és ökológiai problémáit.

Az MSZP azt képviseli, hogy minden családban legyen legalább egy kereső, aki legrosszabb esetben is megkapja a törvény szerint járó minimálbért - mondta Varga László. Az előző kormányok intézkedéseire visszautalva kijelentette, hogy az Út a munkához programot a települések zöme értékteremtő programokra használta fel. Azt javasolta, hogy a közfoglalkoztatásban részt vevőknek a mindenkori képzettségük alapján találjanak munkát. Kérte, hogy emellett legalább a halmozottan hátrányos helyzetű térségekben állítsák vissza a nyolc órás közfoglalkoztatás lehetőségét.

A munkanélküliek differenciálását sürgeti a Jobbik

Bertha Szilvia (Jobbik) a közfoglalkoztatásról szóló előterjesztés legnagyobb problémájának azt nevezte, hogy a kormány abban nem különbözteti meg a munkanélkülieket, vagyis a kormány nem differenciál a képzetlen, korábban csak elvétve dolgozók és a munkájukat több évtized után, csak a nehéz gazdasági helyzet miatt elvesztők között.

A jobbikos politikus szerint pártja a változtatásokat alapvetően elfogadhatónak tartja az első csoportra vonatkoztatva, azonban utóbbi esetben az emberi méltóságot sértőnek gondolja. Bertha Szilvia hangsúlyozta, a korábban évtizedekig tisztességgel dolgozók, munkanélkülivé válásuk esetén a jövőben nagyon gyorsan nyomorba süllyedhetnek, hiszen a jogszabályok már nem nyújtanak számukra elegendő védelmet.

LMP: a kormány dologházakat épít a szegénység felszámolása helyett

Vágó Gábor (LMP) szerint a kormány a közfoglalkoztatásról szóló törvény módosításával dologházakat épít a szegénység felszámolása helyett. Az ellenzéki képviselő úgy látja, a kabinet bérrabszolgaként tekint a dolgozókra, akiknek a hatalom szerint mindenféleképpen örülniük kell, ha munkájuk van. Kiemelte: a kormányzati javaslat szembe megy az egyenlő munkáért egyenlő bért elvével, hiszen megengedi a minimálbér alatti foglalkoztatást, amivel lehetőség nyílhat a normál fizetésért dolgozók kiszorítására.