A NEXON aktívabb részvételt vállal a felnőttképzésben és tudásközvetítésében

Előtérben a minőségi elvárások

Ez év szeptemberétől nemcsak új OKJ, hanem új felnőttképzési szabályrendszer is életbe lépett, mivel az eddigi szabályok és a piaci mechanizmusok nem tudták kikényszeríteni a minőségi felnőttképzést. Az intézmények között ugyanis árverseny, illetve óraszámverseny alakult ki. A hallgatók sem az értékes tudás megszerzésében, hanem a sikeres vizsgában és a "papír" megszerzésében voltak érdekeltek. A felnőttképzés keretében folyó OKJ-s szakképzésnek nem volt meghatározott óraszáma, és a tényleges képzési óraszámok nagymértékben eltértek, ezért bizonytalanná vált a felnőttképzésben megszerzett tudástartalom teljessége és annak hasznosíthatósága.

A jövőben engedély kell a felnőttképzés folytatásához

Korábban elegendő volt a hatóságnak bejelenteni a felnőttképzési szándékot. A jövőben azonban csak engedély birtokában lehet felnőttképzési tevékenységet folytatni.

Mivel a NEXON akkreditált intézmény, így megfelel az új felnőttképzési törvény alapján kiadható engedélynek.

www.nexon.milton.hu

Nem minden képzés számít felnőttképzésnek

A képzési tevékenységek halmaza két részhalmazra osztható. Egyikbe tartoznak az úgynevezett engedélyezett (az állam által támogatott és szabályozott) képzések, amelyben az állam biztosítani kívánja a minőségi tudás megszerzésének lehetőségét. Ilyen képzést csak akkor vehet fel egy felnőttképző intézmény a képzési kínálatába, ha ehhez az államtó/hatóságtól előzetesen engedélyt szerzett! Az állam - tartalomszabályozás és/vagy finanszírozás révén - az alábbi 4 képzési körben kíván kiemelt felelősséget viselni a képzésekért:

OKJ szerinti szakképesítés megszerzésére irányuló szakmai képzésben,

támogatott egyéb szakmai képzésben,

általános nyelvi képzésben és támogatott egyéb nyelvi képzésben, valamint

támogatott egyéb képzésben.

A felnőttképzés másik része, az úgynevezett üzleti képzések szabaddá váltak, mivel ezekhez az állam nem ad semmilyen támogatást, és velük szemben nem fogalmaz meg képzési követelményeket sem. Ezen képzések körében a szolgáltató felekre (a képzőintézményre és a szolgáltatás megrendelőjére) van bízva, hogy milyen minőségi, képzési és pénzügyi kondíciókban egyeznek meg. Mivel ezekre nem terjed ki az új törvényi szabályozás, ezért a hatóság felé sincs semmilyen bejelentési vagy dokumentációs kötelezettség.

A munkáltatók a saját szervezésű üzleti képzéseiket a jogszabályi kötelezettségek betartása nélkül is végezhetik, mivel nem kell azokat regisztráltatni, a hatóságnak nem kell róluk statisztikát szolgáltatni, s nem kell bonyolult dokumentációt vezetni. Sok esetben elegendő egy jó tematika, a megvalósítást igazoló jelenléti ív és a részvétel dokumentálását szolgáló - munkáltató által kiállított - igazolás.

Kivételt jelentenek az úgynevezett belső képzések!

A belső képzésre vonatkozó szabályok

A legfontosabb, hogy pontosan tudjuk, hogy mit kell úgynevezett belső képzésnek tekinteni. A belső képzés legfőbb ismérve, hogy pénzügyi forrása a szakképzési hozzájárulásból származik.

Az a szervezet, amelyik abban a kivételes helyzetben van, hogy módja van ennek a forrásnak egy meghatározott részét a belső képzések finanszírozására fordítani (számuk maximum 200-ra tehető), képzéseit köteles a törvényi szabályozás alapján végezni, a képzésben részt vevő felnőttel - a polgári jog általános szabályai szerint - írásos felnőttképzési szerződést kötni, dokumentumokat vezetni, nyilvántartani és - a hatóság ellenőrzési jogköre gyakorlásának biztosítása érdekében - öt évig megőrizni.

Az a gazdálkodó szervezet viszont, aki nem a szakképzési pénzét, hanem kemény "forintjait" fordítja képzései finanszírozására, bárhonnét és bárkitől megrendelheti a szolgáltatást, sőt maga is elvégezheti.

Önkéntes belépés a törvény hatálya alá

Az új szabályok megteremtik annak a lehetőségét, hogy egy szervezet (akár egy gazdálkodó szervezet) "önkéntesen", saját elhatározásból bekerüljön a törvény hatálya alá és képzési tevékenysége a törvény hatálya alá tartozó felnőttképzési tevékenységnek számítson. Minden bizonnyal azok a szervezetek húzzák magukra "önkéntesen" a törvényi regulákat, akik:

versenyelőnyt (rangot, piaci presztízst, minőségi megkülönböztetést) látnak a törvényi alávettségben, illetve

áfa- (adó alóli) mentességet kívánnak képzéseik tekintetében érvényesíteni.

Áfa mentesség

Az OKJ-s képzések természetesen továbbra is áfa-mentesek, illetve az akkreditált programok (melyek a törvényben rögzített határidőig ekvivalensek az engedélyezett programokkal) úgyszintén élvezik az adó alóli mentességet. Az új szabályok szerint adó alóli mentesség - a tevékenység közérdekű jellegére tekintettel - az alábbi terülteken érvényesíthető 2013. szeptember 1-jétől:

az Országos képzési jegyzékben meghatározott szakképesítést adó felnőttképzés, továbbképzés, vizsgára való felkészítés és vizsgáztatás,

a felnőttképzésről szóló törvény alapján engedélyezett és szervezett, illetőleg egyéb jogszabály alapján szervezett oktatás, képzés, továbbképzés, vizsgára való felkészítés és vizsgáztatás,

az államilag, illetőleg nemzetközileg elismert nyelvvizsga-bizonyítvány kiadásának alapjául szolgáló vizsgáztatás,

a tanulmányi és tehetséggondozó verseny szervezése, lebonyolítása.

Előírt óraszám az OKJ-s képzéseknél

Számos gyakorlatigényes szakmánál a minimális képzési idő 960 óra lesz, amelynek képzési díja akár 800 ezer - 1 millió forintra is felugorhat ősztől. Több szakmánál az új szabályozás nem engedi meg a távoktatást, csak a 100 százalékos jelenlétet igénylő tanfolyami képzést. A "hivatalos" álláspont szerint csak szigorúbb szabályozással lehet kiszűrni, hogy gyorstalpaló tanfolyamokon, szakmailag vállalhatatlanul alacsony időtartamú képzéseken juthassanak az emberek bizonyítványhoz.

Lehetőség a távoktatásra

A kötelezően alkalmazandó óraszámok a tanfolyami képzésre (TK) vonatkoznak. A távoktatás esetében a képzés óraszámát a jelenléti képzés és az egyéni felkészülés keretében tanulásra fordított óraszám együttesen határozza meg. Ezért minden távoktatásos képzésbe be kell építeni a minimális képzési idő legalább húsz százalékának megfelelő jelenléti képzést. Az OKJ pontosan megjelöli, hogy mely képzések esetén van lehetőség távoktatásra (a gyakorlatigényes szakmák például teljesen kiesnek ebből a körből).

A NEXON például a távoktatás keretében szervezett "Bérügyintéző", illetve "Társadalombiztosítási ügyintéző" szakképesítéseknél a jelenléti képzésből többet is ad, mint amit a jogszabályok elvárnak tőle. A kötelezően előírt 20 százalékos (24 órás) jelenléti képzés több mint kétszeres (50 órás), mivel a tapasztalatok szerint csak ilyen mennyiségű személyes részvétel garantálja a minőséget, illetve a különböző bérügyintéző szoftverek (például nexONBÉR) készség szintű használatát.

Nem lesz könnyű és olcsó képzési programot alkotni

A törvény szigorúan előírja a képzési program tartalmi elemeit. A képzési programok tartalmának és belső koherenciájának megítélése miatt az intézmény által kidolgozott programot programszakértővel szükséges minősíttetni.

A nem OKJ-s képzések esetében (az egyéb szakmai és nyelvi programok esetén) nagyot fordult a világ, mert nem lehet rögtön képzési programot készíteni. A programalkotás folyamata kétlépcsőssé vált:

Első lépcsőben felnőttképzési szakmai programkövetelményt vagy nyelvi programkövetelményt kell a kamarával (illetve hatósággal) jóváhagyatni.

A második lépcsőben lehet csak a képzési programot elkészíteni. A program készítőjének ekkor már figyelembe kell venni a nyilvánosságra hozott programkövetelményeket.

Képzési klub

A fenti összeállításból látható, hogy új és komplex szabályok szövik át a felnőttképzés rendszerét, amelyek ismerete és alkalmazása igazi emberpróbáló feladat, sokszor még a hozzáértőknek is. Ezért a legkiválóbb szakértők bevonásával indítja el a NEXON a 6 foglalkozásból álló képzési klubot, amelynek keretében mód és lehetőség nyílik még a "szakmai titkok" megismerésére is (www.nexon.milton.hu).

A klub minden foglakozásán interaktív formában szóba kerülnek azok a témák is, amelyek napi szinten foglalkoztatják a résztvevőket. A foglalkozásokat dr. Henczi Lajos c. docens, felnőttképzési szakértő moderálja.

Ez az írás támogatott tartalom, nem a HR Portál szerkesztőségi anyaga. Az itt szereplő információk a cikk megrendelőjétől származnak.