Szerző: Dr. Poór Ferenc
Megjelent: 14 éve

A tréning fogalma és jellemzői

A tréning fogalom igen sok esetben jelenik meg írásban és szóban. Tréninget ajánlanak, hirdetnek és realizálnak nap mint nap, ugyanakkor ennek a fogalomnak a meghatározása, tartalmának jellemzése mindeddig nem történt meg - legalábbis nem hozzáférhető - sem a hazai, sem a külföldi szakirodalomban.

Az utóbbi években "divat fogalommá" vált a tréning elnevezés és az előadássorozatoktól kezdve, workshopokon át különféle céges és egyéb képzések megjelölésére használatos (pontatlanul és helytelenül). Az 1980-as évek során több olyan tudományos rendezvény (az MTA Veszprémi Akadémiai Bizottsága és OOK, a szombathelyi UNESCO-OOK konferencia) volt, ezek tartalmát közlő kiadvány jelent meg, sok írásunk foglalkozott ezzel a képzési eljárással, ezekben a tartalom különböző körülhatárolása megtörtént, de a tréning fogalom meghatározása nem történt meg.

A tréning fogalmat a magyar értelmező szótár 'edzés, gyakorlat, valamire való gyakorlásként' határozza meg (elsődlegesen a sport területére vonatkoztatva). A tréning szó (fogalom) az oktatástechnológia hazai térhódításával került az oktatás-képzés szakkifejezései sorába, az angol nyelvű szakirodalom nyomán. A training (training of teachers = tanárképzés) egy tevékenység, egy hivatás gyakorlására való felkészítés, vagyis a képzés magyar fogalmának tartalmával azonosítható.

A 6. számú kutatási főirány keretében folyó kísérleti, kutató-fejlesztő munkánk és a harminc esztendőt meghaladó tréning vezetési tapasztalatunk alapján kísérletet teszünk a tréning fogalmának meghatározására és jellemzőinek feltárására.

A tréning

olyan komplex képzési, továbbképzési eljárás (módszer-együttes), amelynek keretében célorientált (igény szerinti) tartalmú, továbbá bizonyos kompetenciák megszerzésére irányuló felkészítés történik, feldolgozzák a szükséges elméleti ismereteket biztosítják azok alkalmazását önkontrollal (visszacsatolással) összekapcsolva. A gyakorlatok értékelésével és tesztek alkalmazásával a résztvevő adott tevékenységre való alkalmazását is feltárja és a tevékenységhez személyiségjegyek kibontakozását, fejlesztését is megvalósítja.

A tréning komplex képzés, továbbképzés

A komplexitás tömören fogalmazva azt jelenti, hogy a feldolgozott ismereteket a résztvevők mindennapi környezetét modellező gyakorlatokban alkalmazzák és a visszacsatolás során tevékenységük - személyiségük - alakulásáról, fejlődéséről szereznek visszajelzést, tapasztalatokat.

A tréning módszer komplexitása abban fogalmazható meg egyrészt, hogy a "klasszikus" oktatási-képzési eljárások elemeit szintetizálja, célnak megfelelően illeszti be a folyamatba. Jelentős teret képvisel a szakirodalmi anyag (A szakirodalom kijelölt részeinek) előzetes és folyamatos feldolgozása, az előadás jellegű közlési forma jelenléte, valamint domináns tényezőként a résztvevők (A képzési közösség) aktivitására építő eljárások alkalmazása, a megbeszélés, a vita és a workshop (műhelymunka) beillesztése. Fontos tényező az, hogy a képzési csoport (tanulócsoport) minden tagja aktívan vegyen részt az elméleti ismertek feldolgozásában, hogy erre épülhessen az alkalmazás, az elsajátítottak gyakorlatba illesztése és visszacsatolása.

A komplexitás nagyon lényeges eleme az, hogy nemcsak a megismerés valósul meg a folyamatban, hanem a résztvevők a megszerzett tudásukat a saját tevékenységükre jellemző helyzetekben alkalmazzák. Ez az alkalmazásképes tudás, amely azt jelenti, hogy az elsajátított ismereteket a résztvevők a munkájukra jellemző helyzetekben képesek alkalmazni.

A képzés során szerzett készségek, jártasságok, képességek egy fejlődési folyamat eredményei, amelyek a tréning (komplexitása-intenzív volta révén s eredményeként) során a következő fokozatok szerint jellemzik a résztvevőket:

- a cselekvés részműveleteinek megtanulása;
- a részműveletek összehangolása, egységesítése simán gördülő egész cselekvéssé;
- a felesleges mozdulatok és erőkifejtés elhagyása;
- a külső ellenőrzés csökkenése;
- a műveletek változatainak elsajátítása és
- áttérés a folyamatos önálló munkára.

Az oktatás-képzés folyamatában első szintként a visszatükröző-reproduktív szintet szoktuk elérni, amikor a résztvevő példa alapján jól megvalósítja a tevékenységet, amit végrehajtó, "másoló" típusú tevékenységnek nevezhetünk. A tréning során (az elsajátítottak mélyebb feldolgozása alapján) megfelelő módszerekkel eljutunk a "visszatükröző-alkotó" szinthez, amikor a résztvevő (hallgató) képes létrehozni valami újat, alkotó módon felhasználni (alkalmazni) a megszerzett ismereteit. Ez a megfelelő módon megvalósított tréninges eljárás intenzív voltának a jellemzője. (1., 2., 3., 4.)

A komplexitás nagyon lényeges tényezője, hogy nem csak megismerés/ismeret elsajátítás valósul meg a tréninges képzési folyamatban, hanem olyan gyakorlás, amelyben a résztvevők tevékenységükre jellemző helyzetekben alkalmazzák a megszerzett tudásukat. Ez résztvevők olyan tudás szintjét jelenti, hogy a tréninget elvégzők a képzést követően munkájukban tudják alkalmazni azt.

Célorientált felkészítés

A tréningek esetében felvetődik a kérdés, hogy milyen tartalom közvetítésére, milyen személyiség-tényezők kialakítására alkalmas ez a módszer. A mindennapok esetében a tréning-ajánlatok, hirdetések általában egy résztevékenység - pl.: értékesítés, egy vezetői tevékenység-elem stb. - megvalósítására való felkészítést tartalmaznak. Az elmúlt évek tapasztalatai arról győztek meg bennünket, hogy a tréning - mint módszer együttes, módszer kombináció - nemcsak egy képesség, egy feladat ellátására való alkalmasság kialakítására, egy kompetencia kialakítására-fejlesztésére alkalmas, hanem egy folyamat ellátására való felkészítésnek is megfelelő eljárása. A Wacha Imre közreműködésével (Dr. Zrinszky László kezdeményezésére, 1978.) folytatott retorika tréning igazolta elsőként, hogy komplex
tevékenység ellátására is lehet tréninggel felkészítést biztosítani. Ezt igazolta a pedagógusképzésben végzett kísérleteink sora is, amelyek arról adtak bizonyságot, hogy a megfelelően tervezett, szervezett és vezetett tréninggel az oktatási folyamat vezetésére, e feladat tudatos, szakszerű ellátására is fel lehet készíteni, a főiskolai, az egyetemi tanárképzésben (tanítóképzésben) gyakorlati képzést is meg lehet oldani tréninggel.

A Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolán - ma Nyugat-Magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központja - tanárjelöltek tréninges felkészítése azt bizonyította /a több pedagógusképző, -továbbképző intézményben végzett kísérleti munkánk folyamat is ezt erősítette/, hogy a tréning a szakmai tevékenységben fontos személyiségjegyek (készségek, jártasságok, képességek; kompetenciák) kialakítására, fejlesztésére, a napi gyakorlatban való működésére ez az egyik legalkalmasabb eljárás. (5.)

A tréning célorientáltsága másrészt azt jelenti, hogy egy rövidebb időt igénylő felkészítés során egy feladat ellátásához, egy kompetencia kialakításához szükséges konkrét ismeretkör feldolgozása és ezek gyakorlatban való alkalmazására kerül sor. Ezeknél a tréningeknél a célorientáltság azt is jelenti, hogy a felkészítés eredményeként a befejezést követően az ismeretek aktuális megfelelő alkalmazása, a kialakított, megerősített személyiségjegyek funkcionálása a saját munkahelyi körülmények között rövidesen megvalósul, megtörténik és ennek eredményeként hatékonyabbá válik a munkavégzés.

A képzés intenzív jellege

A tréning intenzív képzési (oktatási) eljárás, amelynek célja egy feladatra, munkakörre, való felkészítés, a megfelelő személyiségjegyek (készség, jártasság, képesség) (6.) megerősítése, kiegészítése vagy kialakítása, továbbá egy kompetencia (7.), részkompetencia kialakítása. Azonban itt meg kell állnunk. A hosszabb tréninges kutatásunk nyomán azt a kérdést fogalmazták meg számunkra, hogy a tréning csak rövidebb időtartamú, egy-egy feladatra, egy-egy kompetencia-csoportra felkészítő eljárás csupán, vagy egy hivatás, egy munkakör teljességére kiterjedő eljárás-e. Az általános gyakorlat és tapasztalat az előbbire utaló példákkal szolgál, azonban kutatásunk, kísérleteink azt igazolták, hogy van egy másik, a mindennapi gyakorlatban működőtől eltérő tréning típus, amelyet a "folyamatos" tréning névvel illethetünk. Ez lényegében egymásra épülő tréningek hosszabb időben magvalósuló sora, amely az adott hivatás (teljes feladatkör) elágazó tartalmi tényezőinek feldolgozására, tevékenység-elemeinek viszonylag teljes gyakorlatban való modellezésére alapozva biztosít felkészítést elméletben és gyakorlatban, visszacsatolással nyújt lehetőséget az értékelésre, elemzésre, a személyiség feltárására és fejlesztésére. (Ennek alátámasztását adja a retorika és pedagógusképző, -továbbképző tréningek sora.) (Lásd: 5., 6.) Ez az intenzív jelleg egyik vetülete.

Az intenzív jelleg más oldalról azt jelenti, hogy a tréning (mint összetett) eljárás az elsajátítottak, az ismeretek szilárd megőrzésének biztosítására törekszik. A tréning módszereinek tárában a hallásra és látásra; az olvasottak feldolgozására és közreadására; a feldolgozott ismeretek gyakorlati alkalmazására kerül sor. Ez meghatározó eleme a képzésnek, mivel az érzékszervek szinte teljes körét mozgósítja, ismeretek megőrzése csak alapos rögzítést az alkalmazás különböző megoldása révén is biztosítja. Az alapos bevésés, a tartós megőrzés feltétele az, hogy az ismeretek megszerzése során minél több érzékszervünk funkcionáljon. A szakirodalmi háttér azt mutatja, hogy
az olvasott ismeretek 10 százaléka,
a hallottak 20 százaléka,
a látottak 30 százaléka marad meg tartósan, azonban
az együtt látottak-hallottak 70 százaléka,
a képzésben résztvevő által elmondottak, kifejtettek 80 százalék-a, továbbá a gyakorlattal összekapcsoltan szerzett ismeretek 90 százaléka válik tartós ismeretté, felidézhetővé alkalmazhatóvá. (8., 9.)

A tréning keretében az összes érzékszervet működtetjük, az ismereteket különböző napi tevékenységre jellemző helyzetekben alkalmazzuk, tehát minden olyan eszközt felhasználunk az ismeretszerzés és alkalmazás során, amely a szilárd bevésés és a tartós megőrzés, ezzel a biztos visszaidézés feltételét jelenti. A tréning komplexitása lényegében több oldalról biztosított, kimondhatjuk a módszer lényegét jelenti.

Visszacsatolás, önkontroll

A tréning személyiséget feltáró, fejlesztő - a fejlődést folyamatosan bemutató - tényezőjét a feladatok (gyakorlatok) értékelése, elemzése alapozza meg. A gyakorlatok különböző típusai keretében a megoldásról, a személyiség tevékenyégben való megnyilvánulásáról, a feladat megoldásának tartalmi és személyiséget jellemző tényezőinek milyenségéről az értékelő, elemző munka során kapunk visszacsatolást, s tud az érintett résztvevő saját "szerepéről", munkája minőségéről képet nyerni. A követelményeket fokozatosan megjelenítő feladatok elemzései (emlékképekből eredő, vagy objektív képi, vagy hangban való visszaidézése) a kiinduló helyzetről és a tevékenység folyamatos alakulásáról visszajelzést adnak az érintettnek, amely egy adott helyzetet tükrözve, stagnálást, vagy bizonyos továbblépést, fejlődést mutat.

Ki kell térnünk a visszacsatolási folyamat érintett személy részéről történő fogadására is, amely bizonyos konfrontációs jelenséggel, önkonfrontációval szokott járni. Egy cselekvésről önmagunkban megőrzött és a visszaidézett "kép" nagy gyakorisággal nem esik egybe, pozitív vagy negatív eltérés jelentkezhet a "szereplő" számára, annak ellenére, hogy a folyamatban résztvevő (közreműködő) társak ezt nem érzékelik, sőt objektív "visszatükrözésnek" tartják azt. Az önkonfrontáció lényege abban fogalmazható meg, hogy az egyén szembekerülhet viselkedésének (tevékenységének, személyiségének) eddig ismeretlen vonásaival, rádöbbenhet énképének hiányosságaira, vagy téves voltára. Ennek első fokozatában a külsődleges jegyek kerülnek előtérbe (kozmetikai effektus), vagyis helytelenül nem a tevékenységre, a tartalmi kérdésekre, nem a személyiség egészére irányul a figyelem. Ezt a fokozatot le kell vezetni annak érdekében, hogy későbbiekben a tréning tartalmával összefüggő tényezőkre összpontosítsuk a figyelmet, vagyis a "teljesítmény konfrontáció" kerüljön előtérbe, amelyben már a felkészítés lényegére a személyiség alakulására, a kompetencia kialakítására irányuljon a figyelem.

Az önkonfrontáció a képzés során a fejlesztő tevékenység egyik lényeges elemévé válhat, ha megfelelő szempontok alapján folyik az elemzés, amely a képzési cél megvalósításhoz egy-egy "lépéssel" járul hozzá. Fontos a tréningvezetésnél az, hogy miden gyakorlat (feladat) esetében határozzuk meg annak célját, a megfigyelés, az elemzés, az értékelés szempontjait, hogy minden megnyilatkozás a képzés kimenetét (képességek, kompetencia kialakítását, fejlesztését) szolgálja, minden észrevétel egy irányba segítse a tréningen résztvevő személyt.

1. Nagy Sándor: Didaktika, Tankönyvkiadó, Bp., 1974. 51.p.
2. Kardos Lajos: Általános pszichológia, Tankönyvkiadó, Bp., 1974. 277-278.p.
3. Pedagógia /Szerk.: Nánási Miklós/, Tankönyvkiadó, Bp., 1975. 300-301. p.
4. Poór Ferenc - Wacha Imre: A pedagógiai képességek és fejlesztésük videotechnika segítségével, Országos Oktatástechnikai Központ /OOK/, Veszprém, 1983. 273. p.
5. Poór Ferenc: A videós pedagógiai gyakorlat tapasztalatai Szombathelyen, In: A szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola tudományos közleményei IV., Szombathely, 1984. 269-282. p.
6. Poór Ferenc - Wacha Imre: A pedagógiai képességek és fejlesztésük videótechnika segítségével, OOK, Veszprém, 1983. 5-7. p. 7
7. 2001. évi CI törvény a Felnőttképzésről 29. § 10. bekezdés
8. Walter Milon: Audio-Vision - Nur Vision?, Österreichische Milchwirtschaft, 1974. 20. évf. 11. szám
9. Balogh Jenő: A vizualitás alapjai, OOK, Veszprém, 1976.
  • 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.04Az Év Irodája Konferencia & Díjátadó Kíváncsi vagy, hogy kié lesz Az Év Irodája díj, érdekelnek a legmodernebb irodai megoldások, valamint a magyar és nemzetközi piacot meghatározó szakemberek tapasztalatai? Akkor ott a helyed! KIKET FOGUNK DÍJAZNI?info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.23Humán controlling mutatószámok a gyakorlatban A képzés célja: A HR munka modern személetének és mérésének, számításának gyakorlati ismerete. A humán controlling egyes eszközeit konkrét példákon mutatjuk be, a résztvevőkkel közösen értékeljük azok alkalmazását.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Az X, Y és Z generációs HR szakemberek munkamotivációjának vizsgálata

Mennyiben tér el a különböző generációk motivációja a munkát illetően? Sok kutatás igyekezett erre a kérdésre választ találni, azonban a HR... Teljes cikk

Vezetői kompetenciák vizsgálata

Vajon a sikeres szervezeteket, sikeres vezetők irányítják? Milyen képességekkel, kompetenciákkal kell rendelkeznie egy sikeres vezetőnek? A vezetői... Teljes cikk

Elkészült a tipikus magyar vállalkozó portréja

Rózsaszín öltönyös? Lesötétített autóval jár? Baseballsapkás? Mobilozik? Sok sztereotipikus kép él a magyar vállalkozókról a fejekben. A BGE... Teljes cikk