A világ legkeményebb állásinterjúi

Az Egyesült Államokban 2010-ben még átlagosan 12 nap alatt döntöttek a cégek egy-egy új jelöltről, ma már ehhez 23 napra van szükségük. A felvételi eljárások nemcsak hosszabbak, de komplexebbek is lettek: a válság megtanította arra a cégeket, hogy odafigyeljenek a befektetéseikre, és egy új ember mindig nagy befektetés. Észak-Amerika legnagyobb ingyenes állásközvetítő portálja, a Glassdoor nem először készítette el azon cégek listáját, ahova a legnehezebb bekerülni a felvételi eljárás alapján.

Hány tehén van Kanadában?

Hogy a keménység néha hülyeséggel is tud párosulni az kiderül a Glassdoor korábbi összefoglalóiból, melyek a jelölteknek feltett kérdések alapján készültek. A BP például egy interjún komolyan kíváncsi volt arra, hogy az állásra jelentkező mérnök tisztában van-e vele, hogy egy mélytengeri olajfúrótorony működtetéséhez hány voltos áramforrásra van szükség... Az A.T. Kearney interjúztatója pedig azt is megkérdezte egy jelentkezőtől, hogy mekkora a kerekesszékpiac mérete Shanghajban? A cég amúgy üzleti elemzőt keresett. Az IT-szektor nagyjait sem kell félteni, ha arról van szó, hogyan hozzák zavarba a jelentkezőket. "Mit gondol, hány tehén van Kanadában?" - ez a kérdés egy Google-interjún hangzott el, a Dell pedig egy jelentkezőtől azt kérte, mondja el, melyik dal szövege írná le legjobban a munkamorálját?

Több mint egy hónapig tartó interjúk

A Glassdoor 1-5 pontig terjedő skálán pontozta bizonyos szempontok alapján az amerikai nagycégek interjúztatási gyakorlatát.
A Glassdoor listáján a McKinsey & Company. tanácsadó cég van az első helyen, itt a felvételi eljárás 39 napig tart, a jelölteknek több vizsgán kell átmenniük - ahol számológépet például egyáltalán nem használhatnak -, a személyes interjúkon pedig az illető vezetői készségeit és kezdeményezőképességét tesztelik leginkább. A technológiai cégek közül mindjárt a második a Thoughtworks szoftvergyártó, míg a Google csak a nyolcadik, a Microsoft a 16., a Google pedig a 22. a listán.

A népszerű keresőóriásnál az átlagos felvételi idő 37 nap, de arra is volt példa, hogy a Google 5 hónapig interjúztatott jelölteket, akiknek volt, hogy 12 beszélgetésen kellett prezentálniuk, hogy mindent tudnak az internetes piacról - derül ki a Glassdoor által megkérdezett jelöltek válaszaiból.

Menjünk, kávézzunk egyet, haver

A Microsoft hasonlóan válogatós, itt átlagosan 29 napig gyötrik a jelölteket, a Facebook átlaga egy nappal kevesebb csak ennél. Több jelentkező ugyanakkor arról számolt be, hogy a közösségi portálnál sokszor megpróbálnak eltérni a formaságoktól, nem ritka például, hogy az első interjúkat telefonon zavarják le, volt olyan, aki például a beszélgetés végén ajándékpólót kapott és az is egyre elterjedtebb gyakorlat, hogy a jelentkezőt egy Starbucks kávézóba hívják beszélgetni, hogy jobban felengedjen és megmutasson valamit a személyiségéből. Ez amúgy nemcsak a Facebooknál egyre népszerűbb eljárás.

Az egyedi és különleges felvételiket a Wall Street nagyjai is megirigyelték, a Glassdoor szerint a bankszektorban a legnehezebb a Bain & Capitalhoz bekerülni, ez amúgy Mitt Romney egykori republikánus elnökjelölt befektetési cége. Itt 28 napig húzódhat egy eljárás, a pénzpiaci szereplők közül a 17. helyen álló Blackrock a második legkeményebb felvételiztető, a világ egyik legnagyobb alapkezelőjénél 24 napig izzadhatnak az ambiciózus fiatalok, és temérdek matek- és intelligenciatesztet kell kitölteniük.

A siker így sem garantált

A Glassdoor összeállításából kiderül, hogy a nagy cégek már nem bíznak a hagyományos felvételiztetési eljárásokban, hiszen nem a szaktudásra és a jelölt tapasztaltaira kíváncsiak, hanem annak készségeire. Úgy tűnik a hatékonyságot úgy mérik a legtöbben, hogy igyekeznek, minél keményebb és izzasztóbb szituációkba hozni a jelölteket, melyeknek sokszor közvetlenül köze sincs ahhoz a területhez, amin a sikeres felvételi után a pályázó elhelyezkedik majd.

Keménység ide vagy oda, a megfelelő jelölt azonnali meglelése így sem garantált. A Leadership IQ friss felmérése szerint az először állást vállalók fele például 18 hónap után otthagyja a munkahelyét az Egyesült Államokban. Egy ilyen kudarc persze nemcsak a munkavállalón múlik, nem mindegy, hogy mennyire támogató a környezet, ahova be kell illeszkednie - éppen ezért a cégvezetők felelőssége is nagy, sokszor a megfelelő visszacsatolás hiánya vezet ugyanis szakításhoz.

A kemény állásinterjú pedig nem jelenti automatikusan azt, hogy a munka is maga lesz a szenvedés. Az új fajta módszerekkel kísérletező felvételiztetők sokszor inkább csak arra kíváncsiak, hogy viselkedik a pályázó nyomás alatt. Az ilyen nagyvállalatok nemcsak abban innovatívak, hogyan teszteljék leendő munkavállalóikat, hanem abban is, hogyan tartsák meg őket.