Álláslehetőségek Dániában
Dánia május elsejétől megnyitja álláspiacát a 2004-ben csatlakozott uniós tagországok - köztük Magyarország - munkavállalói előtt. Ez azt jelenti, hogy munkavállalási engedély nélkül lehet dolgozni az északi országban. Az európai uniós munkalehetőségeket összefogó EURES weboldal szerint Dániában mintegy 37 200 üres álláshely van. A munkalehetőségekről és a kinti életről érdeklődtünk.
Idén május elsejétől újabb két ország - Dánia és Belgium - nyitja meg munkaerőpiacát nyolc kelet- és közép-európai ország munkavállalói előtt. Így az újonnan érkezők már a munkavállalást engedélyező eljárás eltörlése után, szabadon, mozoghatnak a dán munkaerőpiacon. Úgy tűnik, hogy még a válság ellenére is lesz miből válogatniuk.
Havi bruttó 500 ezer forint kőművesként
Kiss István a közelmúltig Dániában dolgozott kőművesként, mostanra Hollandiába tette át "székhelyét", ám élénken élnek benne dániai tapasztalatai. Számára anyagilag megérte ott dolgozni. "Egy Varde nevű kisvárosban dolgoztam. A kőművesség hiányszakma az egész országban, ennek megfelelően havonta bruttó 12-13 ezer koronát is megkerestem (átszámítva körülbelül 480-500 ezer forint).
Dániában a válság előtt nagy volt a munkaerőhiány az építőiparban. "Egyes helyeken az építkezéseken dolgozó, 60-as éveikben járó férfiak sem számítottak ritkaságnak" - magyarázza. Hab a tortán: egyes helyeken a szakemberhiány miatt a szobafestők csaknem fele nő, de az asztalosok között is szép számmal kerülnek ki dolgozók a "gyengébb nem" képviselői közül. Vélhetően a válság csökkentette a munkalehetőségek számát, ám az EURES EU-s állásoldalon még így is 37 200 álláslehetőséget találtunk.
Magas fizetésekhez költséges megélhetés társul
Az európai viszonylatban kiemelkedőnek számító bérszínvonal mellett arra is fel kell készülni, hogy drága az élet északon - derül ki a férfi beszámolójából. Egy kiló kenyér ára átszámítva körülbelül 400, egy liter ásványvíz 500 forint, míg egy csésze, kevésbé elegáns helyen fogyasztható kávéért is közel 300 forintnyi koronát kell fizetni. A drágaság az ingatlanbérléskor is tetten érhető. István vidéki munkahelyén, havi csaknem kétezer koronáért (mintegy 80 ezer forint) bérelhetett olcsón elérhető lakást egy tanyaházban. Mindezt a tulajdonossal közös bejáratú WC-vel és konyhával. De mint mondja: egy valóban színvonalas lakás havi bérleti díja legalább ötezer korona. (200 ezer forint) Koppenhágában vagy bármely nagyobb dániai városban azonban ennél is borsosabb árakra - átlagosan 7-8 ezer koronára is (280-320 ezer forint) számíthatnak a lakásbérlők.
Valamennyire tudni kell dánul
Istvánnak a munkavállalási korlátozások eltörlése előtt egyáltalán nem volt könnyű dolga. A mostani nyitás szerencsére épp ezeket a korlátokat bontja majd le a Dániába vágyók előtt. Eddig ugyanis csak abban az esetben kaptak munkavállalási engedélyt Dániában, ha munkaszerződésük és a nekik járó bér megfelelt a munkát biztosító ágazatra vonatkozó kollektív szerződésekben foglaltaknak. "Nem volt könnyű megkapni a munkavállalási engedélyt kőművesként. A munkavállalási vizsgálat mellé általában rendőrségit is kértek pluszban. További nehézséget jelentett, hogy az engedély csak adott munkahelyre, 3 hónapra szólt. Utána mindenképpen el kellett hagyni az országot - ennek betartását a rendőrség is szigorúan ellenőrizte."
István elé a nyelvtudás - vagy ha úgy vesszük, ennek hiánya - is komoly akadályokat gördített. "A dánok rengeteg szociális juttatásra jogosultak - oktatás, szakszervezeti tagdíjak, és persze a lakásfelújítás 100 százalékos leírása az adóból. De semmit sem könnyű elintézni a dánul nem beszélőknek. Bár angolul és németül jól tudok, a dán tudás hiánya miatt gyakran úgy éreztem, sok mindentől el vagyok vágva" - magyarázta.
Nem diszkriminálnak fizetésekben
A dánok egyébként - bár kissé hűvösek és távolságtartóak - gyakran viccelődnek egymással laza, ironikus stílusban. Egy időben a "Ne kérdezzen semmit, külföldi vendégmunkás vagyok" kitűzőkkel látták el az országban vendégmunkásként dolgozó buszvezetőket is. A férfi pénzügyi diszkriminációval nem nagyon találkozott. "Pénzben a külföldi vendégmunkás is a dánokkal azonos bért kap" - teszi hozzá.
Egyelőre kevés magyar dolgozik Dániában
Mindezek ellenére úgy tűnik: a dánoknak nem kell attól tartaniuk, hogy a magyarok elárasztják álláspiacukat. Eddig sem próbálkoztak tömegével, roham ezt követően sem várható. Mint azt Kalmár Andrástól, a magyar Foglalkoztatási és Szociális Hivatal EURES menedzserétől megtudtuk: a becslések szerint a külföldön dolgozó magyarok körülbelül 0,5 százaléka vállal munkát Dániában. A szakember szerint ennek egyik legfőbb oka a nyelvtudás hiánya. Az EURES tavaly, a nemzetközi állásbörzéken országszerte részt vevő mintegy 3 ezer érdeklődő körében készített felmérést. Eszerint a kérdőívet kitöltők háromnegyede beszél angolul kiváló, jó vagy alapszinten - a dánt a válaszadók 1 százaléka sem jelölte meg. "Sokan tartanak a dántól. Pedig nyelvtörténeti okokból kifolyólag sokban hasonlít az angolra és a németre. A fenti két nyelven beszélők így akár könnyen elsajátíthatják újabb nyelvként" - tette hozzá. Az EURES menedzser azt is elmondta: jellemző dán munkalehetőség a külföldieknek a nyári, szezonális mezőgazdasági munka. Rendszerint zöldség- és gyümölcsszüretre - borsó, zöldbab, hagymaszüretre, kukoricatörésre, eperszedésre keresnek embereket - mindezt átlagosan 20 eurós órabérért. Emellett jellemzően hiány szokott lenni az építőiparban vízvezeték-szerelőkből, a fémiparban CNC-sekből, autófényezőkből a vendéglátóiparban szakácsból, felszolgálókból. Ugyanakkor még nem tudni, mennyire írta felül a gazdasági válság ezeket a trendeket.
Interaktívan vegyük fel a kapcsolatot a dán cégekkel
Gyanúnkat a kinti munkaügyi kirendeltségek egyikének képviselője is igazolta. Louis-Bach Nielsen, az aarhusi Workindenmark Center West dán munkatársa megkeresésünkre úgy reagált: természetesen vannak nyitott, a külföldiek számára is megpályázható álláshelyek - bár azért tagadhatatlan, a gazdasági válság némileg visszaszorította az igényt irántuk. Konkrét számadatot azonban ő sem tudott mondani. Nielsen mindenesetre hozzátette: a dániai munkavállalást tervezőknek ajánlatos felkeresni a www.workindenmark.dk weboldalt, és mielőbb feltölteni önéletrajzaikat angolul, németül, esetleg valamelyik skandináv nyelven. A regisztrációt követően a CV elérhetővé válik a dán cégeknek, munkaadóknak, akik itt kedvükre válogathatnak a számukra szimpatikus jelöltek között. Ha a pályázó önéletrajza alapján megfelelőnek tűnik, felveszik vele a kapcsolatot e-mailben vagy telefonon, és munkát ajánlanak neki. A rendszer a feltöltött önéletrajzokat két hónapig tárolja, utána újra fel kell tölteni a pályázati anyagokat. A határidő lejárta előtt két héttel a rendszer automatikusan emlékeztető e-mailt postáz az álláskeresőknek. Érdemes még az állásportálok kínálatát szemezgetni. A Monster nemzetközi állásportál-hálózat dániai oldalán (www.monster.dk) például több száz állásajánlat érhető el.
Takács Gabriella
Havi bruttó 500 ezer forint kőművesként
Kiss István a közelmúltig Dániában dolgozott kőművesként, mostanra Hollandiába tette át "székhelyét", ám élénken élnek benne dániai tapasztalatai. Számára anyagilag megérte ott dolgozni. "Egy Varde nevű kisvárosban dolgoztam. A kőművesség hiányszakma az egész országban, ennek megfelelően havonta bruttó 12-13 ezer koronát is megkerestem (átszámítva körülbelül 480-500 ezer forint).
Dániában a válság előtt nagy volt a munkaerőhiány az építőiparban. "Egyes helyeken az építkezéseken dolgozó, 60-as éveikben járó férfiak sem számítottak ritkaságnak" - magyarázza. Hab a tortán: egyes helyeken a szakemberhiány miatt a szobafestők csaknem fele nő, de az asztalosok között is szép számmal kerülnek ki dolgozók a "gyengébb nem" képviselői közül. Vélhetően a válság csökkentette a munkalehetőségek számát, ám az EURES EU-s állásoldalon még így is 37 200 álláslehetőséget találtunk.
Magas fizetésekhez költséges megélhetés társul
Az európai viszonylatban kiemelkedőnek számító bérszínvonal mellett arra is fel kell készülni, hogy drága az élet északon - derül ki a férfi beszámolójából. Egy kiló kenyér ára átszámítva körülbelül 400, egy liter ásványvíz 500 forint, míg egy csésze, kevésbé elegáns helyen fogyasztható kávéért is közel 300 forintnyi koronát kell fizetni. A drágaság az ingatlanbérléskor is tetten érhető. István vidéki munkahelyén, havi csaknem kétezer koronáért (mintegy 80 ezer forint) bérelhetett olcsón elérhető lakást egy tanyaházban. Mindezt a tulajdonossal közös bejáratú WC-vel és konyhával. De mint mondja: egy valóban színvonalas lakás havi bérleti díja legalább ötezer korona. (200 ezer forint) Koppenhágában vagy bármely nagyobb dániai városban azonban ennél is borsosabb árakra - átlagosan 7-8 ezer koronára is (280-320 ezer forint) számíthatnak a lakásbérlők.
Valamennyire tudni kell dánul
Istvánnak a munkavállalási korlátozások eltörlése előtt egyáltalán nem volt könnyű dolga. A mostani nyitás szerencsére épp ezeket a korlátokat bontja majd le a Dániába vágyók előtt. Eddig ugyanis csak abban az esetben kaptak munkavállalási engedélyt Dániában, ha munkaszerződésük és a nekik járó bér megfelelt a munkát biztosító ágazatra vonatkozó kollektív szerződésekben foglaltaknak. "Nem volt könnyű megkapni a munkavállalási engedélyt kőművesként. A munkavállalási vizsgálat mellé általában rendőrségit is kértek pluszban. További nehézséget jelentett, hogy az engedély csak adott munkahelyre, 3 hónapra szólt. Utána mindenképpen el kellett hagyni az országot - ennek betartását a rendőrség is szigorúan ellenőrizte."
István elé a nyelvtudás - vagy ha úgy vesszük, ennek hiánya - is komoly akadályokat gördített. "A dánok rengeteg szociális juttatásra jogosultak - oktatás, szakszervezeti tagdíjak, és persze a lakásfelújítás 100 százalékos leírása az adóból. De semmit sem könnyű elintézni a dánul nem beszélőknek. Bár angolul és németül jól tudok, a dán tudás hiánya miatt gyakran úgy éreztem, sok mindentől el vagyok vágva" - magyarázta.
Nem diszkriminálnak fizetésekben
A dánok egyébként - bár kissé hűvösek és távolságtartóak - gyakran viccelődnek egymással laza, ironikus stílusban. Egy időben a "Ne kérdezzen semmit, külföldi vendégmunkás vagyok" kitűzőkkel látták el az országban vendégmunkásként dolgozó buszvezetőket is. A férfi pénzügyi diszkriminációval nem nagyon találkozott. "Pénzben a külföldi vendégmunkás is a dánokkal azonos bért kap" - teszi hozzá.
Egyelőre kevés magyar dolgozik Dániában
Mindezek ellenére úgy tűnik: a dánoknak nem kell attól tartaniuk, hogy a magyarok elárasztják álláspiacukat. Eddig sem próbálkoztak tömegével, roham ezt követően sem várható. Mint azt Kalmár Andrástól, a magyar Foglalkoztatási és Szociális Hivatal EURES menedzserétől megtudtuk: a becslések szerint a külföldön dolgozó magyarok körülbelül 0,5 százaléka vállal munkát Dániában. A szakember szerint ennek egyik legfőbb oka a nyelvtudás hiánya. Az EURES tavaly, a nemzetközi állásbörzéken országszerte részt vevő mintegy 3 ezer érdeklődő körében készített felmérést. Eszerint a kérdőívet kitöltők háromnegyede beszél angolul kiváló, jó vagy alapszinten - a dánt a válaszadók 1 százaléka sem jelölte meg. "Sokan tartanak a dántól. Pedig nyelvtörténeti okokból kifolyólag sokban hasonlít az angolra és a németre. A fenti két nyelven beszélők így akár könnyen elsajátíthatják újabb nyelvként" - tette hozzá. Az EURES menedzser azt is elmondta: jellemző dán munkalehetőség a külföldieknek a nyári, szezonális mezőgazdasági munka. Rendszerint zöldség- és gyümölcsszüretre - borsó, zöldbab, hagymaszüretre, kukoricatörésre, eperszedésre keresnek embereket - mindezt átlagosan 20 eurós órabérért. Emellett jellemzően hiány szokott lenni az építőiparban vízvezeték-szerelőkből, a fémiparban CNC-sekből, autófényezőkből a vendéglátóiparban szakácsból, felszolgálókból. Ugyanakkor még nem tudni, mennyire írta felül a gazdasági válság ezeket a trendeket.
Interaktívan vegyük fel a kapcsolatot a dán cégekkel
Gyanúnkat a kinti munkaügyi kirendeltségek egyikének képviselője is igazolta. Louis-Bach Nielsen, az aarhusi Workindenmark Center West dán munkatársa megkeresésünkre úgy reagált: természetesen vannak nyitott, a külföldiek számára is megpályázható álláshelyek - bár azért tagadhatatlan, a gazdasági válság némileg visszaszorította az igényt irántuk. Konkrét számadatot azonban ő sem tudott mondani. Nielsen mindenesetre hozzátette: a dániai munkavállalást tervezőknek ajánlatos felkeresni a www.workindenmark.dk weboldalt, és mielőbb feltölteni önéletrajzaikat angolul, németül, esetleg valamelyik skandináv nyelven. A regisztrációt követően a CV elérhetővé válik a dán cégeknek, munkaadóknak, akik itt kedvükre válogathatnak a számukra szimpatikus jelöltek között. Ha a pályázó önéletrajza alapján megfelelőnek tűnik, felveszik vele a kapcsolatot e-mailben vagy telefonon, és munkát ajánlanak neki. A rendszer a feltöltött önéletrajzokat két hónapig tárolja, utána újra fel kell tölteni a pályázati anyagokat. A határidő lejárta előtt két héttel a rendszer automatikusan emlékeztető e-mailt postáz az álláskeresőknek. Érdemes még az állásportálok kínálatát szemezgetni. A Monster nemzetközi állásportál-hálózat dániai oldalán (www.monster.dk) például több száz állásajánlat érhető el.
Takács Gabriella
Hogyan tekint egy HR szakember, egy fejvadász a közeli jövőre nemcsak a szakmáját, hanem Magyarország és a világ várható folyamatait kutatva?
Jön a home office sorozat az "új normálisról"?