Az állam inkább pénzt ad a kismamáknak részmunkaidő helyett

A bizonytalan munkaerő-piaci helyzetet teszi felelőssé a KSH kutatója a gyermekvállalási kedv csökkenéséért. A kormányzati programok azonban még mindig a szociális ellátásokra koncentrálnak ahelyett, hogy a nők munkavállalását segítenék.

Átfogó népességpolitikai csomaggal szeretné ösztönözni a gyermekvállalást a kormány. Az eddig kiszivárgott, szociális ellátásokra koncentráló tervek mellett a nők foglalkoztatási helyzete is meghatározó tényező a késői gyermekvállalásban, és abban, hogy sok tervezett gyermek nem születik meg.

Van terv állami normatívát kapó munkahelyi napközik létrehozására, de ezen kívül kevéssé koncentrálnak a tervek a nők munkába állásának megkönnyítésére. Pedig a család és a munka összeegyeztethetősége kardinális kérdés. A szülés utáni visszailleszkedés pedig különösen nehéz, főként a képzetlenebb nők számára.

OECD-kimutatások szerint Magyarországon a legalacsonyabb a kisgyermekes nők foglalkoztatási rátája: a 3 év alatti gyermekeket nevelőké mindössze 20 százalék, a 3–5 év közötti gyermekeseké (tehát a gyes utáni időszakban) pedig mindössze 60 százalék. Az is beszédes adat, hogy a nők és az anyák foglalkoztatási rátája közötti különbség mintegy 22 százalékpont, ami nemzetközi viszonylatban is igen nagynak számít.

Európában a kisgyermekek otthoni nevelése kevésbé jellemző, viszont az anyák gyakran részmunkaidőben dolgoznak. Erre lehetőséget ad a helyi munkaügyi szabályozás: a munkáltatók nem utasíthatják vissza a kisgyermekes szülők részmunkaidős kérelmét (Magyarországon ez csak a közszférában foglalkoztatottakat érinti). Az európai példák az anyák mielőbbi visszatérését szorgalmazzák rövidebb fizetett szabadságokkal, egyre fogyó munkaidő-kedvezményekkel, az évekkel egyre csökkenő ellátással.

Pongrácz Tiborné, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének igazgatóhelyettese a Népszabadságnak elmondta: a nemzetközi tapasztalatok szerint ott magas a termékenység, ahol magas a nők foglalkoztatottsági rátája is. Felmérések szerint 2000-ben 75 százalékkal a család vezetett a munkával szemben a fontossági sorrendben, addig mára a munka fontossága 50 százalékra nőtt. Mindez nem a karrierépítéssel függ össze, hanem azzal, hogy a bizonytalan munkaerő-piaci helyzetben a család fenntartása szempontjából fontos, hogy mindkét szülőnek legyen munkahelye – fogalmazott.

Népszabadság
  • 2026.03.18Six Sigma Green Belt képzés A KÉPZÉS CÉLJA: A tréning résztvevői megismerik a TQM-ben, mint menedzsmentrendszerben rejlő lehetőségeket. A tréning résztvevői gyakorlati jártasságra tesznek szert a 6 Sigma módszertan alkalmazásában, és képesek lesznek önállóan 6 Sigma projekteket vezetni a vállalatuknál. info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2026.03.26recruiTECH x HRTECH konferencia A recruiTECH x HRTECH konferencia HR vezetőknek, toborzóknak, toborzási vezetőknek, employer branding és L&D szakembereknek szól, akik a munkaerőpiaci kihívásokra már technológia-alapú, jövőálló megoldásokat keresnek, és hatékonyabb HR működésben gondolkodnak.info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Beindult a tűzoltórendszer, 56 munkás hagyta el az akkumulátor-gyár területét

Debrecen déli ipari övezetében, egy Jedlik Ányos utcai gyárhoz riasztották a tűzoltókat szerda este Debrecenben - tájékoztatta a hajdú-bihari... Teljes cikk

Egy hónapig lehet még kérni az szja-bevallás tervezetének postázását

Míg 2018-ban 740 ezren igényelték az szja-bevallás tervezetének postai kiküldést, addig 2025-ben már csak 75 ezren éltek ezzel a lehetőséggel. Egyre... Teljes cikk