Az állam inkább pénzt ad a kismamáknak részmunkaidő helyett
A bizonytalan munkaerő-piaci helyzetet teszi felelőssé a KSH kutatója a gyermekvállalási kedv csökkenéséért. A kormányzati programok azonban még mindig a szociális ellátásokra koncentrálnak ahelyett, hogy a nők munkavállalását segítenék.
Átfogó népességpolitikai csomaggal szeretné ösztönözni a gyermekvállalást a kormány. Az eddig kiszivárgott, szociális ellátásokra koncentráló tervek mellett a nők foglalkoztatási helyzete is meghatározó tényező a késői gyermekvállalásban, és abban, hogy sok tervezett gyermek nem születik meg.
Van terv állami normatívát kapó munkahelyi napközik létrehozására, de ezen kívül kevéssé koncentrálnak a tervek a nők munkába állásának megkönnyítésére. Pedig a család és a munka összeegyeztethetősége kardinális kérdés. A szülés utáni visszailleszkedés pedig különösen nehéz, főként a képzetlenebb nők számára.
OECD-kimutatások szerint Magyarországon a legalacsonyabb a kisgyermekes nők foglalkoztatási rátája: a 3 év alatti gyermekeket nevelőké mindössze 20 százalék, a 3–5 év közötti gyermekeseké (tehát a gyes utáni időszakban) pedig mindössze 60 százalék. Az is beszédes adat, hogy a nők és az anyák foglalkoztatási rátája közötti különbség mintegy 22 százalékpont, ami nemzetközi viszonylatban is igen nagynak számít.
Európában a kisgyermekek otthoni nevelése kevésbé jellemző, viszont az anyák gyakran részmunkaidőben dolgoznak. Erre lehetőséget ad a helyi munkaügyi szabályozás: a munkáltatók nem utasíthatják vissza a kisgyermekes szülők részmunkaidős kérelmét (Magyarországon ez csak a közszférában foglalkoztatottakat érinti). Az európai példák az anyák mielőbbi visszatérését szorgalmazzák rövidebb fizetett szabadságokkal, egyre fogyó munkaidő-kedvezményekkel, az évekkel egyre csökkenő ellátással.
Pongrácz Tiborné, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének igazgatóhelyettese a Népszabadságnak elmondta: a nemzetközi tapasztalatok szerint ott magas a termékenység, ahol magas a nők foglalkoztatottsági rátája is. Felmérések szerint 2000-ben 75 százalékkal a család vezetett a munkával szemben a fontossági sorrendben, addig mára a munka fontossága 50 százalékra nőtt. Mindez nem a karrierépítéssel függ össze, hanem azzal, hogy a bizonytalan munkaerő-piaci helyzetben a család fenntartása szempontjából fontos, hogy mindkét szülőnek legyen munkahelye – fogalmazott.
Népszabadság
Van terv állami normatívát kapó munkahelyi napközik létrehozására, de ezen kívül kevéssé koncentrálnak a tervek a nők munkába állásának megkönnyítésére. Pedig a család és a munka összeegyeztethetősége kardinális kérdés. A szülés utáni visszailleszkedés pedig különösen nehéz, főként a képzetlenebb nők számára.
OECD-kimutatások szerint Magyarországon a legalacsonyabb a kisgyermekes nők foglalkoztatási rátája: a 3 év alatti gyermekeket nevelőké mindössze 20 százalék, a 3–5 év közötti gyermekeseké (tehát a gyes utáni időszakban) pedig mindössze 60 százalék. Az is beszédes adat, hogy a nők és az anyák foglalkoztatási rátája közötti különbség mintegy 22 százalékpont, ami nemzetközi viszonylatban is igen nagynak számít.
Európában a kisgyermekek otthoni nevelése kevésbé jellemző, viszont az anyák gyakran részmunkaidőben dolgoznak. Erre lehetőséget ad a helyi munkaügyi szabályozás: a munkáltatók nem utasíthatják vissza a kisgyermekes szülők részmunkaidős kérelmét (Magyarországon ez csak a közszférában foglalkoztatottakat érinti). Az európai példák az anyák mielőbbi visszatérését szorgalmazzák rövidebb fizetett szabadságokkal, egyre fogyó munkaidő-kedvezményekkel, az évekkel egyre csökkenő ellátással.
Pongrácz Tiborné, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének igazgatóhelyettese a Népszabadságnak elmondta: a nemzetközi tapasztalatok szerint ott magas a termékenység, ahol magas a nők foglalkoztatottsági rátája is. Felmérések szerint 2000-ben 75 százalékkal a család vezetett a munkával szemben a fontossági sorrendben, addig mára a munka fontossága 50 százalékra nőtt. Mindez nem a karrierépítéssel függ össze, hanem azzal, hogy a bizonytalan munkaerő-piaci helyzetben a család fenntartása szempontjából fontos, hogy mindkét szülőnek legyen munkahelye – fogalmazott.
Népszabadság
- 2026.10.21Harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatása Vendégmunkást vagy külföldi munkavállalót alkalmaz? Gyakorlati képzésünk bemutatja a harmadik országbeli állampolgárok jogszerű foglalkoztatásának szabályait. Szó lesz az engedélymentes foglalkoztatásról, a vendégmunkás-engedélyről és a Nemzeti Kártyáról, az ukrán állampolgárok foglalkoztatásának sajátosságairól, az összevont kérelmezési eljárásról, valamint a munkáltatói kötelezettségekről és felelősségről. Kérdéseit a helyszínen személyesen is felteheti az előadónak.
Részletek
Jegyek
- 2026.10.22Munkaidő és munkabér A munkaidő-beosztástól a bér elszámolásáig: gyakorlati képzés a munkaidő és a munkabér szabályairól. Szó lesz a munkaidőkeretről, a rendkívüli munkaidőről, a pihenőidőről (a MÁV-START ítélet tükrében is), a távolléti díjról, a bérpótlékokról és a munkabérből történő levonásokról. Kérdéseit a helyszínen személyesen is felteheti az előadónak.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.17Munkajog képzés HR-eseknek Munkajog képzés HR-eseknek érthetően. 2 napos intenzív, átfogó kurzus a Munka törvénykönyvéről.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.20Vida Ági a Kapcsolódás Napján Milyen mintákat hozunk gyerekkorunkból, és hogyan jelennek meg a felnőtt kapcsolatainkban? Vida Ági „Hogyan hatnak a gyermekkori kötődési mintáink a felnőttkori kapcsolatainkra?” című előadásával vár a Kapcsolódás Napja 2026. november 20-án, Budapesten, a SUGÁR Moziban.
Részletek
Jegyek


Sikeresnek látszol, de mégsem érzed magad a helyeden? Vajon megszelídíthető a siker?