Az államtitkárság cáfolja, hogy ne lenne átfogó, romáknak szóló foglalkoztatási program

Kilátástalanság és szegénység - nincs kormányzati válasz a romák munkanélküliségére című cikkünkre szerkesztőségünkhöz érkezett közleményben reagált a Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság.

Az intézmény sérelmezi, hogy a HR Portal cikkében nem esik szó azokról a kormányzati intézkedésekről, amelyek javítanak a romák foglalkoztatási helyzetén. A közlemény szerint olyan örökséggel kell itt szembenézni, ami hosszú, kitartó munkát igényel, és ebben a cikkben nem tükröződik az a hatalmas erőfeszítés, amit a három éve hivatalban lévő kormányzat tett az ügy érdekében.

Az államtitkárság szerint a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégiához kapcsolódó, 2012-2014-es évekre vonatkozó kormányzati intézkedési terv egyik legmeghatározóbb területe a foglalkoztatás. A Stratégia alapelvei között szerepel: az aktivizálás (azaz fontos, hogy a jelenleg inaktív munkaképes emberek ismét aktívak legyenek, és felelősséget vállaljanak sorsukért), a koordináció, azaz a különböző szakpolitikák rendszerének összehangolása, komplexitás, azaz a szegénység által sújtott területeket - a foglalkoztatást, oktatást, egészségügyet, lakhatást - összehangolva, együtt kell kezelni, és az ellenőrzés, nyomon követés, azaz egy olyan monitorozási rendszer kialakítása és működtetése, amelynek segítségével a programok eredményessége és célzottsága kimutatható.

Az elmúlt három év eredményei

Az államtitkárság tájékoztatása szerint a Start munkaprogramban tavaly 261 ezren dolgoztak, a becslések szerint - illetve önbevallás alapján - 54 750 roma, közülük 9316-an valóban Start-munkások, akiknek a tavalyi volt első munkájuk és munkahelyük. A közfoglalkoztatás önmagában nem cél, a cél a hosszú távú foglalkoztatás, illetve önellátás, önfenntartóvá válás. Ezt segíti például a Szociális Földprogram, amely az elmúlt fél évben 101 település 2657 családjának nyújtott segítséget. A program a hátrányos helyzetű falvak lakóinak megélhetését biztosítja azzal, hogy munkalehetőséget teremt, továbbá az elkészült ételeket a rászorulóknak, szociális intézményeknek is eljuttatják. A projekt révén idén körülbelül 150 szervezet juthat támogatáshoz, és ezer mélyszegénységben élő kaphat munkát.

A HR Portal cikkében említett roma nők foglalkoztatását segítő programban eddig több mint 660-an írtak alá együttműködési megállapodást az ORÖ-vel, akik közül 100-an vettek részt a TKKI felvételi eljárásán (kompetenciamérés, orvosi vizsgálat), töltöttek ki irányító lapot. Az ORÖ mentorai, koordinátorai 2012. július óta végzik a terepmunkát, feladataik közé tartozik a toborzás, a mentorálás, a folyamatos segítségnyújtás a célcsoport részére a projekt megvalósítása során. A programba összességében eddig 4000 fő jelentkezett. Három helyszínen (Nyíregyháza, Szolnok, Békéscsaba) indultak el az első dajkaképzések.

Jelenleg is zajló és hamarosan kiírásra kerülő programok

Az államtitkárság közleményében felsorolta a folyamatban lévő programokat. A TÁMOP 5.3.8/B "A leghátrányosabb helyzetű csoportok munkaerő-piaci esélyeinek növelése érdekében motiváló képzések és támogató szolgáltatások" című, 7,31 milliárd forint keretösszegű kiemelt programnak a TKKI a projektgazdája. A 2012 óta tartó projektbe 30.000 személyt kívánnak bevonni; 2013. február végéig 4000 előkészítése történt meg, és 4 munkáltatóval (200 fő) készítették elő a képzést és foglalkoztatást. A projekthez szorosan kapcsolódik a TÁMOP 5.3.10 A leghátrányosabb helyzetű csoportok életviteli kompetenciájának fejlesztése kiemelt projekt. A két kiemelt projekt alapgondolata, hogy senkiről sem mondanak le, hanem személyre szabott megoldásokat kell keresni a részvevők számára. Így a kompetenciamérések eredményei alapján képzésbe nem bevont személyek további lehetőséget kapnak a TÁMOP 5.3.10 projektben. A tervek szerint a programmal elért személyek száma 13.000, a képzésben résztvevők száma 6000, a képzést eredményesen elvégzők száma 4500, a képzési és foglalkoztatási programba bevontak száma 1800.

A TÁMOP 1.1.2 kiemelt konstrukció hátrányos helyzetű álláskeresők munkaerő-piacra való belépését segíti elő komplex, személyre szabott támogatások és szolgáltatások nyújtásával. A projekt 2011. május 1-jével indult meg az ország konvergencia régióiban a munkaügyi központok megvalósításában 106 milliárd forintos támogatással. Célok: a projektbe bevont összesen 110.000 személy közül 16.500 roma, 57.980 ember képzése, 88.000 sikeres program-befejező és 32.000 dolgozó legalább félévig történő állásban maradása. Időarányosan sikerült tartani a vállalásokat: a 2013. február végéig bevont 62.747 fő közül 9.112 roma származású álláskereső, a képzésbe bevont 25.978 ember közül 20.826-an sikeresen befejezték a programot, és 3828 jelentkező már több mint fél éve dolgozik. A roma bevonási célszámok elérésének biztosítása érdekében valamennyi megyei munkaügyi központban 2012. szeptembertől novemberig foglalkoztatási koordinátor munkakörben 2 roma referens foglalkoztatására került sor. A TÁMOP 1.1.4 kiemelt konstrukció szintén a hátrányos helyzetű álláskeresők munkaerő-piacra való belépését segíti a Közép-Magyarországi Régióban, és 2011. május 1-től valósul meg 7 milliárd forintból. A vállalásokat eddig időarányosan tudják tartani: a 2013. február végéig sikerült bevonni 6138 (cél: 7000) főt, a képzésbe bevont 3577 (4200) ember közül 2382 (3500) sikeresen végzett, 1419-en (5950) befejezték a programot, és 231 (2250) jelentkező már több mint fél éve dolgozik.

A TÁMOP 1.4.1 konstrukció célja, hogy nem állami szervezetek közreműködésével helyi kezdeményezések legyenek támogatva összesen 1,49 milliárd forinttal. A projektek megvalósítása folyamatban van. A TÁMOP 1.4.3 pályázati kiírás összesen 4,7 milliárd forinttal támogatja innovatív foglalkoztatási módszerek kipróbálását. A pályázatok jelenleg elbírálási szakaszban vannak. A bevont romák száma mindkét kiírás esetében horizontális szempontként jelenik meg.

A TÁMOP 1.4.6/12 pályázati felhívás (3 milliárd forintos keretösszeg) célja a hátrányos helyzetű emberek munkaerő-piaci elhelyezkedésének elősegítése tranzitfoglalkoztatási programokon keresztül. A romák megfelelő mértékű bevonása érdekében kötelező konzorciumi partnerként a bevonni a helyi roma önkormányzatot.

Az összesen 20,02 milliárd forint támogatású TÁMOP 2.1.6. kiemelt projekt egyik célja, hogy az alacsony iskolai végzettségű, illetve szakképzetlen felnőttek számára is lehetővé tegye a képzésben való részvételt, ezáltal javuljon a munkaerő-piaci helyzetük, és a közfoglalkoztatás során megszerzett gyakorlat birtokában munkát tudjanak vállalni az elsődleges munkaerőpiacon. A program során olyan szakképzettséggel rendelkező munkavállalókat szeretnének képezni, akiknek a szakképzettsége elavulttá vált vagy alapul szolgál olyan egyéb új képesség, végzettség megszerzésére, amely valós munkaerő-piaci igényekre épül. Kiemelten támogatják a közfoglalkoztatással összefüggő képzéseket. Céljaikat így fogalmazták meg: a képzésbe bevont 37.000 fő (közülük 31.450-en sikeresen végeznek is) közül a romák száma eléri a 3000 főt. A legfrissebb, 2013. február 28-i adatok szerint a képzésbe bevont személyek száma 12.536 (közülük 2191 roma), a sikeresen végzőké 2578.

A TÁMOP 5.3.1.-B-2 projekt alapvető célja a társadalmi előítélettel és munkaerő-piaci diszkriminációval küzdő munkanélküli roma emberek (elsősorban roma nők) társadalmi befogadásának és foglakoztatásának javítása, a szociális és gyermekjóléti ellátórendszer intézményeiben történő foglalkoztatásuk támogatásával. A pályázat keretösszege 1,4 milliárd forint. A 2012 őszén indított projektben 1000 fő támogatott képzése valósul meg 2013. I. negyedévétől, közülük várhatóan 750-en sikeresen végeznek és elhelyezkednek 350 intézményben.

Hátrányos helyzetben élők foglalkozását segítő intézkedések

A szakképzési rendszer átalakítása során cél volt a hátrányos helyzetű emberek, köztük a romák számára a képzéshez való hozzáférés, illetve a piacképes szakma megszerzésének biztosítása. A szakiskola jellemzően a hátrányos helyzetűek továbbtanulási formája, a romák kétharmada szakiskolában tanul tovább. Az új szakképzésről szóló törvény 2012. szeptember 1-től lehetőséget ad a képzéstípusok közötti váltásra, továbbá az érettségire felkészítésre. A törvény erősíti a tanulószerződés intézményét, elősegíti a képzés gyakorlati jellegét, mely szintén hozzájárulhat foglalkoztathatóságuk növeléséhez. Szakiskolai tanulmányi ösztöndíjban 2012-ben 20.515 tanuló részesült, a felhasznált forrás 2,9 milliárd forint volt.

A megoldandó feladatok között szerepelt, hogy az alacsony iskolai végzettségűek - ezen belül különösen a nők, romák - foglalkoztatását és képzésükben való együttműködést vállaló vállalkozásokat előnyben részesítsék a támogatások feltételeinek kialakításakor: Az intézkedést szolgálja a Munkahelyvédelmi Akcióterv, melynek célja a munkahelyek megőrzése és a hátrányos helyzetben lévő munkavállalók foglalkoztatásának védelme. Az Akcióterv egyebek mellett az egyszerű munkakörben alkalmazottak - így roma emberek - foglalkoztatását segíti a munkáltatói teher mérséklésével. Az álláskeresők és inaktívak foglalkoztatását átmenetileg biztosító programok támogatása a szociális szövetkezetek kialakításával valósul meg. A szociális szövetkezet továbblépést jelenthet a közfoglalkoztatási programokban foglalkoztatottak számára is, akik a közfoglalkoztatásból kikerülve önfoglalkoztatóvá, szövetkezeti taggá vagy szövetkezeti alkalmazottá válva kiléphetnek az elsődleges munkaerőpiacra. Az új típusú szociális szövetkezeti működést segítő jogi háttér részben már kialakult.

Nőtt a foglalkoztatottak száma

Az államtitkárság felhívja továbbá a figyelmet, hogy nőtt a foglalkoztatottak száma. A KSH 2013. május 29-i jelentése szerint továbbra is pozitív tendencia érvényesül a kormányzati politikában kiemelt szerepet játszó foglalkoztatottság terén, hiszen idén február-áprilisban 58 ezerrel, 3 millió 869 ezerre nőtt a foglalkoztatottak száma Magyarországon, a 15-64 éves népesség foglalkoztatási rátája 1,2 százalékponttal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. A 15-74 éves korosztályban 1,0 százalékpontos emelkedéssel 50,7 százalékra javult a foglalkozatási arány. Az első negyedévhez képest mind a 15-64, mind a 15-74 éves korosztályban 0,7 százalékponttal nőtt a foglalkoztatási ráta azzal, hogy 49, illetve 52 ezerrel többen álltak munkába a február-áprilisi időszakban.