Az állandósított hosszú hétvégék korszaka jön
Már csütörtökön beleszagolhatnak a hétvége szabad levegőjébe Gambia lakói, ugyanis az ország vezetői néhány héttel ezelőtt elhatározták, hogy a négynapos munkahétre állnak át a Narancsjuice.hu írása szerint. Az afrikai államban a munkaórák nem változnak, a dolgozók a háromnapos szabadságért cserébe hétfőtől csütörtökig naponta tíz órát töltenek munkával.
Egyre jelentősebb trend ez a világban, gondoljunk például a franciaországi megoldásra, ahol a pénteki munkanap csupán délig tart. Magyarországon pedig a közszféra egyes területein szintén ehhez hasonló luxust élvezhetnek a dolgozók.
Az USA Utah állama 2008 és 2011 között energiatakarékosság céljából vezette be a négy napos munkahetet. Feltevésük szerint jelentősen lehet spórolni az energiaköltségeken azzal, ha hetente eggyel kevesebb napon kell fűteni, légkondicionálni illetve világítani a munkahelyeket.
A megtakarítások azonban elmaradtak a várakozásoktól, és a különböző szolgáltatások elérése is gondokat okozott a csökkentett nyitva tartás mellett. A háromnapos hétvége végül megbukott.
A Narancsjuice.hu emlékeztet arra, hogy a modern közgazdaság alapjait lefektető John M. Keynes 1930-ban azt jósolta, hogy a huszonegyedik században csupán 15 órából fog állni egy munkahét. Ma is akadnak szakértők, akik szerint ez a jövő iránya.
Nemrégiben a HR Portal is beszámolt arról, hogy a dán James Vaupel professzor felvetette, hogy a mai gyermekek már akár nyolcvanéves korukig is munkaképesek lehetnek, így a nyugdíjkorhatárt fokozatosan erre a szintre lehet emelni. A hosszú munkaévekért a dolgozókat 25 órás munkahéttel kárpótolnák, illetve a rövidebb munkaidő nemcsak kedvezmény lenne, ez is hozzájárulna a hosszú élethez, a vitalitás megőrzéséhez. A késői nyugdíj pedig idős korban javítaná az emberek kedélyállapotát, hiszen továbbra is a társadalom hasznos tagjának érezhetnék magukat.
A munkanélküliségen is segíthetne, ha a mostanihoz hasonló fizetésért elég lenne 20-30 órát dolgozni, így egy-egy munkakört több ember között kellene megosztani. Ez a megoldás környezetvédelmi előnyökkel is járna, hiszen félállásban az embereknek nem kellene az ételt pazarló módon előállító menzákon étkezniük, hanem lenne idejük otthon főzni.
Narancsjuice.hu/HR Portal
Egyre jelentősebb trend ez a világban, gondoljunk például a franciaországi megoldásra, ahol a pénteki munkanap csupán délig tart. Magyarországon pedig a közszféra egyes területein szintén ehhez hasonló luxust élvezhetnek a dolgozók.
Az USA Utah állama 2008 és 2011 között energiatakarékosság céljából vezette be a négy napos munkahetet. Feltevésük szerint jelentősen lehet spórolni az energiaköltségeken azzal, ha hetente eggyel kevesebb napon kell fűteni, légkondicionálni illetve világítani a munkahelyeket.
A megtakarítások azonban elmaradtak a várakozásoktól, és a különböző szolgáltatások elérése is gondokat okozott a csökkentett nyitva tartás mellett. A háromnapos hétvége végül megbukott.
A Narancsjuice.hu emlékeztet arra, hogy a modern közgazdaság alapjait lefektető John M. Keynes 1930-ban azt jósolta, hogy a huszonegyedik században csupán 15 órából fog állni egy munkahét. Ma is akadnak szakértők, akik szerint ez a jövő iránya.
Nemrégiben a HR Portal is beszámolt arról, hogy a dán James Vaupel professzor felvetette, hogy a mai gyermekek már akár nyolcvanéves korukig is munkaképesek lehetnek, így a nyugdíjkorhatárt fokozatosan erre a szintre lehet emelni. A hosszú munkaévekért a dolgozókat 25 órás munkahéttel kárpótolnák, illetve a rövidebb munkaidő nemcsak kedvezmény lenne, ez is hozzájárulna a hosszú élethez, a vitalitás megőrzéséhez. A késői nyugdíj pedig idős korban javítaná az emberek kedélyállapotát, hiszen továbbra is a társadalom hasznos tagjának érezhetnék magukat.
A munkanélküliségen is segíthetne, ha a mostanihoz hasonló fizetésért elég lenne 20-30 órát dolgozni, így egy-egy munkakört több ember között kellene megosztani. Ez a megoldás környezetvédelmi előnyökkel is járna, hiszen félállásban az embereknek nem kellene az ételt pazarló módon előállító menzákon étkezniük, hanem lenne idejük otthon főzni.
Narancsjuice.hu/HR Portal
Fata László az egyik legismertebb hazai cafeteria szakértő. Legújabb könyvéről, a Cafeteria kalandparkról írtunk ismertetést.
Aki válaszol: Sipőcz Iván
Engedelmes és hasznos munkavállalókat termel a kiégés társadalma?