Az OÉT összehívását kérik a munkaadók és a munkavállalók

Mind a munkavállalói, mind a munkaadói oldal levélben kéri Matolcsy György gazdasági minisztert, hogy hívja össze az Országos Érdekegyeztető Tanácsot (OÉT), és vitassák meg a munkavállalókat és a munkaadókat egyaránt érintő, már a parlament elé került törvényjavaslatokat - derült ki a Duna Televízió Közbeszéd című műsorának csütörtök este nyilatkozó érdekképviseleti vezetők szavaiból.

Részleteiben nem világos a miniszterelnöki akcióterv

Ha lett volna, illetve ha a jövőben lesz egyeztetés, mit változtatna meg a munkaadói és a munkavállalói oldal az általában vállalkozóbarátnak mondott miniszterelnöki huszonkilenc pontból? - hangzott a Duna Televízió kérdése.

Fehér József a közszolgálati munkavállalók nevében úgy reagált: nekik is érdekük, hogy jól működjön a gazdaság, a vállalkozók terhei csökkenjenek. Gondjuk azzal van, hogy nem tudják, a huszonkilenc ponton belül mi mit jelent. Példaként említette, hogy az akcióterv bejelentése után két napon át arról szólt a sajtó, hogy a közszolgálat teljes körében tizenöt százalékos bértömegcsökkentés várható; utóbb kiderült, hogy ez egy szűkebb kört, az állami vállalatokat érinti.

"Másrészt pedig vannak itt olyan dolgok, amit jó lenne, ha értelmeznénk. Például a két havinál nagyobb végkielégítések és a szabadságmegváltás kilencvennyolc százalékos adója. Ki, mikor, hol, ki adózik, miről adózik?" - jegyezte meg némi nyomatékkal Fehér József. Ugyancsak hiányolta ezen intézkedések hatályba léptetési feltételinek előzetes ismeretét, avagy a hatástanulmányokat. "Ez mind érinti a munka világát, ezekről kellene tudnunk" - érvelt.

A munkaadók jobban értik, de ők is egyeztetnének az akciótervről

A munkaadók számára "egyértelműbbek" az akcióterv mondatai: a társasági adó változása, vagy a Széchenyi-tervvel kapcsolatos miniszterelnöki szavak egyértelmű és jó üzenetek. Viszont a részletekre mi is kíváncsiak lennénk - szögezte le Dávid Ferenc VOSZ-főtitkár. Számukra pozitív a csomag, kevésbé feszültek a szakszervezeteknél - tette hozzá. Védelmébe vette ugyanakkor a szakszervezeti kollégája érveit, mondván: a munkavállalók szempontjából a miniszterelnöki akcióterv egyes elemeinek már az iránya is bizonytalanságot válthatott ki; példaként a személyi jövedelem adóztatását említette.

A nettó pozíció nem romolhat

Fehér József szerint a ma kétmillió minimálbéres munkavállaló közül százezrek biztosan nem kapnak "zsebbe" többlet juttatást. Arra is felhívta a figyelmet, hogy nem csupán "törvényi tétel" a minibálbér tervezett megadóztatása. "Ez igen komolyan érinthet egzisztenciákat. Nem tudjuk, hány minibálbéresnek van lakáshitele, hányan tartanak el közülük sok gyermeket" - utalt a döntés társadalmi jelentőségére a szakszervezeti vezető.

Dávid Ferenc megerősítette: ők régóta szeretnék, ha a munkavállalói minimálbért megadóztatnák, a közös közteherviselés jegyében. Azt viszont kizártnak nevezte, hogy a minimálbér-emelés kapcsán a minimálbéresek nettó jövedelme csökkenjen. "Ilyen nem fordulhat elő, ezzel kár is riogatni" - szögezte le.

Úgy látja: mivel 2013-ig vezetné ki a kormány a rendszerből az adójóváírást, ebbe három minimálbér emelés "fér bele". Ezekkel, illetve a munkaadói járulékok esetleges csökkentésével két és fél, három éves átmenetben elérhető, hogy a nettó pozíciók ne romoljanak, esetleg picit javuljanak, ha az ország helyzete ezt megengedi - mondta.

Mindkét oldal hiányolja a párbeszédet a kormányzat részéről

"Jó lenne beszélni a részletekről, mert ennek hiánya miatt vannak félreértések és a kicsit neuralgikus hangulat. Nem kell ettől félni, ki kell mondani, hogy nettó pozícióromlás nem lehet"- szögezte le a VOSZ képviselője. Fehér József hozzátette: valóban a párbeszédet hiányolják, azt, hogy "akik kimondták az első mondatot, most kimondják a másodikat is" - utalt a kormányzattal szembeni elvárásaikra.

Hozzátette: az átmenet időszakában, a választási eredmény kihirdetése és a kormány hivatalba lépése között még tolerálható, hogy nem kormányzati előterjesztéseket tárgyal a parlament.

"Most viszont lassan egy hónapja hivatalban lévő kormánya van az országnak. Kormány-előterjesztésekkel kellene a törvénykezést előkészíteni, nem egyéni képviselői indítványokkal" - mondta Fehér József, hozzátéve: ezzel kicsit trükközik a kormány, mivel ilyen esetben nem egyértelműen szükséges az előzetes érdekegyeztetés.

Üljön össze az OÉT

A VOSZ szerint a helyzet könnyedén feloldható lenne azzal, ha a kormány összehívná az Országos Érdekegyeztető Tanácsot. "Ha a miniszterelnök úr megtisztelné az érdekegyeztető tanácsot, és megnyugtatná a partnereket, hogy igenis számít a szakszervezetekre és a vállalkozókra, akkor sokkal jobb hangulatban lehetne beszélni ezekről az egyébként nem egyszerű kérdésekről" - szögezte le a VOSZ főtitkára. Megjegyezte: nem csak a törvényi háttér írja elő a társadalmi párbeszédet, hanem a józan paraszti ész is.

Hiba volt törvénybe iktatni az indoklás nélküli elbocsátást

Fehér József a magyar munkajogban "példa nélküli mély ütésnek" nevezte, hogy a mostani kormánytöbbség döntése nyomán lehetővé vált a köztisztviselők (kormánytisztviselők) indoklás nélküli elbocsátása. "Ha a kölcsönzött munkavállalónak joga van arra, hogy megtudja, miért bocsátották el, akkor a kormánytisztviselők esetében micsoda dolog az, hogy nem tudhatja meg, ha elbocsátják, az miért következett be?" - hangzott az érvelés.

Erre nincs magyarázat, az pedig nem elégséges, hogy a kormányzat nagyobb mozgásteret akar a minisztériumok átalakításánál. Megjegyezte: 2006-ban, amikor a választások után folytatódott a szocialista kormányzás, úgy elküldtek tizenkét ezer embert a közigazgatásból, hogy "mire felocsúdtunk, csak a hűlt helyüket találtuk".

Dávid Ferenc hozzátette: ez nem volt bölcs dolog a kormány részéről, sem pedig elegáns. "Ha a versenyszférában, a vad üzleti szférában a munkáltatónak törni kell a fejét azon, hogy milyen felmondási okot adjon meg, akkor ennyivel egy munkáltató általában is tartozik a munkavállalónak". Mindkét érdekképviseleti vezető szerint a mai jogszabályok is lehetővé teszik az elbocsátásokat. Elég csak a szervezeti átalakításra, avagy a kormány vagy egy hivatalvezető által elrendelt létszámcsökkentésre hivatkozni.