Megjelent: 13 éve

Az OÉT összehívását kérik a munkaadók és a munkavállalók

Kezdjen párbeszédet a kormány a munkavállalók és a munkaadók képviseleteivel az Országgyűlésnek már benyújtott törvényjavaslatokról, illetve a miniszterelnök 29 pontos akciótervének még nem realizálódott tételeiről - ezt kérték a Duna Televízió csütörtök esti háttérműsorában nyilatkozó érdekképviselők.

Mind a munkavállalói, mind a munkaadói oldal levélben kéri Matolcsy György gazdasági minisztert, hogy hívja össze az Országos Érdekegyeztető Tanácsot (OÉT), és vitassák meg a munkavállalókat és a munkaadókat egyaránt érintő, már a parlament elé került törvényjavaslatokat - derült ki a Duna Televízió Közbeszéd című műsorának csütörtök este nyilatkozó érdekképviseleti vezetők szavaiból.


Részleteiben nem világos a miniszterelnöki akcióterv



Ha lett volna, illetve ha a jövőben lesz egyeztetés, mit változtatna meg a munkaadói és a munkavállalói oldal az általában vállalkozóbarátnak mondott miniszterelnöki huszonkilenc pontból? - hangzott a Duna Televízió kérdése.

Fehér József a közszolgálati munkavállalók nevében úgy reagált: nekik is érdekük, hogy jól működjön a gazdaság, a vállalkozók terhei csökkenjenek. Gondjuk azzal van, hogy nem tudják, a huszonkilenc ponton belül mi mit jelent. Példaként említette, hogy az akcióterv bejelentése után két napon át arról szólt a sajtó, hogy a közszolgálat teljes körében tizenöt százalékos bértömegcsökkentés várható; utóbb kiderült, hogy ez egy szűkebb kört, az állami vállalatokat érinti.

"Másrészt pedig vannak itt olyan dolgok, amit jó lenne, ha értelmeznénk. Például a két havinál nagyobb végkielégítések és a szabadságmegváltás kilencvennyolc százalékos adója. Ki, mikor, hol, ki adózik, miről adózik?" - jegyezte meg némi nyomatékkal Fehér József. Ugyancsak hiányolta ezen intézkedések hatályba léptetési feltételinek előzetes ismeretét, avagy a hatástanulmányokat. "Ez mind érinti a munka világát, ezekről kellene tudnunk" - érvelt.


A munkaadók jobban értik, de ők is egyeztetnének az akciótervről



A munkaadók számára "egyértelműbbek" az akcióterv mondatai: a társasági adó változása, vagy a Széchenyi-tervvel kapcsolatos miniszterelnöki szavak egyértelmű és jó üzenetek. Viszont a részletekre mi is kíváncsiak lennénk - szögezte le Dávid Ferenc VOSZ-főtitkár. Számukra pozitív a csomag, kevésbé feszültek a szakszervezeteknél - tette hozzá. Védelmébe vette ugyanakkor a szakszervezeti kollégája érveit, mondván: a munkavállalók szempontjából a miniszterelnöki akcióterv egyes elemeinek már az iránya is bizonytalanságot válthatott ki; példaként a személyi jövedelem adóztatását említette.


A nettó pozíció nem romolhat



Fehér József szerint a ma kétmillió minimálbéres munkavállaló közül százezrek biztosan nem kapnak "zsebbe" többlet juttatást. Arra is felhívta a figyelmet, hogy nem csupán "törvényi tétel" a minibálbér tervezett megadóztatása. "Ez igen komolyan érinthet egzisztenciákat. Nem tudjuk, hány minibálbéresnek van lakáshitele, hányan tartanak el közülük sok gyermeket" - utalt a döntés társadalmi jelentőségére a szakszervezeti vezető.

Dávid Ferenc megerősítette: ők régóta szeretnék, ha a munkavállalói minimálbért megadóztatnák, a közös közteherviselés jegyében. Azt viszont kizártnak nevezte, hogy a minimálbér-emelés kapcsán a minimálbéresek nettó jövedelme csökkenjen. "Ilyen nem fordulhat elő, ezzel kár is riogatni" - szögezte le.

Úgy látja: mivel 2013-ig vezetné ki a kormány a rendszerből az adójóváírást, ebbe három minimálbér emelés "fér bele". Ezekkel, illetve a munkaadói járulékok esetleges csökkentésével két és fél, három éves átmenetben elérhető, hogy a nettó pozíciók ne romoljanak, esetleg picit javuljanak, ha az ország helyzete ezt megengedi - mondta.


Mindkét oldal hiányolja a párbeszédet a kormányzat részéről



"Jó lenne beszélni a részletekről, mert ennek hiánya miatt vannak félreértések és a kicsit neuralgikus hangulat. Nem kell ettől félni, ki kell mondani, hogy nettó pozícióromlás nem lehet"- szögezte le a VOSZ képviselője. Fehér József hozzátette: valóban a párbeszédet hiányolják, azt, hogy "akik kimondták az első mondatot, most kimondják a másodikat is" - utalt a kormányzattal szembeni elvárásaikra.

Hozzátette: az átmenet időszakában, a választási eredmény kihirdetése és a kormány hivatalba lépése között még tolerálható, hogy nem kormányzati előterjesztéseket tárgyal a parlament.

"Most viszont lassan egy hónapja hivatalban lévő kormánya van az országnak. Kormány-előterjesztésekkel kellene a törvénykezést előkészíteni, nem egyéni képviselői indítványokkal" - mondta Fehér József, hozzátéve: ezzel kicsit trükközik a kormány, mivel ilyen esetben nem egyértelműen szükséges az előzetes érdekegyeztetés.


Üljön össze az OÉT



A VOSZ szerint a helyzet könnyedén feloldható lenne azzal, ha a kormány összehívná az Országos Érdekegyeztető Tanácsot. "Ha a miniszterelnök úr megtisztelné az érdekegyeztető tanácsot, és megnyugtatná a partnereket, hogy igenis számít a szakszervezetekre és a vállalkozókra, akkor sokkal jobb hangulatban lehetne beszélni ezekről az egyébként nem egyszerű kérdésekről" - szögezte le a VOSZ főtitkára. Megjegyezte: nem csak a törvényi háttér írja elő a társadalmi párbeszédet, hanem a józan paraszti ész is.


Hiba volt törvénybe iktatni az indoklás nélküli elbocsátást



Fehér József a magyar munkajogban "példa nélküli mély ütésnek" nevezte, hogy a mostani kormánytöbbség döntése nyomán lehetővé vált a köztisztviselők (kormánytisztviselők) indoklás nélküli elbocsátása. "Ha a kölcsönzött munkavállalónak joga van arra, hogy megtudja, miért bocsátották el, akkor a kormánytisztviselők esetében micsoda dolog az, hogy nem tudhatja meg, ha elbocsátják, az miért következett be?" - hangzott az érvelés.

Erre nincs magyarázat, az pedig nem elégséges, hogy a kormányzat nagyobb mozgásteret akar a minisztériumok átalakításánál. Megjegyezte: 2006-ban, amikor a választások után folytatódott a szocialista kormányzás, úgy elküldtek tizenkét ezer embert a közigazgatásból, hogy "mire felocsúdtunk, csak a hűlt helyüket találtuk".

Dávid Ferenc hozzátette: ez nem volt bölcs dolog a kormány részéről, sem pedig elegáns. "Ha a versenyszférában, a vad üzleti szférában a munkáltatónak törni kell a fejét azon, hogy milyen felmondási okot adjon meg, akkor ennyivel egy munkáltató általában is tartozik a munkavállalónak". Mindkét érdekképviseleti vezető szerint a mai jogszabályok is lehetővé teszik az elbocsátásokat. Elég csak a szervezeti átalakításra, avagy a kormány vagy egy hivatalvezető által elrendelt létszámcsökkentésre hivatkozni.
  • 2023.06.06Napi, heti pihenőidő és az új visszaélés-bejelentési törvény A workshop második felében azzal foglalkozunk, hogy az Európai Unió Bírósága 2023. márciusában egy magyar ügy kapcsán kimondta, hogy a heti és a napi pihenőidőt elkülönítve kell kiadni. Ez a magyar „általános munkarend” alapulvételével azt jelenti, hogy a szombati és vasárnapi naptári napokra eső heti két pihenőnap előtt kell kiadni a 11 órás napi pihenőidőt, tehát péntek 13.00 óra után munka már nem végezhető. Részletek Jegyek
  • 2023.06.27IFRS Halasztott adó képzés Élő, interaktív, online képzés a nemzetközi beszámolókészítési elvek szerint az adózás számviteli kezeléséről. Fő cél: - a halasztott adó fogalmának megismertetése: mitől halasztott? - a halasztott adó elszámolásának célja és jelentősége - a számítás esetei és gyakorlati példákon keresztüli bemutatása. Részletek Jegyek
További cikkek
Harapófogóba került a Z-generáció a munkahelyeken

A Z-generáció tagjai sokkal nagyobb odafigyelést, több mentorálást igényelnek. Csakhogy az X-generációs menedzserek, vagy a millenniumi... Teljes cikk

Hatnapos hosszú hétvége is jöhet 2024-ben!

Egy friss rendelettervezet szerint a 2024-es karácsony hetén 6 egymást követő napot tölthetnének otthon a dolgozók. Teljes cikk

A négynapos munkahét bevezetését szorgalmazza az EU-biztos

Az Európai Bizottság foglalkoztatásért és szociális jogokért felelős uniós biztosa szerint a rövidített munkahét bevezetése megoldaná a munkaerőhiányt is. Teljes cikk