Az űripar vezet ki a válságból?

A "Az űrtevékenység távlatai" címmel megrendezett konferencia célja az volt, hogy feltárják a magyar űripar lehetőségeit, amelynek révén az egyetemi és akadémiai intézetek, valamint az űrtechnológiai vállalkozások felkészülhetnek az együttműködésre, illetve új területeket találhatnak az űrtevékenységgel összefüggő oktatásban, a kutatásban, a fejlesztésben.

Magyarország 2003. november 5-én vált az Európai Űrügynökség (ESA) együttműködő államává, amikor hatályba lépett az erről szóló úgynevezett PECS Egyezmény (PECS: Programme for European Co-operating States). Az öt évre kötött egyezmény 2008. novemberében történt meghosszabbítása alkalmából a Magyar Űrkutatási Iroda (MŰI), a Magyar Repülő- és Űripari Platform (HATP, Hungarian Aerospace Technology Platform), valamint az EADS-Astrium, Európa vezető űripari cége rendezett konferenciát szerdán Budapesten.

Both Előd, a MŰI igazgatója elmondta: a magyar űrtevékenység hosszú és sikeres múlttal büszkélkedhet. A korábbi Interkozmosz együttműködés tagországaként Magyarország számos tudományos célú űrkísérletben vehetett részt, majd 1980 tavaszán a Szojuz-36 űrhajó utasaként az első magyar űrhajós, Farkas Bertalan a Szaljut-6 űrállomás fedélzetén dolgozhatott.

A Magyar Űrkutatási Iroda 1992 januárjában történt létrehozásával a magyar kormány kifejezte azon szándékát, hogy az Interkozmosz együttműködés felbomlása után is folytatódjon a hazai űrkutatás és az ehhez kapcsolódó technológiai fejlesztés.

300 kutatóval dolgozunk

Jelenleg a magyar kutatók és mérnökök mintegy 40 különböző projektben működnek együtt az ESA és tagországai szakembereivel, elsősorban az űrélettan, az anyagtudományok, az űrfizika, a Föld megfigyelése és az űrtechnológia területén. A magyar kormány szándéka, hogy amint azt a külső és belső feltételek lehetővé teszik, Magyarország az ESA teljes jogú tagjává váljon - húzta alá a szakember.

Több előadó is arra hívta fel a figyelmet, hogy az európai űrtevékenység nemcsak a tudományos kutatásra és a technológiai fejlesztésre terjed ki, hanem az is megfigyelhető, hogy világszerte több űripari cég jelentkezik az űrtevékenységtől független piacokon különféle termékekkel és szolgáltatásokkal.

A MŰI költségvetése 2008-ban 200 millió forint, amelynek nagy részére a kutatóhelyek és az űripari cégek pályázhatnak. Ezt egészíti még ki az Európai Űrügynökség PECS programjába fizetett 2 millió euró, melynek 93 százaléka szintén "visszapályázható". A űrkutatással összefüggő kutatás-fejlesztési és alkalmazási feladatokat több mint 30 intézmény látja el, mintegy 300 kutató részvételével.