kapubanner for mobile
Megjelent: 17 éve

Bíznak a magyar munkaerőben a németek

A világméretű súlyos gazdasági válság hatására a Magyarországon működő német vállalatok körében is mélyponton vannak a gazdasági helyzetre vonatkozó várakozások. Ezzel párhuzamosan a múlt évhez képest még kevésbé elégedettek a beruházási környezettel. Ez derül ki a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi ma bemutatott, 15. alkalommal elkészített konjunktúra-felméréséből.

Leginkább a politikai és gazdasági stabilitás és kiszámíthatóság helyreállítását várják a cégek. A felmérés azonban azt is igazolja, hogy a német vállalatok nagy többsége stratégiai megfontolásokból telepedett le Magyarországon, hiszen a jelenlegi nehézségek ellenére az idén kevesebb cégvezető választana Magyarország helyett másik, alternatív célországot.

A felmérés legfontosabb eredményei

  • Telephelyválasztás: Az idei felmérésben öt vállalat közül négyen nyilatkozták, hogy ma is újra Magyarországra hoznák a beruházást. Ezzel megállt az elmúlt évek romló tendenciája: a „visszatérők" aránya a 2003-ban mért csúcsról (84 százalék) folyamatosan csökkent egészen 73 százalékra (2008). Az idei felmérés magas értéke megerősíti, hogy a német vállalatok túlnyomó többsége nem rövid távú költségcsökkentés vagy piacbővítés céljából ruház be, hanem stratégiai megfontolások alapján döntettek Magyarország mellett.

  • Nemzetközi összehasonlítás: A Magyarországon működő német vállalatok vezetői zerint Közép- és Kelet-Európában változatlanul Szlovákia, Csehország és Szlovénia nyújtja a leginkább vonzó beruházási környezetet - mégpedig már jó néhány éve. Magyarországot inkább a középmezőnyben látják, bár 2008-hoz képest sikerült két hellyel feljebb kapaszkodni a térség 18 országának rangsorában, a hetedik helyre.

  • Európa: A 2004-es csatlakozás óta még soha nem értékelték annyira kedvezően az uniós tagságot, mint az idei felmérésben: a válaszadók 54 százaléka nyilatkozott pozitívan, és csupán 14 százalékban negatívan. A csatlakozást követő első felmérésben csupán 5 százalékban voltak elégedettek és 52 százalékban nyilatkoztak elégedetlenül.

  • Az eurót támogatók aránya az előző évhez képest jelentősen, 81-ről 94 százalékra emelkedett.

  • Gazdasági várakozások: A magyarországi német vállalatok körében tízből kilencen számítanak 2009-ben az ország gazdasági helyzetének romlására, a többiek pedig legjobb esetben is csak változatlan helyzetet feltételeznek. Ez drámai visszaesés az előző évekhez képest. A vállalatok 83 százaléka már most is rossznak ítéli az ország jelenlegi gazdasági helyzetét.

  • Saját üzleti helyzet: Minden harmadik vállalat rossznak értékeli saját helyzetét, és 2009-re 52 százalékuk készül további romlásra. A válaszadók 40 százaléka számít változatlan üzletmenetre, és csak alig kilenc százalékban számolnak javulással.

  • Árbevétel, export, eredmény: A vállalatok 55 százaléka számít idei árbevételének csökkenésére, a feldolgozó iparban pedig egyenesen 60 százalékos ez az arány, míg az exportértékesítésben „csupán" 36 százalékban számítanak csökkenésre. A várható gyenge árbevétel egy az egyben tükröződik a várt nyereségben is.

  • Beruházások: A nemzetgazdaság gyengülését a beruházási hajlandóság is megsínyli. A vállalatok bő fele tervezi a beruházási kiadások megkurtítását, egyharmaduk kívánja legalább változatlan szinten hagyni azokat

  • Foglalkoztatás: A vállalatok 42 százaléka számít arra, hogy a foglalkoztatottak számának csökkentésére kényszerül a válság hatására, míg a válaszadók bő fele bízik abban, hogy elkerülheti a létszámleépítést. A következő hónapokban azonban a világpiac élénkülése nélkül rendkívül nehéz lesz megtartani az összes dolgozót.

  • A kis- és közepes vállalkozások szerepe: A nagy, exportorientált vállalatokat a válság jobban sújtja, mint a kisebb cégeket. Az előbbiek majdnem az összes kérdésre nagyobb borúlátással válaszoltak, mint a kisebb cégek, elsősorban az üzleti várakozások, az árbevétel vagy az exportok tekintetében, de sajnos a beruházási és foglalkoztatási terveket illetően is pesszimisták. A másik oldalról ez azt is jelenti, hogy a jelenlegi válságban éppen a kis és közepes vállalkozások fejthetnek ki stabilizáló hatást a gazdaság egészére.

  • Válságkezelés: A megkérdezettek körében nagyon alacsony a kormány válságkezelő képességeibe vetett bizalom: a magyar kormány eddigi (azaz március elejéig meghozott) válságkezelő intézkedései a válaszadók közel 80 százaléka szerint nem elegendőek és nem célravezetőek - hatékonynak pedig csupán hét százalékuk nevezte az eddigi erőfeszítéseket.

  • Munkaerő: A magyar munkaerőpiacot illetően csaknem minden vonatkozásban nagyfokú az elégedettség a befektetők körében. A teljesíteni akarás, a munka termelékenysége és a képzettség évek óta magas, sőt 2009-en részben még javuló elégedettséggel jellemezhető. Idén még a szakemberek rendelkezésre állását is kevésbé kritikusnak ítélték meg.

  • Munkaköltségek: A befektetési feltételek között a munka költsége egyre kevésbé felel meg az elvárásoknak. Idén a válaszadók több mint fele elégedetlenül vagy nagyon elégedetlenül nyilatkozott erről, ezzel szemben az elégedett munkáltatók aránya éppen csak 14 százalékos.

  • Adók: Az adók mértéke valamint az adóigazgatás a legnagyobb elégedetlenséget kiváltó tényezők közé tartoznak. A válaszadók több mint 80 százaléka elégedetlen, ezen belül legnagyobb részük egyenesen „nagyon elégedetlen" mind az adóterhek nagyságával, mind pedig az adórendszerrel és az adóigazgatással.

  • Gazdaságpolitika: A vállalatok évek óta nem ítélik kielégítőnek a bürokrácia leépítését, a korrupció elleni harcot vagy a pályázatok és közbeszerzések átláthatóságát. A idei felmérés szerint az elégedetlenség tovább nőtt. Tíz vállalatvezető közül már kilencen elégedetlenek a gazdaságpolitika kiszámíthatóságával. Kedvezőtlen fejlemény, hogy idén még azokkal a korábban pozitívan értékelt tényezőkkel, mint a jogbiztonsággal, az infrastruktúra állapotával vagy a politikai stabilitással is csupán kevés vállalatvezető elégedett.

    A teljes elemzés a kamara oldaláról letölthető.
    • 2025.11.25Pannon HR Konferencia Budapest A Pannon HR Konferencia Budapest 2025 a humánerőforrás-szakma egyik kiemelt találkozója, ahol elismert szakértők – Tari Annamária, Molnár Attila, Gácsi Anna, Dr. Sipka Péter és Sipka Bence – osztják meg tapasztalataikat a legaktuálisabb HR-trendekről és kihívásokról. Egy nap, amely inspirációt, tudást és értékes szakmai kapcsolatokat kínál minden HR-szakember számára.info button Részletek ticket button Jegyek
    • 2025.12.03Humán controlling A képzés során megtanulhatja, miként támogathatja a controlling szemlélet a HR-stratégiát. Megmutatjuk, hogyan tervezze és kontrollálja a személyi jellegű ráfordításokat, elemezze a munkaerő költségeit és megtérülését, valamint, hogyan alkalmazza a teljesítménymenedzsment és a humán tőke elemzés legfontosabb módszereit a vállalati hatékonyság növelése érdekében. info button Részletek ticket button Jegyek
    • 2026.01.29Bértranszparencia irányelv és diszkrimináció-tilalom Szakmai képzés a bértranszparenciáról és a diszkriminációról HR szakembereknek és vezetőknek. Készüljön fel munkajogászainkkal az EU új bérátláthatósági szabályaira!info button Részletek ticket button Jegyek
    • 2026.01.31Vállalati szimuláció Valós piaci helyzetben egy-egy döntés meghozatalakor helyt kell állnia mind vezetői, mind kontrolleri képességeinknek. Mennyivel egyszerűbb lenne, hogyha mi is úgy gyakorolhatnánk, mint egy pilóta, aki éles felszállás előtt, a szimulátorban tanulja meg a vezetést, míg kellő rutinra tesz szert. Ez megvalósítható ma már az üzleti életben is. info button Részletek ticket button Jegyek
    További cikkek
    Nem hívtak időben mentőt munkatársukhoz, elítélték őket

    Mire a megsérült dolgozó kollégái mentőt hívtak, a férfinak leállt a légzése. Teljes cikk

    Már parlamenti vitán a 14. havi nyugdíjról szóló törvényjavaslat

    A kormány javaslatára az Országgyűlés megkezdi a 14. havi nyugdíj bevezetéséről szóló törvénytervezet tárgyalását - közölte a... Teljes cikk

    NAV: eddig kell bevallani és befizetni a globális minimumadó előlegét

    A multinacionális vállalatcsoport vagy a nagyméretű belföldi vállalatcsoport belföldi csoporttagjaira vonatkozó, elismert belföldi kiegészítő adó... Teljes cikk