Egyre kevesebb hallgatóval kell számolnia a felsőoktatásnak

A doktoranduszképzés jelentőségével a felsőoktatás minőségi folyamatában egyetért Lasztovicza László, a Doktoranduszok Országos Szövetségének (DOSZ) elnöke is, hiszen, mint mondja, az oktatók utánpótlása a doktori iskolákból kerül ki, ráadásul a vállalatoknál is egyre inkább érzékelhető az a nemzetközi igény, hogy a vezetőknek PhD fokozatuk legyen. Ugyanakkor a DOSZ elnöke úgy véli, hogy a hazai doktoranduszképzés nem működik hibátlanul, hiszen sokszor a nem a legjobbakat veszik fel, sokan csak presztízsből akarják megszerezni a címet, a képzésben még mindig a normatív támogatási rendszer érvényesül, és sok helyen a képzés minősége is kifogásolható. Lasztovicza László azt is szeretné elérni, hogy a doktori képzés négy évig tartson, és a cím mellett végzettséget is adjon.

Manherz Károly felsőoktatási szakállamtitkár a Népszavának elmondta, hogy jogos igénynek tartja, hogy a három éves képzés után is kapjanak a hallgatók valamilyen juttatást, ezért a Magyar Rektori Konferenciával közösen megvizsgálják majd a posztdoktori időszakot, azt, hogy miként lehet a végzett doktoroknak biztosítani az egyetemi munkavállalást, valamint azt, hogy milyen módon lehet pénzt teremteni az Új Magyarország Fejlesztési Terv 2-ből a tehetséggondozásra. Gyurcsány Ferenc szerint idén több pénz jut majd a tehetséggondozásra, a Magyar Géniusz Programra például 40 milliárd forintot fordít a kormány ebben az évben.

Lannert Judit oktatási szakértő szerint a magyar felsőoktatás mennyiségi problémáit a külföldi hallgatók idecsábítása és a felnőttképzés oldaná meg. Ez viszont azt jelenti, hogy alapos átstrukturálódásra van szükség: homogén felsőoktatás helyett olyanra, ahol a néhány nagy, minőségi tudományegyetem mellett a helyi kisebb felsőoktatási intézmények az ottani társadalom és gazdaság igényeinek megfelelő felnőttoktatást, felsőfokú szakképzést indít.

Manherz Károly erre úgy reagált, hogy tisztában vannak a demográfiai folyamatokkal, ez azonban 2013-2014 körül éri el a felsőoktatást, a jelenlegi keretszámokon ezért nem változtatott az oktatási tárca. A külföldi hallgatók bevonása szerinte is megoldás lehet, és az élethosszig tartó tanulás is kisegítheti a felsőoktatást.

Edupress.hu