Húszezer gyakorlati helyre van szükség a szakképzésben

Dr. Henczi Lajos előadásában a foglalkoztatás és a szakképzés kapcsolatáról, a tendenciákról és a hazai realitásról számolt be. Hangsúlyozta: cél a gyakorlatorientált képzés kialakítása minden szinten, a szakképzettség, illetve a képzés képviselői és a munka világa közti kommunikáció javítása. Hozzátette: a legnagyobb probléma az, hogy a képző intézmények és a munkaadók igényei között hatalmas különbségek vannak, "nagyon kicsi a közös halmaz". A felnőttképzési szakember kiemelte, hogy szerinte is szükség van új szabályrendszerre többek között azért, mert a hosszú iskoláztatás hagyománya már a múlté, a képzési igények sokrétűbbek, mint korábban, és egyre több a tanulási nehézséggel küzdő felnőtt - egy friss felmerés szerint Európában 10-15 százalék az arányuk. "Egyre inkább erősödik a gyakorlatorientáció, az ismeretek helyett fontosabbak a kompetenciák, és a tudás is új értelmezést kapott: ma már nem okos szakemberre van szükség, hanem arra, aki, használni is tudja, amit megtanult" - mondta Henczi Lajos.

Előadása zárásaként összegezte az új törvény hazai szakképzést érintő változásait. A legfontosabb módosítás, hogy 50 százalékra, 460 órára nő a szakképzés gyakorlati óráinak száma, a nyári gyakorlat 200 órája pedig 300-ra emelkedik. A tanulószerződések megerősödnek, míg az együttműködési megállapodások 50 százalékról 40-ra szűkülnek. Nagy hangsúlyt fektet a duális képzés kialakítására, azaz a kihelyezett gyakorlati helyek számának gyarapítására. Fontos cél a képzési hajlandóság növelése is: jelenleg 9 ezer szervezet fogad hallgatókat, a terv, hogy 20 ezerre emelkedjen a számuk. A modulvizsgát komplex szakmai vizsga váltja fel, a központi programok helyett szakképzési kerettantervek készülnek, a tanuló pénzbeli juttatása pedig nem lesz fizethető ki készpénzben. Henczi Lajos az új szakképzési törvény egyik legjelentősebb változásaként említette, hogy a felsőoktatási intézmények nem szerepelnek a szakképzés intézményei között.

Dr. Szilágyi János, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) képzési igazgatója egy 2009-ben készült statisztikára hivatkozva elmondta: fontos a szakképzés erősítése, ugyanis 2009-ben a szakmunkások "csupán" 25 százaléka volt munkanélküli, míg a nyolc osztálynál alacsonyabb végzettségűek esetében 75 százalékuknak nem volt állása. "Az MKIK szakmai fejlesztő munkája eredményeként a szakmai záróvizsga maximum kétnapos lesz, és négy vizsgafeladatból fog állni. Szakképzéseként maximum hat modul lehetséges, melyek tartalmában nem lesznek átfedések" - hangsúlyozta az igazgató.

Hozzátette: a teljes képzési idő három évében összesen 3552 óra szerepel, melyből 2593 az elméletéi és gyakorlati, 959 pedig a közismereti órák száma. Az OKJ felülvizsgálatának köszönhetően az eddigi 429 alap szakképesítés helyett 2013 szeptemberétől várhatóan körülbelül 250 lesz, kialakul a nyolc osztályra épülő hároméves szakmunkásképzés, illetve létrejön az ágazati szakközépiskolák - összesen 39 - rendszere. A képzési igazgató kiemelte: az MKIK készít egy úgynevezett "oktatási salátatörvényt", mely a kamara javaslatait, illetve a fórumon résztvevők véleményeit fogja tartalmazni, és ezt továbbítják a Nemzeti Erőforrás Minisztériumnak is.

edupress.hu