Ingyen túlórázunk
Magyarországon a feldolgozó-, az építőipar s a kereskedelemben túlóráznak a legtöbbet és a szolgáltatásban dolgozókat fenyegeti a leginkább az a veszély, hogy túlórájuk kárba vész. A nők ezen a téren is kiszolgáltatottabbak az erősebbik nemnél - értesült a Világgazdaság.
A brit szakszervezeti szövetség (TUC) adatai arra világítanak rá, hogy nem csupán a cégvezérek teljesítik túl ellenszolgáltatás nélkül a munkaidejüket: a 60 milliós országban közel ötmillió alkalmazott dolgozik rendszeresen többet az előírtnál fizetés nélkül, átlagosan évente közel ötezer fontot hagyva a munkaadóknál. A TUC a vállalatokat hibáztatja az alkalmazottakkal való rossz bánásmódért, a menedzsereknek azonban mindössze két százaléka írja a túlórákat főnöke számlájára. Több mint felüknek egyszerűen csak a napi munkájuk elvégzéséhez van szükségük több időre, egyharmaduk pedig önként választja a több munkát.
Magyarországon a fizetett túlórák közel hatvan százaléka három ágazatba sűrűsödik: a dobogósok közé a feldolgozó-, az építőipar s a kereskedelem tartozik, de az egészségügyben sem sokkal maradt le - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal 2005-ös felméréséből. Itthon összesen közel 180 ezren túlóráznak, ebből a legkevesebben a pénzügyi szektorban. Hazánkban a szolgáltatásban dolgozókat fenyegeti a leginkább az a veszély, hogy túlórájuk kárba vész. A nők még kiszolgáltatottabbnak tűnnek: míg a férfiaknál átlagosan heti 2,2 órát nem számol el a munkaadó, addig a gyengébbik nemnél ez az óraszám 3,2. Meglepő, hogy a férfiak körében a szellemi és fizikai foglalkozásúak közel azonos arányban túlóráznak, a nőknél inkább a fizikai foglalkozásúakra jellemző.
Tavaly egyébként a munkaadók számára kedvezően változott a túlóra szabályozása: korábban évente legfeljebb 200 órányi túlórát rendelhettek el kollektív szerződés nélkül, most már a speciális szaktudást igénylő munkakörökben ez az óraszám 300 is lehet. Erről azonban meg lehet egyezni a munkaszerződésben a dolgozóval.
Míg a fizikai posztokon, a több műszakban dolgozók esetében komolyabban veszik a cégek a túlóra-elszámolást, a vezetői posztokon az állások többségében lehetőség van a kötetlen munkaidőre, amely egyenlő az éjjel-nappali ingyen túlórával. Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) 2007-ben egyébként több mint ezer alkalommal büntette meg a hazai vállalkozásokat a munkaidő szabályainak megsértése miatt, ez összesen 13 ezer magyar munkavállalót érintett.
Az osztrák törvény megkülönbözteti a túlórát és a többletmunkaidőt. Túlórának a naponta legfeljebb nyolc, illetve hetente maximum negyven óra úgynevezett normál munkaidő feletti teljesítmény számít. Ezzel szemben többletmunkaidőnek a negyven óra és a kollektív szerződésben adott esetben annál rövidebben megállapított heti munkaidő közé eső órák minősülnek. Ez utóbbi után a normál órabér jár a munkavállalónak, míg túlóra esetében 50 és 100 százalék közötti pótlékra tarthat igényt, attól függően, hogy a munkavégzés hétköznapra, munkaszüneti időszakra vagy éjszakára esik-e. A túlóra esetében a díj kifizetése helyetti másik megoldás, hogy a munkaadó egy-egy arányban kompenzálja alkalmazottja szabadidő-veszteségét - írja a Világgazdaság.
A jelenlegi szabályok azt teszik lehetővé a tagállamok számára, hogy a vállalatok ügyvezetőinek, illetve más, autonóm döntéshozatali jogkörrel rendelkező alkalmazottainak, továbbá a saját családi cégben dolgozóknak az esetében adjanak felmentést a munkaidő korlátozása alól. Egyéb engedmények pótlólagos pihenőidő biztosítása ellenében képzelhetők el például a munkahelyüktől nagy távolságra, vagy szezonális csúcsidőkkel működő ágazatokban dolgozók esetében, de ide tartoznak a biztonsági őrök, az újságírók, az idegenvezetők és a mentők, tűzoltók is. Az Európai Bizottság azonban a jövőben szigorú feltételekhez kötné, hogy az egyes munkavállaló miképpen járulhat hozzá a heti 48 óránál hosszabb munkaidőhöz.
A brit felmérés tanúsága szerint női menedzserek a férfiaknál inkább képesek kordában tartani a túlóráikat - vagy erre jobban rá vannak kényszerítve családi kötelezettségeik miatt.
Világgazdaság
- 2025.11.25Pannon HR Konferencia Budapest A Pannon HR Konferencia Budapest 2025 a humánerőforrás-szakma egyik kiemelt találkozója, ahol elismert szakértők – Tari Annamária, Molnár Attila, Gácsi Anna, Dr. Sipka Péter és Sipka Bence – osztják meg tapasztalataikat a legaktuálisabb HR-trendekről és kihívásokról. Egy nap, amely inspirációt, tudást és értékes szakmai kapcsolatokat kínál minden HR-szakember számára.
Részletek
Jegyek
- 2025.12.03Humán controlling A képzés során megtanulhatja, miként támogathatja a controlling szemlélet a HR-stratégiát. Megmutatjuk, hogyan tervezze és kontrollálja a személyi jellegű ráfordításokat, elemezze a munkaerő költségeit és megtérülését, valamint, hogyan alkalmazza a teljesítménymenedzsment és a humán tőke elemzés legfontosabb módszereit a vállalati hatékonyság növelése érdekében.
Részletek
Jegyek
- 2026.01.29Bértranszparencia irányelv és diszkrimináció-tilalom Szakmai képzés a bértranszparenciáról és a diszkriminációról HR szakembereknek és vezetőknek. Készüljön fel munkajogászainkkal az EU új bérátláthatósági szabályaira!
Részletek
Jegyek
- 2026.01.31Vállalati szimuláció Valós piaci helyzetben egy-egy döntés meghozatalakor helyt kell állnia mind vezetői, mind kontrolleri képességeinknek. Mennyivel egyszerűbb lenne, hogyha mi is úgy gyakorolhatnánk, mint egy pilóta, aki éles felszállás előtt, a szimulátorban tanulja meg a vezetést, míg kellő rutinra tesz szert. Ez megvalósítható ma már az üzleti életben is.
Részletek
Jegyek
Még tart az ajkai erőműben szombaton történt baleset vizsgálata - tájékoztatta a Veolia Energia Magyarország Zrt. hétfőn az MTI-t. Teljes cikk
A munka világa 2025-ben már nem a klasszikus irodai hierarchiáról szól: ma már fizetnek azért, ha valaki ölel, alszik vagy épp AI-személyiségeket... Teljes cikk
Üzemi baleset történt az ajkai erőműben, a helyszínről egy férfit súlyos sérülésekkel, életveszélyes állapotban, míg két másik férfit... Teljes cikk
- A brit vezetők jobban bíznak az AI-ügynökökben, mint a fiatalabb dolgozókban 2 hónapja
- Ledolgozós szombat: túlóra vagy sem? 2 hónapja
- Matek a minimálbérről: „a 13 százalékos emelésnek kicsi a lehetősége” 2 hónapja
- "Nagyratörő" brit–EU megállapodás készül a fiatalok szabad munkavállalásáról 2 hónapja
- "Ennek is örülni kell" - kiderült, mennyivel emelkedik a minimálbér 3 hónapja
- Nagy Márton jövőt épít, Varga Mihály inflációval küzd – kettős kép a magyar gazdaságról 3 hónapja
- Nyugdíjügyek határok nélkül: közös tanácsadás Ausztriában dolgozóknak 3 hónapja
- Milliók robotolnak: mutatjuk, kik túlóráznak a legtöbbet Európában 3 hónapja
- Milliárdos programokkal és adócsökkentéssel védi meg a kormány a magyar munkahelyeket 3 hónapja
- Új vezető a BME InnoLab Zrt. élén 4 hónapja
- Ingyen túlóra? Az X generációnak természetes, a Z-nek abszurd 4 hónapja

Mi történne, ha egy napra minden nő szabadságra menne?