Ingyen túlórázunk
Magyarországon a feldolgozó-, az építőipar s a kereskedelemben túlóráznak a legtöbbet és a szolgáltatásban dolgozókat fenyegeti a leginkább az a veszély, hogy túlórájuk kárba vész. A nők ezen a téren is kiszolgáltatottabbak az erősebbik nemnél - értesült a Világgazdaság.
A brit szakszervezeti szövetség (TUC) adatai arra világítanak rá, hogy nem csupán a cégvezérek teljesítik túl ellenszolgáltatás nélkül a munkaidejüket: a 60 milliós országban közel ötmillió alkalmazott dolgozik rendszeresen többet az előírtnál fizetés nélkül, átlagosan évente közel ötezer fontot hagyva a munkaadóknál. A TUC a vállalatokat hibáztatja az alkalmazottakkal való rossz bánásmódért, a menedzsereknek azonban mindössze két százaléka írja a túlórákat főnöke számlájára. Több mint felüknek egyszerűen csak a napi munkájuk elvégzéséhez van szükségük több időre, egyharmaduk pedig önként választja a több munkát.
Magyarországon a fizetett túlórák közel hatvan százaléka három ágazatba sűrűsödik: a dobogósok közé a feldolgozó-, az építőipar s a kereskedelem tartozik, de az egészségügyben sem sokkal maradt le - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal 2005-ös felméréséből. Itthon összesen közel 180 ezren túlóráznak, ebből a legkevesebben a pénzügyi szektorban. Hazánkban a szolgáltatásban dolgozókat fenyegeti a leginkább az a veszély, hogy túlórájuk kárba vész. A nők még kiszolgáltatottabbnak tűnnek: míg a férfiaknál átlagosan heti 2,2 órát nem számol el a munkaadó, addig a gyengébbik nemnél ez az óraszám 3,2. Meglepő, hogy a férfiak körében a szellemi és fizikai foglalkozásúak közel azonos arányban túlóráznak, a nőknél inkább a fizikai foglalkozásúakra jellemző.
Tavaly egyébként a munkaadók számára kedvezően változott a túlóra szabályozása: korábban évente legfeljebb 200 órányi túlórát rendelhettek el kollektív szerződés nélkül, most már a speciális szaktudást igénylő munkakörökben ez az óraszám 300 is lehet. Erről azonban meg lehet egyezni a munkaszerződésben a dolgozóval.
Míg a fizikai posztokon, a több műszakban dolgozók esetében komolyabban veszik a cégek a túlóra-elszámolást, a vezetői posztokon az állások többségében lehetőség van a kötetlen munkaidőre, amely egyenlő az éjjel-nappali ingyen túlórával. Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) 2007-ben egyébként több mint ezer alkalommal büntette meg a hazai vállalkozásokat a munkaidő szabályainak megsértése miatt, ez összesen 13 ezer magyar munkavállalót érintett.
Az osztrák törvény megkülönbözteti a túlórát és a többletmunkaidőt. Túlórának a naponta legfeljebb nyolc, illetve hetente maximum negyven óra úgynevezett normál munkaidő feletti teljesítmény számít. Ezzel szemben többletmunkaidőnek a negyven óra és a kollektív szerződésben adott esetben annál rövidebben megállapított heti munkaidő közé eső órák minősülnek. Ez utóbbi után a normál órabér jár a munkavállalónak, míg túlóra esetében 50 és 100 százalék közötti pótlékra tarthat igényt, attól függően, hogy a munkavégzés hétköznapra, munkaszüneti időszakra vagy éjszakára esik-e. A túlóra esetében a díj kifizetése helyetti másik megoldás, hogy a munkaadó egy-egy arányban kompenzálja alkalmazottja szabadidő-veszteségét - írja a Világgazdaság.
A jelenlegi szabályok azt teszik lehetővé a tagállamok számára, hogy a vállalatok ügyvezetőinek, illetve más, autonóm döntéshozatali jogkörrel rendelkező alkalmazottainak, továbbá a saját családi cégben dolgozóknak az esetében adjanak felmentést a munkaidő korlátozása alól. Egyéb engedmények pótlólagos pihenőidő biztosítása ellenében képzelhetők el például a munkahelyüktől nagy távolságra, vagy szezonális csúcsidőkkel működő ágazatokban dolgozók esetében, de ide tartoznak a biztonsági őrök, az újságírók, az idegenvezetők és a mentők, tűzoltók is. Az Európai Bizottság azonban a jövőben szigorú feltételekhez kötné, hogy az egyes munkavállaló miképpen járulhat hozzá a heti 48 óránál hosszabb munkaidőhöz.
A brit felmérés tanúsága szerint női menedzserek a férfiaknál inkább képesek kordában tartani a túlóráikat - vagy erre jobban rá vannak kényszerítve családi kötelezettségeik miatt.
Világgazdaság
- 2025.10.01HVG Állásbörze 2025 Toborozz országosan 3 nap alatt - online, foglalj virtuális standot!
Részletek
Jegyek
- 2025.10.07Óbudai Egyetem Állásbörze Jöjjön el, legyen kiállító! Kerüljön közvetlen kapcsolatba tehetséges, frissen diplomázó vagy végzős hallgatókkal, akik készen állnak a szakmai pályafutásuk elindítására. Akik naprakészen ismerik a legújabb technológiákat, elméleteket és iparági trendeket.
Részletek
Jegyek
- 2025.10.14Műegyetemi Állásbörze A Műegyetemi Állásbörze Budapest legnagyobb és legrangosabb álláskereső rendezvénye. 1995 óta képez hidat a munkaadók és potenciális munkavállalóik között. Rendezvényről rendezvényre több újítással, színesebb programokkal, felméréssel és számos csatornával is találkozhatnak az érdeklődők.
Részletek
Jegyek
- 2025.10.21Pannon Állásbörze 2025. A Pannon Állásbörze – ahol a jövő szakemberei és a legjobb munkaadók találkoznak
Részletek
Jegyek
Otthonról végezhető munkáról szóló valótlan álláshirdetések miatt vádat emelt az ügyészség egy férfi ellen - tájékoztatta a Somogy Vármegyei... Teljes cikk
Újszerű megoldással állt elő a dolgozó szülők problémájára a horvátországi Szamobor város önkormányzata. Mivel a helyi óvodákban és... Teljes cikk
Az otthonokban gyakran találkozunk a mindent beborító rendetlenséggel – ruhák, sporteszközök, karácsonyi kiegészítők halmazaival. Mindez könnyen... Teljes cikk
- AI-szakértők és orvosok előnyben, másoknak szigor: jön az új bevándorlási rend 1 hónapja
- Mi a leggyakoribb felmondási ok és miért nem meri kimondani senki? 2 hónapja
- Nagy Márton 13 százalékos minimálbér-emelést jelentett be, szólt a nyugdíjakról is 2 hónapja
- Cégvezetők Csúcstalálkozója 2025. Lesz felpattanás? 3 hónapja
- A britek 78%-a aggódik a megélhetése miatt, de nem merik elmondani munkaadójuknak 3 hónapja
- Több tízezer autóipari munkahely megszűnését okozhatják az amerikai importvámok 3 hónapja
- Nagy Márton: idén nem lesz szükség a bérmegállapodás újratárgyalására 3 hónapja
- Bejelentették, mekkora lesz a nyugdíjkompenzáció és mikor érkezik 3 hónapja
- Az isztambuli Nagy Bazár: a kereskedelem ókori csodája 3 hónapja
- Rosszat sejtetnek a brit munkaerőpiaci folyamatok 3 hónapja
- Nagy Márton elmondta, mikor lehet egymillió forint az átlagbér 3 hónapja