Van csodaszer IT-s toborzásra? – ezt teszik a cégek

62 személyzeti döntéshozó (HR-es) megkérdezésével végzett kutatást 2016 végén a Codecool, a pályakezdő informatikusok kilátásairól a foglalkoztatók szemszögéből.

Fontos jelenség, hogy a gazdasági fejlődés nyomán az IT-munkaerőre nem csak az IT-specifikus vállalatoknál van igény, ezért a megkérdezett cégek között ugyanúgy szerepeltek pénzintézetek, logisztikai cégek, médiavállalatok és kereskedők, mint kisebb-nagyobb informatikai fejlesztők, telekomcégek és szolgáltatói központok.

Erős egyetértés mutatkozott abban, hogy a probléma valós, a média nem túloz a probléma mibenlétét illetően, legfeljebb abban, hogy ez milyen hatással van a bérszínvonalra. A megkérdezettek többsége úgy nyilatkozott, hogy túlzóak a potenciális bérekről szóló jóslatok a kezdő pozíciókat bemutató körképeknél.

Hiány három hullámban: szoftverfejlesztők, üzlethez is értők, üzemeltetők

A munkaerőhiány hatásait negatívan ítélték a megkérdezettek, a vállalatok teljesítményére kifejezetten rossz hatással van ez a helyzet, nem is beszélve a HR-tervek teljesíthetetlenségéről. Ráadásul a jövővel kapcsolatban is borúlátóan nyilatkoztak a Codecool kutatásában résztvevők.

Annak ellenére, hogy a vállalatoknak csak mintegy fele kategorizálta magát szoftvert fejlesztő és/vagy azzal kereskedő cégnek, a megkérdezettek 84%-a a szoftverfejlesztést jelölte meg, mint tipikus hiányszakmát az IT-szakmák között. A menedzsment jellegű, tehát IT-szakértelmet elváró üzleti célú (ügyfélkapcsolat, tanácsadás, elemzés) pozíciók jelentik a kritikus területek második hullámát, míg a hardverrel és üzemeltetéssel foglalkozókat az átlagnál kevesebben látják pótolhatatlannak.

Alacsony a belépési korlát

„Ugyanakkor a tendencia nyertesei a juniorok, elmondható, hogy az informatikai szakmában a legalacsonyabb jelenleg a belépési korlát” – hívta fel a figyelmet Boda József, a Codecool társalapító-cégvezetője: míg más szakmákban az első munkahely megszerzése, és a korai évek tapasztalatszerzése komoly önfeláldozással jár és csak nagy szerencsével abszolválható, a felmérés szinte minden megkérdezettje tárt karokkal várja a pályakezdőket, vagy pályamódosítókat.

Nincsenek egyedül a HR-esek, a cégvezetés is látja

Noha a HR-esek borúlátóan nyilatkoznak a jelenről és a jövőről, ugyanakkor szerencsésnek mondhatják magukat: a vállalatok vezetése elismeri a problémájukat, megadja számukra a támogatást, és változatos eszköztárral próbálkozhatnak úrrá lenni a helyzeten. Ehhez ugyanakkor nem igazán állnak rendelkezésre munkaerőpiaci előrejelzések még a nagy cégeknél sem, és rendszeresen felül kell vizsgálni a HR-stratégiát, mégis törekvőek, hogy kezeljék a helyzetet.

Hogyan keresnek munkaerőt a cégek?

A megkérdezett cégek kétharmada él a cafeteria nyújtotta lehetőségekkel, ugyanakkor csak a cégek harmada vállalkozik arra, hogy szükség esetén bért emeljen , hogy a munkaerőhiányt csökkentse, vagy a meglévő munkavállalóit jobban megtartsa. Az eszközök között előszeretettel használják a megkérdezett cégek az állásbörzéket, illetve rendszeresen alkalmaz fejvadászt a cégek kétharmada. Ugyanakkor néhány, kifejezetten az informatika esetében sikerrel kecsegtető eszköz marad a sor végén. Speciális toborzási megoldásként ismertek a nyílt napok, a cégek negyede él csak ezzel az eszközzel, ennél is kevesebben írnak ki pályázatokat, vagy keresik ágazati szövetségek segítségét.

"Nem megélhetési informatikusokat keresünk"

Az informatikusok felvételéről és megtartásáról három meghívott szakember is kifejtette véleményét: Zsidek Kata, az üzleti intelligencia fejlesztésével foglalkozó Starschemától, Hegedűs Judit a navigációs szoftvert fejlesztő NNG-től, míg Horváth Róbert a Lufthansa Systenstől, az ismert légiközlekedési cég IT vállalatától.

Hogyan mérik a cégek a szaktudáson túli soft skilleket? Zsidek Kata: „A telefonos, a személyes interjún, a beléptetésnél nézzük a kíváncsiságot, a feladatok és a pozíció iránti alázatot. Nem megélhetési informatikusokat keresünk.” Hegedűs Judit hozzáteszi, a felvételi feladatok megoldásának a módja is árulkodó talpraesettségről, gondolkodásmódról. Horváth Róbert megjegyzi, algoritmikus gondolkodást keresnek, a problémamegoldó készséget nézik és lényeges szempont az is, mennyire illeszthető be az adott pályázó a csapatba.

Interjú a Lufthansánál: "Lesz kedvezményes repülőjegy?"

Kihívást jelent a HR osztályoknak a szoftverfejlesztők megtartása. Zsidek Kata elárulta, nagy a képzések iránti igény, és motiváló, ha egy-egy munkatárs szakmai konferenciára juthat el külföldi országba, az ott tanultakat pedig a cégen belül továbbadhatja. Az NNG-nél a növekedésből adódnak újabb feladatok a HR-nek. „Egyrészt a cégen belüli karrierlehetőségeket szeretnénk láthatóbbá tenni, másrészt azon dolgozunk, miként tudunk elegendő érdekes feladatot adni illetve miként tudják a kollégák újító ötleteiket megvalósítani” – mondja Hegedűs Judit.

„Nem hiszünk abban, hogy tanulmányi szerződéssel lehet a vállalathoz kötni a munkatársakat” – fogalmaz Horváth Róbert, aki az érdekes feladatokat, a saját ötlet keresztülvitelének lehetőségét, a képzéseket, az üzleti utazási lehetőségeket emeli ki a megtartást segítő eszközök közül. Megemlít egy tipikus álláskeresői kérdést is a Lufthansa Systemses interjúról: „Benne van-e a juttatásokban a kedvezményes repülőjegy?”

Mi is az a Codecool?

A kutatás mögött álló Codecool Kft. magyar magántőkéből alapított informatikai oktatási vállalkozás. Az elindítók egyike Vinnai Balázs, aki az IND informatikai céget építette fel. A Codecool célja, hogy pótolja az informatikai ipar jelenlegi és jövőbeni szakemberhiányát, gyakorlatorientált képzési programján keresztül. A 18 hónapos intenzív programozó kurzussal az iskola elsősorban a 18 és 30 év közötti korosztályt célozza meg Budapesten, Miskolcon és Krakkóban, később pedig újabb európai városokban. A belépés felvételi alapján történik, amelyen a logikai képességeket, a nyelvtudást és a fejlődési potenciált nézik. Az oktatási program az elhelyezkedésre is garanciát vállal: az 1,5 millió forintos tandíj az elvégzett tanfolyam révén szerzett munkahelyi bérből fizetendő illetve az első két hónap alatt következmények nélkül ki lehet lépni a kurzusból. Jelenleg 300 fő vesz részt az oktatásban, a lemorzsolódást az iskola igazgatója 15 százalékosra mondta.

Boda József alapító elmondta: hallgatóik 40 százaléka nő, az átlagéletkor 24-26 év. Akadnak, akik az informatikai felsőoktatást hagyták ott gyakorlati képzésért, egy másik csoportot a szakmaváltók képezik, akik elégedetlenek korábbi diplomájukkal, a harmadik jellemző réteg a kalandorok, akik izgalmasnak és kihívásnak tartják az IT-t. Mivel egész napos elfoglaltságot jelent a képzés, így az egy éves megélhetési költségekre félre kell tenni a diákoknak. Ez Budapesten albérletben élve a HR Spirit számításai szerint legalább 3 millió forint. Szülőknél élve persze ennél sokkal kevesebb is elég.