kapubanner for mobile
Megjelent: 18 éve

Ki nyer a minimálbér-emeléssel?

Ki nyer a minimálbér-emeléssel? Átírhatják a korábbi terveket az Országos Érdekegyeztető Tanács mai ülésén. Dönthetnek a munkaadók és a munkavállalók, hogy milyen magasan állapítják meg a vállalkozások jövő évi terheit. Eredmény délután

A Világgazdaság cikke szerint közel húszezer diplomás fizetése még a 63 ezer forintot sem éri el havonta, ám úgy tűnik, a bérminimum bevezetése sem javítana a helyzetükön, hisz többségűk szürkefoglalkoztatottként zsebbe kapja a bérét. A kormány 63 ezer forintos jövő évi minimálbér-javaslata 36, a képzettséghez kötött legkisebb keresetek további 32 milliárd forint többletkiadást jelentenének itthon a vállalkozásoknak.

A korábbi terv szerint jövőre minimum 70 ezret kerestek volna a szakképesítést szerzettek, sőt a diplomások sem kaphattak volna 77 ezer forintnál kisebb fizetést. Ám a kormány a múlt héten ennél már szolidabb havi fix bevezetésére tett javaslatot, az alkudozást ma folytatja erről a szakszervezetekkel és munkaadói képviseletekkel.

Személyre szabott hiteltanácsadás és lebonyolítás

Forduljon a Privátbankár szakértőihez!

Részletek itt!
A bérminimumok mérséklését valószínűleg az a hatástanulmány is ösztönözte, amely ágazatonként, cégnagyság szerint és régiós bontásban elemezte a háromfokozatú minimálbér bevezetését. A személyi alapbérek és a besorolások alapján készült kalkuláció szerint ugyanis a minimálbér 63 ezer forintra emelése 36, a középfokúak és a szakképzettek garantált bére további 32 milliárd forint többletkiadást jelentene a vállalkozásoknak.

A munkaügyi tárca számításai szerint összesen 380 ezer embert érint a képzettséghez kötött minimálbér. Többségük - 317 ezer ember - szakképzett- és diplomás-alapfizetése jelenleg még a jövő évre javasolt minimálbért sem éri el. Összesen 19 ezer diplomás alapfizetése ennél is kevesebb. Mégsem ők, hanem a kormány járna jól a differenciált minimálbérrel - állítják a lap által megkérdezett munkaadók.

A szürkegazdaság közép-, illetve felsőfokú foglalkoztatottjai ugyanis továbbra is zsebbe kapják majd a pénzt, ami az emelkedő bérminimum miatt várhatóan kevesebb lesz, ám az utánuk fizetendő közterhek az államkaszszát gazdagítják. Különösen, hogy a bérminimum csak a minimálbér összegéig lesz adómentes, a felette lévő rész után szja-t fizet a dolgozó.

A differenciált legkisebb kereset a villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás, valamint a pénzügyi közvetítő cégeknél kevésbé okozna megpróbáltatást, itt fél százalékkal sem növekedne az éves bértömeg. Hasonlóan alakulna a teher a vegyianyag-, a villamosgép-, műszer-, valamint a járműgyártóknál. Aggódhatnak viszont a textilipar, a bőrgyártás és a vendéglátás munkaadói, itt ugyanis a garantált bérminimumok miatt a vállalkozásoknak három százalékkal kellene többet szánniuk a fizetésekre az ideinél.
A régiók közül Közép-Magyarország foglalkoztatóinál kell a legtöbb, összesen 120 ezer dolgozó alapfizetését korrigálni. Közülük százezren most is 63 ezer forint alatt keresnek. Az arányok alapján mégis az Alföld és a Dél-Dunántúl a problémásabb, az összes alkalmazotthoz képest ugyanis kifejezetten magas az alacsony keresetűek száma.

Míg a legalább ezerfős cégek mindössze húszezer dolgozó bérét lesznek kénytelenek emelni, addig a kisvállalkozások jövő évi bérgazdálkodása jócskán megsínyli az emelést. Az 5-50 fős vállalkozásoknál például közel 264 ezer alkalmazott fizetését kell korrigálni. A lapnak név nélkül nyilatkozó munkaadók szerint főleg a kisvállalkozásoknál fordul majd elő, hogy munkaköröket sorolnak át, így kevesebb posztra kell diplomást alkalmazniuk. Ám ez épp a felsőfokúak elhelyezkedését korlátozza tovább. Az is előfordulhat, hogy a dolgozók "papíron" részmunkaidősek lesznek, így a foglalkoztatójuk spórolni tud a havi fixen.

A kormány szolidabb elképzelése már nem határozza meg összegre pontosan a garantált bérminimumokat, csak a minimálbérhez igazított arányát. Így a középfokú 10, a felsőfokú legkisebb kereset 20 százalékkal lehet magasabb, mint a mindenkori minimálbér. Vagyis a vállalkozások jövő évi terhei leginkább attól függnek most, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanács mai ülésén milyen alkut kötnek a munkaadók és a munkavállalók érdekképviselői.
  • 2024.03.21recruiTECH 2024 A recruiTECH elsősorban HR vezetőknek, toborzóknak, toborzási vezetőknek, employer branding specialistáknak és learning & development szakembereknek szól, akik napi szinten küzdenek a toborzási céljaikért a munkaerőpiacon, akik keresik az új megoldásokat, melyek segítségével hatékonyabbá tehetik vállalatuk tevékenységét.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.03.26Műegyetemi Állásbörze A Műegyetemi Állásbörze Budapest legnagyobb és legrangosabb álláskereső rendezvénye. 1995 óta képez hidat a munkaadók és potenciális munkavállalóik között. Rendezvényről rendezvényre több újítással, színesebb programokkal, felméréssel és számos csatornával is találkozhatnak az érdeklődők.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.03.27Átfogó projektmenedzsment képzés IPMA és PMI alapokon Klasszikus projektmenedzsment képzés - átfogó, gyakorlati program, egyéni mentorálással.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Az OECD-országokban 4,8 százalékra csökkent a munkanélküliség januárban

A fiatalok esetében a munkanélküliség ráta a decemberi 10,6 százalékról 10,4 százalékra mérséklődött. Teljes cikk

Már elérhetők az adóbevallási tervezetek

A tervezetet legkésőbb május május 21-ig lehet átnézni, kiegészíteni és módosítani. Teljes cikk

Hosszú hétvégék és szombati munkanapok 2025-ben: megjelent a rendelettervezet

Jövőre a május 1. és az október 23. körüli hétvégék 4 napos ünnepek lehetnek, karácsonykor pedig 5 napig nem kell dolgozni. Megjelent a miniszteri... Teljes cikk