Mi a célja a munkáltatónak a versenytilalmi megállapodással?
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatÁltalában a piacon domináns cégek kötnek versenytilalmi megállapodást dolgozóikkal a pozíciójukban elért eredmények védelme érdekében. Különösen gyakori a kereskedelemben, az informatika terén vagy épp a gyógyszer- és szépségiparban - írja cikkében Dr. Sipos Márta ügyvéd-munkajogász.
A hatályos jogszabály a Munka törvénykönyve (2012.évi I. törvény).
Kapcsolódó szabályok: a) a munkáltató jogos érdekeit eleve védi a törvény, a Mt. 8.§ (1) bek. szerint a munkáltatói jogos gazdasági érdek védett, ezt a szabályt a munkaviszony fennállása alatt a munkavállaló köteles betartani b) az üzleti titok , amelyet nem közölhet a munkavállaló illetéktelen személlyel, - fogalmát a jelenleg hatályos Polgári törvénykönyv tartalmazza.
1.) Általában piacvezető, a piacon domináns cégek kötnek ilyen megállapodást, a pozíciójukban elért eredmények védelme érdekében. például kereskedelem, informatika, gyógyszer-, szépségipar
2.) A munkaadó célja a nála szerzett szakmai információ, piaci ismeretek "lassított" értékesítése a többi, azonos vagy hasonló tevékenységű cég számára.
3.) Polgári jogi megállapodással, szerződéssel a felek egyező és kifejezett akaratnyilvánításával lehet ilyen kikötést érvényesíteni.
4.) A felek megállapodásának egyértelműen és konkrétan kell meghatározni azt a szakmai területet, ahol nem helyezkedhet el pl. a munkavállaló, ez a konkrét helyzettől és a felek igényétől függ. (Ezért is javasolt tanácsadó segítségét kérni a munkavállalónak, és pontosan közösen meghatározni az érintett területet).
5.) Maximum két évre lehet kötni.
6.) Az arányosság elve szerint annak ellenértéke jár a munkavállalónak, amit az adott szakmában ő el tudna érni, ha munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesítene. A minimum a Mt. 228.§ (2) bek. alapján az alapbér egyharmada (8 havi alapbér).
7.) Mivel a megállapodás a polgári jogi szabályok alapján jön létre, ha a munkavállaló akaratával az nem egyezik, nem kell elfogadni, nem kell aláírni. ( A pacta sunt servanda elve miatt is - a szerződések teljesítendők - eleve nem javasolt aláírni!)
8.) A Mt. kötelezően a munkavállalói elállást szabályozza, vagyis ha a jogviszonyát azonnali hatállyal mondja fel, akkor élhet ezzel a jogával.
9.) Az eddigi gyakorlat szerint a munkáltatók egyoldalúan elálltak a megállapodástól, amikor a munkaviszony megszűnésének időpontjában egyértelműen nem a konkurenciánál helyezkedett el a munkavállaló. Ez esetben egyértelműen jogi támogatásra, ezzel kapcsolatos jogvitára van szükség és lehetőség.
Íme a jogszabályi rendelkezések:
102. A versenytilalmi megállapodás
228. § (1) A felek megállapodása alapján a munkavállaló - legfeljebb a munkaviszony megszűnését követő két évig - nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekét sértené vagy veszélyeztetné.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettség teljesítéséért a munkáltató megfelelő ellenértéket fizet. Az ellenérték összegének meghatározásánál különösen arra kell tekintettel lenni, hogy a megállapodás milyen mértékben akadályozza a munkavállalót - elsősorban képzettségére és gyakorlatára tekintettel - újabb munkavégzésre irányuló jogviszony létesítésében. Az ellenérték a megállapodás tartamára nem lehet kevesebb, mint az azonos időszakra járó alapbér egyharmada.
(3) A munkavállaló, ha munkaviszonyát a 78. § (1) bekezdése alapján szünteti meg, a megállapodástól elállhat.
(4) A munkáltató személyében bekövetkező változás esetén a megállapodásból származó jogok és kötelezettségek az átvevő munkáltatóra átszállnak.
(5)135 Kötbér kikötése esetén a Ptk. 6:186-189. §-a irányadó.
Dr. Sipos Márta ügyvéd
Munkajogi tanácsadó
Kapcsolódó szabályok: a) a munkáltató jogos érdekeit eleve védi a törvény, a Mt. 8.§ (1) bek. szerint a munkáltatói jogos gazdasági érdek védett, ezt a szabályt a munkaviszony fennállása alatt a munkavállaló köteles betartani b) az üzleti titok , amelyet nem közölhet a munkavállaló illetéktelen személlyel, - fogalmát a jelenleg hatályos Polgári törvénykönyv tartalmazza.
1.) Általában piacvezető, a piacon domináns cégek kötnek ilyen megállapodást, a pozíciójukban elért eredmények védelme érdekében. például kereskedelem, informatika, gyógyszer-, szépségipar
2.) A munkaadó célja a nála szerzett szakmai információ, piaci ismeretek "lassított" értékesítése a többi, azonos vagy hasonló tevékenységű cég számára.
3.) Polgári jogi megállapodással, szerződéssel a felek egyező és kifejezett akaratnyilvánításával lehet ilyen kikötést érvényesíteni.
4.) A felek megállapodásának egyértelműen és konkrétan kell meghatározni azt a szakmai területet, ahol nem helyezkedhet el pl. a munkavállaló, ez a konkrét helyzettől és a felek igényétől függ. (Ezért is javasolt tanácsadó segítségét kérni a munkavállalónak, és pontosan közösen meghatározni az érintett területet).
5.) Maximum két évre lehet kötni.
6.) Az arányosság elve szerint annak ellenértéke jár a munkavállalónak, amit az adott szakmában ő el tudna érni, ha munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesítene. A minimum a Mt. 228.§ (2) bek. alapján az alapbér egyharmada (8 havi alapbér).
7.) Mivel a megállapodás a polgári jogi szabályok alapján jön létre, ha a munkavállaló akaratával az nem egyezik, nem kell elfogadni, nem kell aláírni. ( A pacta sunt servanda elve miatt is - a szerződések teljesítendők - eleve nem javasolt aláírni!)
8.) A Mt. kötelezően a munkavállalói elállást szabályozza, vagyis ha a jogviszonyát azonnali hatállyal mondja fel, akkor élhet ezzel a jogával.
9.) Az eddigi gyakorlat szerint a munkáltatók egyoldalúan elálltak a megállapodástól, amikor a munkaviszony megszűnésének időpontjában egyértelműen nem a konkurenciánál helyezkedett el a munkavállaló. Ez esetben egyértelműen jogi támogatásra, ezzel kapcsolatos jogvitára van szükség és lehetőség.
Íme a jogszabályi rendelkezések:
102. A versenytilalmi megállapodás
228. § (1) A felek megállapodása alapján a munkavállaló - legfeljebb a munkaviszony megszűnését követő két évig - nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekét sértené vagy veszélyeztetné.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettség teljesítéséért a munkáltató megfelelő ellenértéket fizet. Az ellenérték összegének meghatározásánál különösen arra kell tekintettel lenni, hogy a megállapodás milyen mértékben akadályozza a munkavállalót - elsősorban képzettségére és gyakorlatára tekintettel - újabb munkavégzésre irányuló jogviszony létesítésében. Az ellenérték a megállapodás tartamára nem lehet kevesebb, mint az azonos időszakra járó alapbér egyharmada.
(3) A munkavállaló, ha munkaviszonyát a 78. § (1) bekezdése alapján szünteti meg, a megállapodástól elállhat.
(4) A munkáltató személyében bekövetkező változás esetén a megállapodásból származó jogok és kötelezettségek az átvevő munkáltatóra átszállnak.
(5)135 Kötbér kikötése esetén a Ptk. 6:186-189. §-a irányadó.
Dr. Sipos Márta ügyvéd
Munkajogi tanácsadó
- 2026.06.15Stratégiai emberi erőforrás szaktanácsadó szakirányú továbbképzés A képzés valós szervezeti helyzeteken, gyakorló HR-vezetők tapasztalatán és emberközpontú stratégiai szemléleten keresztül ad azonnal alkalmazható tudást.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.18Mesterséges intelligencia üzleti használata - a rejtett kockázatok Az előadás célja, hogy gyakorlati, adatvédelmi és AI jogi szempontból is bemutassa a mesterséges intelligencia üzleti használatának legkritikusabb kockázatait. Kiemelt fókuszt kap, hogy milyen adatokat tilos, de legalább is nem jó ötlet AI rendszerekbe bevinni és hogyan történik mindez a valóságban, akár észrevétlenül.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Az ördög Pradát visel: mit tanulhat a HR a popkultúra legtoxikusabb főnökétől?