Mi legyen a munkahely közelében?
Időnk jelentős részét a munkahelyünkön, illetve a munkahelyünkre való utazással töltjük. A hétköznapi teendőink nem elhanyagolható részét itt, a munkahely környékén intézzük. A munkahely - így az irodaházak - környezete, ellátottsága így lényeges kérdés sok munkavállaló számára.
Hogyan használják az irodaépület környékét az ott dolgozók; mi az, amit inkább a munkahelyük közelében, és mi az, amit otthon intéznek el - esetleg útközben azotthonuk és munkahelyük között; mi a szerepe számukra a közelben található bevásárlóközpontoknak; mit igényelnek, mit hiányolnak az irodai dolgozók különféle csoportjai?
Ezekre és hasonló kérdésekre kereste a választ a GfK kutatása, amelynek mintavétele Budapestlegnagyobb modern irodaházi zónáira fókuszált.
A kutatás több mint 1100 fő megkérdezésével, személyes és online kérdezési módszerrel zajlott. A kutatásból megállapíthatjuk, hogy az irodaházi dolgozók - saját bevallásuk szerint - átlagosan munkaidejük 80-90%-át az irodaépületen belül töltik. Nagy részük azonban naponta legalább egyszer elhagyja az épületet munkaidőben; csupán kisebb részük - az irodaházi dolgozók körülbelül 8%-a -, aki egyáltalán nem teszi ki a lábát az épületből a munkaidő kezdete és vége között.
A budapesti irodaházakban dolgozók összességében véve jóval magasabb iskolai végzettséggel rendelkeznek, mint a regionális - közép-magyarországi - átlag, s felülreprezentált körükben a 30-39, illetve a 40-49 éves korosztály: közülük is azok, akik magasabb arányban kijárnak az irodaépületet környező utcákba, inkább a fiatalabbak, a szolgáltató-kiszolgáló munkakörökben dolgozók, valamint -nem meglepő módon - a dohányosok.
A munkaidőben az irodaházon kívül töltött időtartamok nagy változatosságot mutatnak, de nagy átlagban 27 perc körül alakulnak. Fontos üzenete a kutatásnak, hogy az irodaházak környékét illetően az ott dolgozók elsősorban kellemesebb környezetre - zöldterületekre, rendezettségre, tisztaságra, leülésre és pihenésre alkalmas szabadtéri helyekre - vágynak: ezt általános igényként fogalmazhatjuk meg.
A parkolási lehetőségek fejlesztése is gyakran elhangzó kívánság - az érintettek köre e tekintetben elég magas, hiszen az irodaházakban dolgozók csaknem egynegyede minden nap, további 11%-uk pedig hetente többször autóval megy dolgozni.
Az irodaházakat környező területek egyik legfontosabb funkciója mégis az étkezés, az étkezőhelyek biztosítása. Az irodaházakból kijáró dolgozók mintegy 50%-a tér be napi rendszerességgel valamilyen környékbeli vendéglátóhelyre, elsősorban ebédidőben. A legnépszerűbbek a kifőzdék és gyorséttermek, valamint a különféle ételbárok és pékségek, de viszonylag sokan választják a gyorsétteremláncokat vagy az utcai falatozókat, büféket is. Emellett nem elhanyagolható azokaránya sem, akik elvitelre - munkahelyi, vagy menet közben történő fogyasztásra - vásárolnak élelmiszert, akár vendéglátóhelyen, akár valamilyen (főként kisebb alapterületű) élelmiszerüzletben.
Összességében elmondhatjuk, hogy az irodai dolgozók e téren igénylik a változatosságot: nem csak sokféle étkezési lehetőséget vesznek igénybe széles körben, de általánosan igényelt fejlesztésrészükről az irodaházak környékén az étkezési lehetőségek szélesebb választéka. S ha már munkahelyi étkezés: az irodaépületen belül - annak elhagyása nélkül - fogyasztott ételek esetébenaz otthonról hozott elemózsia a legnépszerűbb, míg az ételrendelés összességében az irodaházidolgozóknak viszonylag kisebb hányadára jellemző, inkább a fiatalabbakra.
Az irodaépületbe menet vagy onnan jövet a dolgozók körülbelül kétötöde ejt útba valamilyen üzletet vagy szolgáltatót a környéken. Munkába menet legjellemzőbben valamilyen étkezőhelyre vagy élelmiszerboltba ugranak be, s míg hazafelé is leginkább élelmiszerboltokat ejtenek útba, ekkor a legmagasabb a nem-élelmiszerjellegű üzletek látogatása is.
Összességében azonban kevéssé jellemző, hogy az irodaházi dolgozók a munkahelyük környékén végezzék a nagyobb léptékűbeszerzéseiket: saját becslésük szerint havi teljes élelmiszer- és napi fogyasztási cikk-költéseik55%-át az otthonuk közelében található boltokban költik el, s csak 17% jut el a munkahelyükhöz közeli üzletekbe. Ami az egyéb vásárlásokat, illetve az ügyintézést illeti, az irodaház környékén jellemzően gyógyszertárakat, drogériákat, dohányboltokat, újságost, postát, ATM-et és bankfiókokat keresnek fel az irodai dolgozók - vagyis nem a tartósabb, nagyobb fogyasztási cikkek beszerzése atipikus.
A kutatásban még vizsgálták például hogy az irodaházi dolgozók honnan és milyen közlekedési eszközökkel járnak munkába; hány perc alatt érnek be a munkahelyükre; mit és hol sportolnak; milyen szórakozási lehetőségeket keresnek; vagy hogy mennyire használják ki a közeli bevásárlóközpontok nyújtotta lehetőségeket. Az irodaházak dolgozóinak különböző alcsoportjai sok esetben eltérő életstílussal, elvárásokkal, igényekkel rendelkeznek, s az irodaházak környékének emiatt is komplex feladatoknak kell megfelelnie.
Ezekre és hasonló kérdésekre kereste a választ a GfK kutatása, amelynek mintavétele Budapestlegnagyobb modern irodaházi zónáira fókuszált.
A kutatás több mint 1100 fő megkérdezésével, személyes és online kérdezési módszerrel zajlott. A kutatásból megállapíthatjuk, hogy az irodaházi dolgozók - saját bevallásuk szerint - átlagosan munkaidejük 80-90%-át az irodaépületen belül töltik. Nagy részük azonban naponta legalább egyszer elhagyja az épületet munkaidőben; csupán kisebb részük - az irodaházi dolgozók körülbelül 8%-a -, aki egyáltalán nem teszi ki a lábát az épületből a munkaidő kezdete és vége között.
A budapesti irodaházakban dolgozók összességében véve jóval magasabb iskolai végzettséggel rendelkeznek, mint a regionális - közép-magyarországi - átlag, s felülreprezentált körükben a 30-39, illetve a 40-49 éves korosztály: közülük is azok, akik magasabb arányban kijárnak az irodaépületet környező utcákba, inkább a fiatalabbak, a szolgáltató-kiszolgáló munkakörökben dolgozók, valamint -nem meglepő módon - a dohányosok.
A munkaidőben az irodaházon kívül töltött időtartamok nagy változatosságot mutatnak, de nagy átlagban 27 perc körül alakulnak. Fontos üzenete a kutatásnak, hogy az irodaházak környékét illetően az ott dolgozók elsősorban kellemesebb környezetre - zöldterületekre, rendezettségre, tisztaságra, leülésre és pihenésre alkalmas szabadtéri helyekre - vágynak: ezt általános igényként fogalmazhatjuk meg.
A parkolási lehetőségek fejlesztése is gyakran elhangzó kívánság - az érintettek köre e tekintetben elég magas, hiszen az irodaházakban dolgozók csaknem egynegyede minden nap, további 11%-uk pedig hetente többször autóval megy dolgozni.
Az irodaházakat környező területek egyik legfontosabb funkciója mégis az étkezés, az étkezőhelyek biztosítása. Az irodaházakból kijáró dolgozók mintegy 50%-a tér be napi rendszerességgel valamilyen környékbeli vendéglátóhelyre, elsősorban ebédidőben. A legnépszerűbbek a kifőzdék és gyorséttermek, valamint a különféle ételbárok és pékségek, de viszonylag sokan választják a gyorsétteremláncokat vagy az utcai falatozókat, büféket is. Emellett nem elhanyagolható azokaránya sem, akik elvitelre - munkahelyi, vagy menet közben történő fogyasztásra - vásárolnak élelmiszert, akár vendéglátóhelyen, akár valamilyen (főként kisebb alapterületű) élelmiszerüzletben.
Összességében elmondhatjuk, hogy az irodai dolgozók e téren igénylik a változatosságot: nem csak sokféle étkezési lehetőséget vesznek igénybe széles körben, de általánosan igényelt fejlesztésrészükről az irodaházak környékén az étkezési lehetőségek szélesebb választéka. S ha már munkahelyi étkezés: az irodaépületen belül - annak elhagyása nélkül - fogyasztott ételek esetébenaz otthonról hozott elemózsia a legnépszerűbb, míg az ételrendelés összességében az irodaházidolgozóknak viszonylag kisebb hányadára jellemző, inkább a fiatalabbakra.
Az irodaépületbe menet vagy onnan jövet a dolgozók körülbelül kétötöde ejt útba valamilyen üzletet vagy szolgáltatót a környéken. Munkába menet legjellemzőbben valamilyen étkezőhelyre vagy élelmiszerboltba ugranak be, s míg hazafelé is leginkább élelmiszerboltokat ejtenek útba, ekkor a legmagasabb a nem-élelmiszerjellegű üzletek látogatása is.
Összességében azonban kevéssé jellemző, hogy az irodaházi dolgozók a munkahelyük környékén végezzék a nagyobb léptékűbeszerzéseiket: saját becslésük szerint havi teljes élelmiszer- és napi fogyasztási cikk-költéseik55%-át az otthonuk közelében található boltokban költik el, s csak 17% jut el a munkahelyükhöz közeli üzletekbe. Ami az egyéb vásárlásokat, illetve az ügyintézést illeti, az irodaház környékén jellemzően gyógyszertárakat, drogériákat, dohányboltokat, újságost, postát, ATM-et és bankfiókokat keresnek fel az irodai dolgozók - vagyis nem a tartósabb, nagyobb fogyasztási cikkek beszerzése atipikus.
A kutatásban még vizsgálták például hogy az irodaházi dolgozók honnan és milyen közlekedési eszközökkel járnak munkába; hány perc alatt érnek be a munkahelyükre; mit és hol sportolnak; milyen szórakozási lehetőségeket keresnek; vagy hogy mennyire használják ki a közeli bevásárlóközpontok nyújtotta lehetőségeket. Az irodaházak dolgozóinak különböző alcsoportjai sok esetben eltérő életstílussal, elvárásokkal, igényekkel rendelkeznek, s az irodaházak környékének emiatt is komplex feladatoknak kell megfelelnie.
Hogyan tekint egy HR szakember, egy fejvadász a közeli jövőre nemcsak a szakmáját, hanem Magyarország és a világ várható folyamatait kutatva?
Vajon milyen a Jó főnök?