Mi marad a csődhullám után?

2009-ben a lakossági fogyasztási kiadás nagyjából 8 százaléknyit szűkült, s idén várhatóan további 2,5 százalékkal tovább csökken – olvashatunk a kormány nem éppen rózsás várakozásairól a nemrégiben aktualizált konvergenciaprogramban.

Valóságos csapást jelent a fogyasztáscsökkenés a magyar kis-, és középvállalkozásokra (kkv), amelyeknek nagyjából csak ötöde képes az exportra, tehát elsöprő többségük kizárólag a belföldi kereslet alakulásától függ.

jegybank tavalyi stabilizációs jelentése figyelmeztetett a csődráta meredek emelkedésének és 2010 végén a tetőzésének lehetőségére. Az Opten januári adatai ugyan a felszámolások, és végelszámolások csökkenését mutatják, ugyanakkor a céginformációs cégnél is úgy gondolják, hogy csak átmenetileg torpant meg a csődráta emelkedése.

A többség kkv-nál dolgozik

Annál is inkább valószínű a helyzet további romlása, hiszen a kis- és középvállalatoknak komoly likviditási nehézségeik vannak, amit súlyosbít, hogy egyre több szektorban tovább tolódnak a beszállítói fizetési határidők - amint arra rávilágít az Ecostat januári konjunktúra előrejelzése. "A foglalkoztatási gondok enyhítésébe e vállalkozói szektor egyelőre nem tud bekapcsolódni" - jelzi az elemzés.

Ami azért is nagy baj, mert a kkv-knak meghatározó, az uniós átlagot is meghaladóan nagy a szerepe a foglalkoztatásban: a magyar foglalkoztatottak 71 százaléka kkv-knál dolgozik, szemben az EU-s 67,1 százalékos átlaggal - derül ki a KSH A kis és középvállalatok és vállalkozások helyzete című statisztikai tükréből.

Ami fölveti annak a kérdését, mitől fog visszaállni a válság elmúltával a munkanélküliség a korábbi szintjére, ha a kereslet masszív visszaesése miatt tönkremegy a kkv-szektor jelentékeny része. Igaz, a megszűnő vállalkozások helyett mindig keletkeznek újak - ám nem biztos, hogy foglalkoztatáskiesését ezek képesek - különösen rövid távon - pótolni.

Maga a kormányzat konvergenciaprogramja sem a végletekig optimista ebben a tekintetben, 2011-re 10,1, 2012-re 9,5 százalékos munkanélküliséget vár, ami jóval magasabb szint a válság előttihez képest. 2011-ben a kormány szerint már 3 százalékos fogyasztásbővülésre lehet számítani - ha ez teljesül, akkor annak a kkv-nak, amely az idei évet túlélte, 2011-től már jó esélye van arra, hogy életben maradjon.

A konvergenciaprogram ugyan fölemlíti a kkv-szektort segíteni szándékozó hitel-, illetve beruházási csomagot, illetve az amúgy is sokat emlegetett adócsökkentés kedvező hatását, de nem ad lényegi válaszokat azokra a kkv-kal kapcsolatos problémákra, amelyeket az Ecostat - a legnagyobb ellenzéki párt által is szívesen idézett - decemberi Mikroszkóp című kiadványában oly érzékletesen idéz föl.

Mi lesz a terápia?

Az Ecostat kiadványa szerint a felzárkózás motorját képezőı exportképes húzóágazatok vállalkozásai zömmel külföldi multinacionális vállalatok leányvállalatai voltak, amelyek viszont a teljes kiépülésük után sem integrálódtak szervesen a magyar gazdaságba. A zömmel hazai tulajdonú kis- és közepes vállalatok nem kapcsolódnak szorosan a multinacionális szektorhoz, önállóan viszont nem versenyképesek. A kiadvány egyik sokat idézett mondata szerint az új évtizedben társadalmi, szociális és bizalmi válsággal is szembe kell néznünk.

Az már egy újabb kérdés, hogy az Ecostat által javasolt egyedi magyar terápia: a magyar gazdaság magas anyag- és energiaigényességének a csökkentése, az elért megtakarítások révén a foglalkoztatás színvonalának javítása, a kutatás-fejlesztésbe fektetés valóban megoldaná a problémákat. S ami még fontosabb: a szavazatainkért versengő politikusok vajon milyen gyógymódot alkalmaznak megválasztásuk után - eddig ugyanis nem sokat árultak el terápiás szándékaikról.