Munkahelyi stressz és stresszkezelés
A nyolcvanas évek óta köztudott, hogy a stressz a legnagyobb kihívás a munkavállalók számára, számtalan kutatás alátámasztotta a stressz helytelen megélésének negatív hatásait; mégis a munkahelyi stresszel való megküzdés az egyén szintjén maradt.
Az egyén szempontjából a szerencsétlenebb kimenetel az, ha ebből a stresszes helyzetből a helyes életmódnak ellentmondó viselkedésformákat vesz fel és egészségét romboló tevékenységekbe kezd (dohányzás, alkohol,stb).
Holott a mindennapi életben a stressz elkerülhetetlen és nem is lehet cél. A munkaadónak természetesen nem érdeke egy stresszmentes munkahelyet vezetni, de ilyen nincs is. Mondhatni a stresszmentes munkahely egy oximoron. A munkahely nem lehet a béke szigete, a munka nem lehet az állandó nyugalom forrása, de nem is kell, hogy az legyen. A munkavállaló számára is szükséges a kellő mennyiségű inger a mindennapi munkavégzéshez - még akkor is, ha ez nem is a testi szükségleteink kielégítését szolgálja. A munkával járó stresszt tehát adottságként kell kezelni. A munkahelyi stressz megléte mindkét fél érdeke: munkaadóé és munkavállalóé egyaránt. A szellemi aktivitás fontos a túléléshez, és ilyen szempontból a munkaadók társadalmi szerepe nagyon fontos, de talán most már a munkaadók, a vezetők többsége is érzi, hogy a fokozódó teljesítménykényszer, a felgyorsult életforma a stressz-kezelés témakörében is cselekvésre kényszerít. A túl stresszes munkavállaló gyakran beteg, motiválatlanná válik, hibát hibára halmoz, idegesebb, ingerlékenyebb, könnyebben konfliktusba kerül, és ez által rontja a közös munkavégzés hatékonyságát, a vállalat eredményességét.
A stresszt a megfelelő helyen és módon kezelni kell. Persze tagadhatatlan, hogy stresszorok a magánéletben is előfordulnak, de a legtöbb stresszor mégis a munkahelyen éri az embereket, így a munkaadó felelőssége e témakörben is vitathatatlan. Mégis mit tud tenni konkrétan a felelősségteljes munkaadó?
A szellemi munka növekedésével, a munkahelyi kockázat már nem csak, és nem elsősorban a fizikai veszélyeket jelenti. A tűz- és balesetvédelmi oktatás mellett, egyre nagyobb figyelmet kell szentelni a munkahelyi pszihoszociális kockázatoknak, már csak azért is, mert a hatályos törvényi szabályozás alapján a munkaadók kötelessége a pszihoszociális kockázat felmérése és annak csökkentése.
A felelősségteljes munkaadó felméri és oktathatja a stresszel járó kockázatokat és így erősíti a munkavállaló stresszel szembeni pozícióját
A kockázatok felméréséhez a munkahelyi stresszt felmérő modellek, tesztek hívhatóak segítségül; míg a stresszel való sikeres megküzdésre számos olyan technika vethető be, ami csoportosan is oktatható - akár egy vállalati tréning keretében is. / Integrity at work_Teljesség a munkában
Mintakérdések egy pszihoszociális kockázatot felmérő tesztből ( 1- egyáltalán nem, 5 - nagyon)
A stressz nem a környezetből származó hatás, amit meg lehetne szüntetni, hanem az egyén és annak környezete közötti kölcsönhatás. Ha megértjük a fiziológiai stresszválaszt, és ismerjük a szervezetben lezajló ellentétes (azaz az egyensúly helyreállítását szolgáló) folyamatokat, tudni fogjuk, hogy mivel gátolhatjuk a káros és mivel támogathatjuk a regeneráló folyamatokat.
Az emberi szervezet rövid távon képes ugyan alkalmazkodni a stresszhelyzethez, de a folyamatos stresszállapot, a szervezet állandó készültsége, az ún. krónikus stressz kimerüléshez vezet. A munkában tapasztalt stressz pedig az esetek többségében folyamatos, így munkavégzés közben nincs lehetőség arra, hogy a megborult egyensúly helyreálljon. A cigi szünet a helyes életmódnak élesen ellentmond, és nem az ideális válaszreakció.
Bizonyítottan a vegetatív idegrendszer szabályozási problémái állnak számos betegség hátterében. Stresszhatásra a rendszer szimpatikus ága aktivizálja a szervezetet, míg a paraszimpatikus rostok aktivitása a szervezet regeneráló, nyugalmi állapotot megteremtő folyamataiért felel.
A két rendszer dinamikusan változó, egymást kiegészítő változása teremti meg az egyensúlyt. Ha az egyensúly helyreállítását célzó tevékenység elmarad, akkor máris egy komoly rizikófaktorral állunk szemben.
A fiziológiai izgalmi szint csökkentése akkor is elérhető lenne, ha speciális légző gyakorlatokkal, relaxációval, meditációval kiegyensúlyozzuk az idegrendszert. Megnyugszik a légzés, normalizálódik a szívverés, javul az oxigén-felhasználás, és sorolhatnám. Már ha egy rövid egy időre elterelődik a figyelem a stressz okozójáról, nemcsak helyreállhat a szervezet egyensúlya, de ezzel esély nyílik arra, hogy visszatérve a munka világába új szemszögből lássuk a feladatokat, a problémákat. Ezt a módszert a modern pszichológiában inkubálásnak nevezik, és igen hasznos lehet a problémák megoldásában.
A meditációs technikák széles tárháza ismert, de ez nem kell, hogy elriasszon senkit. A figyelem teljes kiterjesztésével vagy éppen a koncentrált figyelem megteremtésével, viszonylag egyszerű és könnyen elérhető módszerekkel bárki elérheti a meditációs állapotot, sőt időnként tudattalanul meg is teszi ezt.
Sokan azt hiszik, hogy évekbe telik, míg a meditáció gyakorlásával eredményeket lehet elérni, pedig kutatások is azt bizonyítják, hogy néhány hét rendszeres gyakorlás is változást idéz elő az agyi aktivitásban, és tapasztalható, hogy a rendszeresen gyakorló nagyobb uralmat szerez az érzelmei felett, kiegyensúlyozottabbá válik. El kell tehát engedni azt a tévképzetet, hogy "én nem tudok meditálni". Mindenki képes rá.
A stresszre adott válasz tanulható, és a munkaadónak érdemes mérlegelni, hogy a dolgozók számára szervezett nyelvi, informatikai vagy egyéb készséget célzó oktatás mellett, sőt talán ezek előtt is nem célszerű-e megtanítani a vállalat dolgozóit, hogyan uralják érzelmeiket, hogy azok ne veszélyeztessék se önnön magukat, se a munkamorált, se a hatékony munkavégzést.
Integrity at work_Teljesség a munkában
Gégény Anita
[email protected]
- 2025.10.01HVG Állásbörze 2025 Toborozz országosan 3 nap alatt - online, foglalj virtuális standot!
Részletek
Jegyek
- 2025.10.07Óbudai Egyetem Állásbörze Jöjjön el, legyen kiállító! Kerüljön közvetlen kapcsolatba tehetséges, frissen diplomázó vagy végzős hallgatókkal, akik készen állnak a szakmai pályafutásuk elindítására. Akik naprakészen ismerik a legújabb technológiákat, elméleteket és iparági trendeket.
Részletek
Jegyek
- 2025.10.14Műegyetemi Állásbörze A Műegyetemi Állásbörze Budapest legnagyobb és legrangosabb álláskereső rendezvénye. 1995 óta képez hidat a munkaadók és potenciális munkavállalóik között. Rendezvényről rendezvényre több újítással, színesebb programokkal, felméréssel és számos csatornával is találkozhatnak az érdeklődők.
Részletek
Jegyek
- 2025.10.21Pannon Állásbörze 2025. A Pannon Állásbörze – ahol a jövő szakemberei és a legjobb munkaadók találkoznak
Részletek
Jegyek
A munkáltatói gondoskodás új szintre lépett: ma már nemcsak juttatásokat adunk, hanem valódi jólléti élményt – mérhető üzleti eredményekkel. Teljes cikk
Köllner Zsófia, a Linguina alapítója és a Business Fest HR Hacks színpadi előadója arról beszél, hogyan lehet a céges nyelvtanulást... Teljes cikk
A bér- és humánügyviteli szolgáltatások terén piacvezető szerepet betöltő NEXON 2025. június 1-től telefonos ügyfélszolgálati rendszerét... Teljes cikk
- Így dolgozik a jövő generációja – Diákmunkavállalási trendek 2 hónapja
- Hogyan támogassa a vezető a stresszel küzdő munkavállalókat? 2 hónapja
- Nem tűzoltás, hanem stratégia – a munkaerő-kölcsönzés új szerepe a versenyképességben 2 hónapja
- Sokkoló számok: nagyot esett a dolgozói és a vezetői elköteleződés 3 hónapja
- Felmérés: egészségügyi előnyökkel is járhat a hibrid munkavégzés 4 hónapja
- 5 important changes in the employment of foreigners 4 hónapja
- Sokba kerül munkaadóknak, ha stresszesek a dolgozók 4 hónapja
- Túl stresszesek a fiatal dolgozók, hogy sportoljanak 4 hónapja
- Költséghatékony foglalkoztatás: Alternatívák az EFO helyett 4 hónapja
- Feszes munkaerőpiac, változó kihívások – ez vár ránk 2025-ben 5 hónapja
- Így befolyásolják a 2025-ös jogszabályi változások a bérszámfejtést 6 hónapja