Mennyi időd van mostanában? - Megérkezni az ünnepek gondolatához a „slow life” szellemében

A slow nem arról szól, hogy fütyörészve ülünk a padon

Mindhárman külön utakról tértek rá a „slow filozófia”, a tudatosan megélt jelenlét útjára. Nelli egy pörgős multivilágból lépett ki, hogy felépítse a Slow Budapest mozgalmat, Ádámot az orvosi egyetem szinte teljesíthetetlen elvárásai, a mentőzés stressze és magánéleti változások késztették a mindfulness gyakorlására, Dóri pedig mindig is fontosnak tartotta a napindító reggelizést, amit a hatékony nap alapmotorjának tart. A slow élet szerintük nem arról szól, hogy 12 órán át sütjük a pulykát vagy fütyörészve üldögélünk a padon. Továbbra is intenzíven élik meg a mindennapjaikat, azzal a különbséggel, hogy próbálnak tudatosan jelen lenni az életükben, kevesebbet stresszelnek, mivel kevesebb irracionális elvárást támasztanak maguk elé, és sokkal megengedőbben viszonyulnak magukhoz.

„Kérdezz meg bátran bárkit, van-e elég ideje mostanában, valószínű nem fog igennek válaszolni.

Ezt a hajtást mindannyian érezzük most a bőrünkön. A kezdetektől fogva az érdekel, hogy miért hajszoljuk túl magunkat, ez milyen következményekkel jár, és hogyan tudunk erre megoldásokat keresni” - mondja Nelli, aki úgy tartja, hogy a lelassulás valójában az egyensúlyunk megtalálását jelenti. „Az egyensúly mérlegének egyik serpenyője tele van rohanással, pörgéssel, eredmények hajszolásával, gyors tempóval, a másik serpenyőbe viszont elfelejtünk rakosgatni dolgokat, vagyis nem hagyunk időt a feltöltődésre, pihenésre, befelé fordulásra, a saját belső hangunk meghallására. A Slow Budapestnél ennek az egyensúlytalanságnak a feloldására szervezünk sétákat, tréningeket, előadásokat, illetve olyan inspirációs kampányokat, mint például a 2012-es Ajándékozz időt karácsonyra.”

Dr. Marky Ádám úgy véli, az egyensúly felé kis lépésekben kell elindulnunk, és megkeresnünk azokat a megoldásokat, amelyek valóban feltöltenek minket. Kutatóként már évek óta azt vizsgálja, hogy a tudatos jelenlét informális (tevékenységeink megfigyelése) és formális (például a meditálás) gyakorlatai hogyan hatnak a szervezetünkre. Jelenleg a hosszú távú követéses vizsgálatot végez a BME-és hallgatókkal, és azt vizsgálja, hogy a rezilienciát (a lelki rugalmas ellenállást) hogyan fejleszti a mindfulness.

Ha nem akarunk túl sok stresszt, tegyük félre a „csillámporos-elképzeléseinket”

Karácsony közeledtével gyakran ábrándozunk arról, hogyan tudnánk a legtökéletesebben megélni az ünnepeket, de ez nem sok esetben valósul meg. „A karácsonyra készülődést nem tartjuk sürgős dolognak, fontosabbnak tűnik a napi munka, ezért sem érkezünk meg sokszor a karácsonyi hangulatba, mert úgy gondoljuk, ráér még” - véli Krajcsó Nelli. „Úgy nem megy, hogy 23-án este 6-kor még dolgozunk, és 24-én már meg is érkezünk az ünnepekbe, főleg úgy nem, hogy előtte 3 hónapig hajtottunk. Az őszi időszak mindenki számára a pörgésről szól, a határidőkről, a pénzköltésről, az eladás gyors növeléséről, a konferenciákról - minden ilyenkor történik a nyári szabadságolás után. Közben viszont a szervezetünk lassításra vágyna, hiszen a természet elkezd aludni. Mi is természeti lények vagyunk, és mivel kevesebb a napfény, fáradékonyabbak leszünk, nem bírunk már annyit. Mégis pont ebben az időszakban, amikor a céges bulik érik egymást, és a legtöbb a munka, nem tudjuk ezt megengedni magunknak.” A beszélgetés résztvevői mindannyian egyetértenek abban, hogy a pihenés mellett érdemes arra is figyelni, hogy ne erőltessük rá magunkra az „ünneplési-kényszert”: minél nagyobb a különbség a valóság és az elképzelés között, annál nagyobb feszültséget élünk meg. A megengedő hozzáállás segíti ennek a különbségnek a csökkenését.


Cikkünk több oldalas! Lapozzon!
1. oldal - Mennyi időd van mostanában? - Megérkezni az ünnepek gondolatához a „slow life” szellemében
2. oldal - Work-life balance helyett work-life effectiveness