Munkavállalási formák és vállalkozási lehetőségek Ausztriában

A rendezvény résztvevői azokról a lehetőségekről kaphattak tájékoztatást, amely a magyar vállalkozók és vállalkozások számára is megnyíltak 2011 május elsejét követően, csakhogy mint az a fórumon is hamar kiderült, aki a szomszédos országban vállalkozik annak tisztában kell lennie az iparűzésre, a szolgáltatásnyújtásra, az adózásra, a munkavállalók alkalmazására vonatkozó szabályokkal és előírásokkal.

Nemes Zsolt, a Magyar Köztársaság Bécsi Nagykövetségének tanácsosa hangsúlyozta: az Európai Unióban 2006 decemberében elfogadott szolgáltatási irányelvet Ausztriában is kötelezően alkalmazzák, ennek célja pedig éppen az, hogy megkönnyítse a szolgáltatásokat nyújtó, illetve az azokat igénybe vevő vállalkozások működését.

A gyakorlati tudnivalókról szólva a Nemes Zsolt hangsúlyozta: ha valaki egyéni vállalkozóként végez munkát Ausztriában, előzetesen mindenképp szüksége van annak igazolására, hogy megfelel az ottani iparűzés követelményeinek. Ezt az Ausztriában 1994-ben hatályba lépett "Gewerbeordnung", iparűzési rendelet szabályozza, amely 80 olyan szakmát, kisipari tevékenységet sorol fel, amelynek gyakorlása csak megfelelő szakképesítés igazolása után lehetséges, az építőipari szakmák is kivétel nélkül ide tartoznak.

Viszonylag egyszerűbb a helyzet, ha a szakképesítéssel rendelkező vállalkozó, - mondjuk egy szobafestő, vagy burkoló - egymaga végzi a munkát, ekkor ugyanis elegendő csupán bejelenteni a szolgáltatást az erre szolgáló formanyomtatványon és az Osztrák Gazdasági Minisztérium (BMWFJ) a pozitív határozatot követően nyilvántartásba veszi a szolgáltatást végzőt. Érdemes odafigyelni, hogy ez a kvázi engedély egy évre szól és egy megbízásra végzett munka nem tarthat tovább egy huzamban négy hónapnál. Természetesen a vállalkozónak az az illetékes osztrák tartományi adóhivatalban is be kell jelentkeznie.

Bonyolítja a helyzetet, ha egy vállalkozó vagy vállalkozás alkalmazottakat is foglalkoztatni kíván az Ausztriában végzett munka során, ilyen esetben a munkavállalók "kiküldetésben" vannak, ilyenkor őket be kell jelenteni Magyarországon az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál (OEP) amely egy úgynevezett A1-es kiküldetési igazolást állít ki számukra, amely meglétét az osztrák hatóságok a munkavégzés helyszínén is ellenőrizhetik.

A kiküldött dolgozó munkajogilag a kiküldő magyar vállalkozással áll munkaviszonyban, de amíg Ausztriában ágazatilag előírt minimális munkabért kell megkapniuk és azok után a Magyarországon érvényes adót és járulékokat kell utána Magyarországon megfizetni.

Vannak olyan határon átnyúló vállalkozási tevékenységek, amelyek viszont áruszállításnak minősülnek, egy napnál nem tartanak tovább ezért bejelenteni sem kell. Ilyen például, ha egy asztalos vállalkozó mondjuk a saját maga által készített bútort szállítja ki és szereli be, vagy ha mondjuk a Magyarországon eladott klímaberendezést szereli fel, illetve javítja.

Egészen más a helyzet ha mondjuk egy vízvezeték szerelő a Magyarországon beszerzett alkatrészekből elvégzi egy családi ház komplett vízszerelését, ilyenkor mivel ez építőipari tevékenység, már az első naptól kezdve köteles bejelenteni a tevékenységet.

A fórumon feltett kérdésekből és válaszokból is kiderült, hogy komolyan tájékozódni kell mielőtt valaki Ausztriában vállalkozik, ebben azonban szerencsére segítségére vannak a kamarák és a bécsi követség külgazdasági irodája is.

Nemes Zsolt, a fórumot követően az MTI érdeklődésére elmondta: adataik szerint a munkaerő piaci nyitás óta 350-400 magyarországi vállalkozás szerzett szabályozott tevékenységek körében iparűzésre jogosultságot Ausztriában és az egyénileg alkalmazottként munkát vállalók száma is csak 8-9 ezer fővel növekedett eddig.