Nyelvvizsga munkavállalókra szabva

A TOEIC nyelvvizsgát a hetvenes években fejlesztette ki az Educational Testing Service - ugyanaz a szervezet, amely a szélesebb körben ismert TOEFL-t is kidolgozta, - kifejezetten azzal a céllal, hogy a munkavállalók nyelvtudását a cégek felmérhessék - tudtuk meg Hámori Krisztinától, az ETS koordinátorától. "Fő felhasználói a multinacionális vállalatok, nyelviskolák és felsőoktatási intézmények. A vizsga a távol-keleti országokban a legnépszerűbb, Európában pedig Franciaországban alkalmazzák a legtöbbször. A magyarországi és külföldi multinacionális vállalatok is gyakran kérik ezt a fajta bizonyítványt az alkalmazottaiktól. Nyelviskolákban jól használható homogén csoportok kialakításakor, a nyelvtudás objektív, nemzetközi összehasonlításba is helyezhető mérőeszközeként."

Témája az irodai mindennapok

A TOEIC abban különbözik a többi üzleti angol nyelvvizsgától, hogy ennek nincsen szóbeli része. Az adminisztrációval együtt összesen két és fél órás teszt két részből áll. Az első, hallás utáni szövegértés, a második részben pedig írott szövegeket kell értelmezniük a vizsgázóknak. Összesen 200 kérdésre kell válaszolni, mindegyiküknek egy-egy munkahelyi szituáció, vagy párbeszéd az alapja. A feladatok kifejezetten az irodai mindennapokra koncentrálnak, nem tartalmaznak speciális szaknyelvi (marketing, vagy pénzügyi) kifejezéseket. Ennek megfelelően, ha valaki már csak a típusfeladatok segítségével felkészül erre a vizsgára, munkája szempontjából sok hasznos tudás birtokába kerülhet, amelyet a későbbiekben a munkahelyén élő szituációkban kamatoztathat. A vizsga további sajátossága, hogy a letétele után két évvel érvényességét veszíti, így tükrözi a valós nyelvtudást.

A TOEIC-nak nem csak a szerkezete, hanem a pontszámítása is eltér a megszokottól, ezen a nyelvvizsgán ugyanis nem lehet megbukni. Mindenki a tudásának megfelelően kap a végén egy összpontszámot, amelyet a két feladatrészen elért pontok adnak ki. A vizsga nem csak pontokat ad, hanem az Európai Tanács hatszintű nyelvtudásmérési rendszerének megfelelő CEF (Közös Európai Nyelvi Keretrendszer) szinteket is feltünteti, ugyanígy a térségünkben jól ismert szintelnevezéseket (A-alapfok, B-középfok, C-felsőfok) is.

Recepciósnak 470, menedzsereknek 860 pont a minimum

A nyelvvizsga információs brosúrájában a pontok tudásértéke olyannyira meg van határozva, hogy példaként láthatjuk egy ötcsillagos thaiföldi szálloda és egy francia vállalat pozíciókra lebontott követelményeit. A vizsgán elérhető maximum pontszám 990. Ebből például Svájcban minimum 860 pontot kell elérni projektvezetői, menedzseri és egyéb felsővezetői szinteken, 730 pont az alsó határ a mérnököknek, pénzügyeseknek és ügyfélszolgálatosoknak, valamint 470 ponttól vesznek fel valakit recepciósnak, illetve titkárnőnek.

A fejvadászok még nem ismerik

Megkérdeztünk néhány fejvadászt és személyzeti tanácsadót a TOEIC angol üzleti nyelvvizsga álláspiaci értékéről, azonban sajnálatos módon egyikük sem hallott még erről a típusú tesztről. Ma már szinte egy cégnél sem kérnek papírt a jelöltektől, az a fontos, hogy tudjon angolul beszélni és írni rendesen, ezeket a kompetenciákat pedig úgyis szinte minden esetben letesztelik a felvételkor - mondták egybehangzóan az álláspiaci szakértők. Azonban nem mindenhol van ez így: aki például Franciaországban szeretne elhelyezkedni, annak mindenképpen ajánlatos letennie a vizsgát, ott ugyanis szinte minden nagyobb vállalatnál kérik. A franciáknál olyannyira elterjedt a TOEIC-teszt, hogy a mérnöki diploma megszerzéséhez kötelező elérni egy bizonyos ponthatárt.

A TOEIC nyelvvizsga díja 22 ezer forint, a vizsga letehető egyénileg az IIE (Institute of International Education) budapesti irodájában, valamint országosan több nyelviskolában is. A vizsga eredményéről a teszt megírása után legkésőbb tíz nappal értesítenek.

Akinek érdemes letenni:
Aki szeretné felmérni nyelvi erősségeit és gyengéit és látni akarja, miben kell fejlődnie
Aki multinacionális céghez készül vagy akinek a munkaadója kifizeti a vizsgadíjat
Akinek az egyetemén ezt ingyenesen le lehet tenni (vannak ilyenek)
Külföldi munkára (elsősorban Franciaországba, Távol-Keletre) készülőknek.

Akinek nem érdemes:
Közszférában dolgozóknak, ugyanis nyelvpótlék nem jár utána
Aki magyar egyetemre, főiskolára felvételizik, ugyanis plusz pont szintén nem járt érte. (Mindkettőnek az oka az, hogy nem akkreditált Magyarországon. Külön pénzért honosíttatni kell, ráadásul ehhez egy újabb, szóbeli vizsgát is kell tenni más vizsgarendszerben)

A nyugat-európai vagy amerikai felsőoktatásba készülőknek. (Az USA egyetemeire vagy világszerte az MBA-képzésekre az ezzel rokon TOEFL-nyelvvizsgát kérik, az Egyesült Királyságban a Cambridge nyelvvizsga számít etalonnak.)

Dorofejev Tamara
monster.hu